Felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés társadalombiztosítási kérdései címmel megjelent írásunk inspirált arra, hogy összefoglaljam a felhasználási szerződés alapján kifizetésre kerülő jövedelmek szja-kötelezettségét, attól függően, hogy a jövedelem Magyarországon, vagy külföldön adóztatható.
A nyugdíj adózásával ritkán foglalkozunk, melynek oka, hogy a nyugdíj Magyarországon az szja-törvény 1. számú melléklet 1.2. pontja alapján adómentes kifizetésnek számít, azonban nem minden kifizetés tartozik ebbe a körbe.
Cikksorozatunk harmadik részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit tekintünk vagyonnak, és azt hogyan lehet igazságosan, objektíven és végrehajtható módon megadóztatni. A Magyar Közlönyben megjelent az 1147/2026. kormányhatározat, amely előírja, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges. A feladat felelőse Kármán András pénzügyminiszter, a határidő június 5-e. Bár ezen szűk határidő vélhetően nem egy teljes, kidolgozott rendszer elkészítését célozza, csak a főbb irányvonalak, keretek meghatározását, érdemes kicsit átnézni, miről is van szó valójában.
Orbán Viktor e heti washingtoni látogatása alkalmat teremthet arra, hogy újra szóba kerüljön a magyar–amerikai kettős adóztatást kizáró egyezmény kérdése – hívja fel a figyelmet sajtóközleményében a Niveus. Bár az egyezmény 2024 elején hatályát vesztette, a gazdasági kapcsolatok rendezése mindkét fél érdeke lenne, hiszen jelenleg a két ország közötti jövedelemáramlásokat már nem védi adózási megállapodás.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló előírásokat is figyelembe véve milyen szempontokra kell ügyelnie a munkáltatónak, ha a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló az EU egy másik tagállamában látja el feladatát? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték