1142 találat a(z) kft. cimkére
Céges személygépkocsi – útnyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Céges személygépkocsi esetében kell-e útnyilvántartást vezetni abban az esetben, ha a cégautóadóból levonásra kerül a gépjárműadó? Társaságunk kft. formában működik. Köszönettel: Stock Ildikó
Üzletrész után kapott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném állásfoglalását. Egy kft. az üzletrésze után 2016-ban osztalékot kapott, amit bevételként elszámolt. Kérdésünk, hogy ezt az összeget az adózás előtti eredményünket csökkentő tételként elszámolhatjuk-e a 1629-es bevallás 03-01 lap 07-es sorában, mint "kapott (járó), bevételként elszámolt osztalék és részesedés"-t? Az adózás előtti eredményünk 200 000 forint, az adóalapot csökkentő tétel 2 655 000 forint, az adóalapot növelő tétel 2 148 000 forint. Fentiek alapján az adóalap: -307 000 forint. Kérdésünk, hogy ezt a -307 000 forint adóalapot elhatárolhatjuk-e? Társasági adónkat a jövedelemminimum megállapítása alapján állapítjuk meg. Pld.: korrigált összes bevétel: 28 391 000 forint, ennek 2 százaléka 568 000 forint. Így a fizetendő társasági adó 57 000 forint. Előre is köszönjük válaszát! Tisztelettel: Tóth Mária
Kft.-üzletrész visszavásárlása
Kérdés
Kétszemélyes kft. felhalmozott vagyonából visszavásárolhatja-e az egyik tag üzletrészét, így az üzletrész bevonásakor egyszemélyes kft.-vé alakulna. Van-e erre lehetőség? Milyen jogi előírások vonatkoznak rá? Köszönöm segítségüket. Czifra Béláné
Kft.-tag 4 órás munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném még pontosítani, hogy négyórás munkaviszonyban lehet a kft. tagja, ha máshol nincs 36 órás munkaviszonya, nem nyugdíjas, és nem nappali tagozatos hallgató, és a fenti kérdés alapján 4 órában dolgozik, és működik személyesen közre a kft.-ben? Ilyen esetben mentesül az emelt összegű járulékfizetés alól, ami a tagi jogviszonyra vonatkozik?
Kft. tag és egyben ügyvezető munkavégzése.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy magánszemély, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik és 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek, ügyvezetői tevékenységét megbízási jogviszonyban látja el (alapító okiratban rögzítve). A kft. tevékenysége személygépjármű-kereskedelem. Havi szinten 1-2 db autó vásárlása, eladása történik. Az lenne a kérdésem, hogy az ügyvezetőnek az 1-2 autó vásárlása, illetve eladása napjára kell-e valamilyen biztosítási jogviszonyt létesíteni-e a kft.-vel vagy díjazás nélkül tevékenykedhet az év végi osztalék reményében? 2. Biztosítási jogviszony nélküli magánszemély lehet-e 50 százalékos kft.-tulajdonos, és lehet-e ügyvezető (munkaszerződéssel) és munkavállaló (autószerelő) heti 20 órában, bruttó 85 ezer forint munkabérrel? Ilyen esetben vannak-e a minimálisan fizetendő járulékok? Válaszát előre is köszönöm!
Kata és román kft.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó főállású katás jelenleg is, alapítani szeretne egy román kft.-t, aminek ugyanezen egyéni vállalkozó lenne az ügyvezetője. Tevékenység: webáruház üzemeltetése Kérdéseim az alábbiak: - Van-e lehetősége, hogy egyszerre (magyar egyéni vállalkozó és román kft.) mindkettőnek korlátlanul felelős tagja legyen - vagy a kft.-ben kell lenni egy másik tagnak, aki a nagyobb hányadú tulajdonos lesz? - Van-e (a román kft.-vel kapcsolatban) bármilyen bejelentési, bevallási, bármilyen kötelezettsége Magyarországon a fenti egyéni vállalkozónak? - A kft.-től származó jövedelmét Magyarországon be kell-e vallania?
Adóterhek és járulékok üzletrész és zrt. részvény eladása esetén
Kérdés
Tisztelt Hölgyem / Uram! Magánszemély kft.-tulajdonos eladná egy cégnek a saját üzletrészét. A vételár meghaladja a saját tőke arányos részét. Milyen szja- és eho-kötelezettség keletkezik? Van-e szerepe itt a szokásos piaci érték kategóriának? Mi a helyzet, ha a kft. átalakul zrt.-vé, és ennek részvényét adja el a magánszemély? Köszönettel: Kertész Béla
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: katás egyéni vállalkozó rendelkezik egy betéti társaságban 50%-os tulajdoni hányadú kültagsággal, továbbá egy 90%-os kft.-üzletrésszel (a kft.-ben megbízásos ügyvezető, a bt.-ben nem ő az ügyvezető), valamint van még egy 100%-os tulajdoni hányadú kft.-je is, ahol ő az ügyvezető. A vállakozások egymással üzleti kapcsolatban nem állnak (egymás közti számlázás abszolút nincs). Ebben az esetben be kell-e jelenteni az adóhatóság felé (mindegyik cégből vagy esetleg csak bizonyos cég vonatkozásában) a kapcsolt vállakozás tényét? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel!
Kft., kötelező jegyzett tőke módosítása
Kérdés
Egy kft. 500 ezer forint tőkével alakult, ezt az összeget kellett megemelni 2017.03.15-éig 3000 ezer forintra. A társaság azonban nem kívánja emelni törzstőkéjét, így vagy átalakulásról vagy megszűnésről kell határoznia. Ellene azonban, egy vitatott, kártérítésből származó kötelezettség miatt peres eljárás van folyamatban már 2015. évtől. Az első fokú bíróság ezen kft.-t kötelezte a megállapított kártérítés megfizetésére, ezt a döntést azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte (az első fokú bíróság illetékességének hiánya miatt) úgy, hogy teljesen új első fokú eljárást rendelt el. A másodfokú bírósági ítélet már jogerős, azonban az új elsőfokú bírósági eljárás még nem indult el, idézést, végzést az új eljárás megindításáról nem kaptunk. Ilyen esetben, hogyan jár el jogszerűen a kft., hogy a törzstőke emelésének hiánya miatt ne kapjon az illetékes hatóságtól büntetést? A peres eljárás alatt indítható végelszámolás saját elhatározásból? Mivel a kötelezettség jogosságáról jogerős bírósági végzés még nem született, így a "hitelezők" azt jogosan nem követelhetik, tehát ők nem indíthatnak felszámolási eljárást. Vagy felszámolási eljárást kell indítani még akkor is, ha nem ismerjük el a kötelezettségünket? Ez utóbbit ki indíthatja? Mi a megfelelő eljárás peres eljárás alatt, ha nem szeretné a kft. törzstőkéjét emelni?
Ingatlant bérbeadó kft. árbevétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanjait bérbe adja, fő tevékenysége 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása. Az ingatlanokkal kapcsolatos közüzemi díjak a kft. nevére jönnek, ő számlázza tovább a bérbevevők részére. Kérdésem az lenne, hogy mi ebben a helyes elszámolási mód? A kft. a nevére érkező víz, gáz, áram számlákat költségként elszámolja és a továbbszámlázott értéket árbevételként veszi figyelembe? A továbbszámlázás egy az egyben történik, nincs megemelt díj, vagy bármi kezelési költség. Vagy ebben esetben nyilvántarthatja és kezelheti követelésként, mondjuk a 3-as számlaosztályban nyitott elszámolási számla használatával? (Tehát mind a bejövő, mind a kimenő számlákat árbevétel- és költségszámlák helyett egy elszámolási számlán tartja nyilván.) Vagy pedig a továbbszámlázott értéket árbevételként a 9-es számlaosztályban kimutatja és a közüzemi költséget a 8-as számlaosztályban tartja nyilván? A kérdésem lényege végül is az, hogy a kft. árbevételeként kell-e a továbbszámlázott közüzemi költségeket kimutatni?
Egyszemélyes kft. ügyvezetője megbízásban.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek és egyben egyedüli ügyvezetője is, az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 forintért látja el. Emelett nevezett kft.-ben (értelemszerüen) főállású társas tagként biztosítottá válik (ugyanis nincs másutt 36 órát meghaladó biztosítot jogviszonya). Ez esetben (sajnos) az a szabály érvényesül, hogy a kft.-ben a társas vállalkozó megfizeti a tb közterheket legalább az úgynevezett minimális tb alapok után. A kérdésem konkrétan az lenne, hogy a 10 százalék nyugdíjjárulék minimális alapja minimum a minimálbér vagy a garantált bérminimum? Míg a vállalkozás a 22 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 százaléka alapján köteles megfizetni? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok!
Végelszámoló egyéni vállalkozás mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.01.01-jén végelszámolást kezdett. A korábbi ügyvezető, aki többségi tulajdonú tag is, a végelszámoló. A végelszámolásért díjazásban nem részesül. A végelszámolás megkezdéséig személyesen közreműködő főállású tagként tevékenykedett. A kft. tevékenységét befejezte. Az végelszámoló a kft. végelszámolásával egyidejűleg (2017.01.01.) katás egyéni vállalkozói jogviszonyt létesített. A végelszámolás ideje alatt lehet-e a végelszámoló főállású katás és nem fizet járulékot mint végelszámoló, vagy a kft.-ben fizet személyesen közreműködő tagként főállású járulékot és kiegészítő tevékenységű katásnak minősül? Válaszát köszönöm.
Kft. tagjának személyes közreműködése 4 órás munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja, akinek nincs munkaviszonya sehol, és a kft.-be heti négy órás munkaviszonyban közreműködik, nemcsak ügyvezetői teendőket lát el, hanem dolgozik is a tevékenységi körnek megfelelően. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? A kft.-ben két tag van, a másik tagnak van heti 36 órás munkaviszonya, ő utána nincs fizetve járulék.
Törzstőkeemelés
Kérdés
Kft. 2 millió 500 ezer forint halasztott törzstőkeemelést hajtott végre. Az első részt – mivel a cégnek hiteltartozása van – a 100 százalékos tulajdonos magánbankszámlájáról egyenesen a másik (nem a számlavezető) banknál vezetett hitelszámlára utalta – közleményben – hiteltörlesztés címén. Lekönyvelhető-e ez az összeg a törzstőkebefizetés első részleteként?
Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés
Egy kétszemélyes autójavtó kft.-ben kettő ügyvezető van. Mind a két ügyvezető dolgozik (autójavítás) a kft.-ben, vezetői feladataikat is közösen látják el, és mindezt részmunkaidős munkaviszony keretében kívánják végezni. Milyen járulékfizetési kötelezettségük lesz? Köszönöm: Farkas Ibolya
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
