1142 találat a(z) kft. cimkére
Nyugdíjas társas vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. nyugdíjas ügyvezetője, aki tulajdonosa is a társaságnak, tagi jövedelmet szeretne kivenni. Ebben az esetben a társasági szerződésben kell-e hogy rögzítve legyen, hogy vehet fel? Jól tudom, hogy ebben az esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalék szja-t kell megfizetni? Köszönöm válaszát.
Kft.-ügyvezető és katás egyéni vállalkozó II. - folytatás
Kérdés
Tisztelt Széles Imre! A témában adott válaszához (http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_21_Egyeni_vallalkozo_kftvel_jlh) kapcsolódan szeretném kérdezni, hogy egy munkaviszonyos ügyvezetőnek el kell számolnia milyen jogcímen tölti az idejét a saját cégében? A hivatalos munkaidőn kívül nem lehet a saját vállalkozásában jelen, csak azért mert szeret ott lenni? A részmunkaidő "életszerűségét" egyik oldalról az elvégzendő munka mennyisége alapján becsülik talán. De mi van akkor, ha tapasztalati úton egy munkaügyi ellenőr a helyszínen azt látja, hogy a jelenléti ív alapján az ügyvezető 8 és 9 óra között letöltötte a munkaidejét, de még 10 órakor is jelen van a helyszínen?
Főállású katás egyéni vállalkozó és kft. ügyvezetője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szíves állásfoglalását: Egy főállású katás egyéni vállalkozó egyidejűleg egy kft. tagja és ügyvezetője is. Az ügyvezetést munkaviszonyban látja el (a társasági szerződésben rögzítettek szerint) részmunkaidőben, vagyis nincs 36 órás munkaviszonya. A társaság tevékenységében nincs személyes közreműködése. Helyesen járunk-e el, ha mint főállású katás megfizeti az 50 ezer forint katát, a kft.-ben pedig a ténylegesen kifizetett munkabér utáni járulékokat? Válaszát előre is köszönöm!
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van két kft. Mindkét kft.-ben ugyanaz a két magánszemély a tulajdonos. A. Kft.-ben X tulajdonosnak 20 százalék tulajdonrésze van, míg Y magánszemélynek 80 százalék, aki egyben ügyvezető, önálló aláíró. B. Kft.-ben X és Y magánszemélynek 50-50 százalék tulajdonrésze van, mindketten ügyvezetők, de együttes aláírási joguk van. Kérdésem, hogy amennyiben A és B Kft. elkezd egymással dolgozni, úgy kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?
Kft.-tag és ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék szakmai véleményt kérni: A kft.-ben kettő fő tag van és mindketten ügyvezetők. Ügyvezetői megbízatásuk határozatlan időre szól a társasági szerződés alapján, amely azonban nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látják el az ügyvezetői teendőket. Az egyik tag munkaviszonyban, heti 20 órában értékesítési vezető (FEOR 1333), bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 90 százalék. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, havi 1 forintért látja el. A másik tag is munkaviszonyban, heti 20 órában dolgozik a cégben eladóként, bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 10 százalék. Az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül végzi, azaz havi 0 forintért. Természetesen mindkét tag a T1041-en munkaviszony alapján be van jelentve. Jó ez így? Elég a garantált bérminimum felének a megfizetése, vagy nem szükséges legalább a havi minimálbér alkalmazása? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika Nodytax Kft ügyvezetője
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét annak eldöntésében hogy a következő esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozás fogalma: egy bt. (fém, érc, vasanyag nagykereskedelem) beltagja személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, 2018. január 1-jétől egy szinte ugyanilyen tevékenységet végző kft.-ben ügyvezetői feladatokat fog ellátni heti 40 órában (tulajdonrészt nem szerez, tag nem lesz). Bt. beltagként lehet ezt így végezni, kapcsolt vállalkozás, ha igen, van jelentési kötelezettség? köszönöm a segítséget.
Kft. tagjának külföldi munkavállalása
Kérdés
Egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető is, Ausztriában vállal munkát. Meg kell-e fizetni a kft.-ben a járulékokat a minimálbér után? Alkalmazott nincs, jelenleg a kft. gazdasági tevékenységet nem folytat.
Transzferár
Kérdés
Egyszemélyes kft. ügyvezetője vagyok. Házastársam egy másik kft. 81 százalékos részesedésű tagja és ügyvezetője. Az egyszemélyes kft. ingatlant és járműveket ad bérbe a másik kft.-nek. Kapcsolt vállalkozás vagyunk-e, és kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni 2017-ben, ha mindkét kft. kkv-nak minősül?
Külföldi egyetemi tanulmányok kft. általi finanszírozása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következő kérdésben szeretnék tájékoztatást kérni: Egy kft. szeretné a tulajdonos 18. életévét betöltött gyermekét támogatni a külföldi egyetemi tanulmányai alatt. Kérdésem lenne a támogatás adózása (tao, szja, járulékok): - ha a gyermek munkavállaló lesz a cégben, azaz munkaviszonyt létesítenek vele, - ha a gyermek nem lesz munkavállaló a cégben. A támogatás irányulna: - ösztöndíjra, ami szabadon felhasználható, - külföldi egyetemi tandíj kft. általi kifizetésre - szállás, utazási költség kft. általi kifizetésre. Kapcsolódó kérdésem, hogy tanulmányi szerződést kell-e kötni, és milyen keretek között? Válaszukat előre is köszönöm.
Veszteséges a cég: lehetséges és kötelező tennivalók
Cikk
Létezik-e valamilyen konkrét törvényi előírás arra vonatkozóan, hogy egy kezdő vállalkozás mennyi ideig lehet veszteséggel működő anélkül, hogy ebből problémája származna, valamely hivatal megkérdőjelezné a működés jogosságát? Ha a saját tőke rendezése megtörténik, tehát nem csökken a jegyzett tőke fele alá, az segít a kezdeti veszteség tolerálásában? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Céges kölcsön tulajdonosnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adhat-e egy kft. kölcsönt a tulajdonosának (kamatra), anélkül, hogy pénzintézeti tevékenységnek számítana, esetleg családtagjának? Egyszeri alkalomról van szó. Válaszát előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás?
Kérdés
T. Szakértő! Bt. beltagja 50 százalékban, a társasági. szerződés alapján üzletvezető. Alapított egy kft.-t ahol 50 százalékban tulajdonos. A társasági szerződés szerződés alapján ügyvezető. A kft. másik tulajdonosa is 50 százalékban ügyvezető. Rokoni kapcsolatban nincsenek. A bt. és a kft. nem létesített üzleti kapcsolatot. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két cég? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van a két cégnek? Válaszát köszönöm.
Többes jogviszonyban gyes mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás bt. beltagja jelenleg nem fizet maga után katát, mivel gyesen van és nem is dolgozik a cégben. Azonban egy kft.-t szeretne létrehozni, amelyben ügyvezetői szerepe is lesz. A kft. működni fog, az ő közreműködésével. Azonban a gyes nem fog megszűnni, pici a gyermeke. A bt.-ben a kültag van bejelentve kisadózóként, utána fizeti a bt. a katát. Miként kell adóznia a gyesen lévő tulajdonosnak (ügyvezetőnek) a kft.-ben és a bt.-ben? Köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsanna
Adott kölcsön magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő Egy kft. a tulajdonosnak és egy magánszemélynek adott kölcsönt. A kölcsön összegét a tulajdonos apránként megfizeti, de a magánszemély fizetőképtelen lett a svájci frank alapú lakáshitele miatt (ehhez is kérte a kölcsönt). A kft.-nek több tulajdonosa van, sőt az ügylet óta változás is történt a személyükben. A kérdésem az, hogy a magánszemélynek adott kölcsönt elengedheti-e a vállalkozás, vagy elajándékozhatja-e? Ha igen, akkor az összeg minden esetben egyéb bevételnek minősül és az adóalapba beleszámít? Ajándékozás esetén megfizeti az ajándékozási illetéket a kft. (18 százalékot, ha jól tudom), és még adóalap-növelőként a tao 9 százalékát is?
Központi ügyintézés helye az iparűzési adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. székhelyszolgáltatást vesz igénybe olyan településen, ahol nincs iparűzésiadó-fizetési kötelezettség. A cég bejegyeztetett egy címet, ami a központi ügyintézés helye, olyan településen, ahol van kivetve iparűzési adó. A cég személyszállítással foglalkozik. Az ügyvezető munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, így a munkavégzés helyének a munkaszerződésében a központi ügyintézés helye van megjelölve (székhely nem lehet a munkavégzés helye a székhelyszolgáltató miatt). A székhelytől eltérő településen lévő központi ügyintézés helye a Htv. alkalmazásában akkor tekinthető telephelynek, ha a következő három feltétel együttesen teljesül. • az „állandó ingatlanjellegű üzleti létesítmény” megléte, • az ingatlanjellegű üzleti létesítmény az iparűzési tevékenység (vállalkozási tevékenység) színtere vagy kiinduló pontja, az ingatlant az adóalany valamilyen jogcímen használja (pl. tulajdonlás, bérbevétel, szívességi használat). • a vállalkozó és/vagy alkalmazottja az ingatlanjellegű üzleti létesítményben/létesítményen vagy a létesítményből kiindulóan végez vállalkozási tevékenységet. A cég a központi ügyintézés helyén egy irodával rendelkezik, ahol az ügyvezető intézi a szükséges adminisztrációs tevékenységeket. A buszok tárolása más településen történik. Be kell-e jelentkeznie iparűzési tevékenység alá a központi ügyintézés helyén?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
