50 találat a(z) kettős adóztatás cimkére

Francia-magyar kettős adóztatás elkerüléséről Kérdés

Harmadik országbeli távmunkás: válaszok speciális adó- és tb-kérdésekre Cikk

A pandémia következményeként, de akár normál körülmények között is előfordul, hogy egy magyar munkáltató külföldön egy harmadik országbeli munkavállalót kíván foglalkoztatni. A külföldi helyismeret hiánya miatt ismeretlen területre tévedünk, ezért is fontos, még a munkaszerződés megkötése előtt feltérképezni a munkavállalással összefüggésben felmerülő jogi előírások mellett az adó- és járulékszabályokat, erre világít rá az Adózóna olvasójától érkezett kérdés.

Amit tudniuk kell a munkáltatóknak a külföldi egyetemi oktatás finanszírozásáról Cikk

Az utóbbi hónapokban sok publikáció jelent meg a felnőttképzésről, a dolgozók iskolai és nem iskolai rendszerű oktatása adózásával kapcsolatos szabályokról. Azonban kevés szó esett a külföldön iskolai tanulmányokat végző dolgozó részére adott juttatásokról, és ezen jövedelmek adózásáról. Egy olvasónk kérdése világított rá, milyen szerteágazó adózási labirintusba kerülhet a munkáltató azáltal, hogy hozzájárul a továbbtanuló dolgozó külföldön felmerülő költségeihez.

NAV-útmutató a nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól Cikk

Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóegyezmények szerinti nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól.

A kettős adóztatás elkerülése a koronavírus árnyékában Cikk

A külföldi kiküldetések száma jelentősen visszaesett márciustól kezdődően, ennek ellenére rendszeresen felmerülnek kérdések a kint rekedt magyar munkavállalók, Magyarországon a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodó külföldiek, valamint a két ország között ingázók adózásával kapcsolatban.

Fokozott adóellenőrzésekre számítanak a nemzetközi cégek vezetői Cikk

Elbizonytalanítják a vállalatokat a nemzetközi adózás területén a világszerte bevezetett reformok, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) digitális gazdaság adóztatását célzó erőfeszítései – derül ki az EY hétszáz adóvezető megkérdezésével készült globális felméréséből. A legtöbben a transzferárazás területén számítanak lényegesen több ellenőrzésre és bírságra.

Új uniós szabály a kettős adóztatási problémák megoldására Cikk

A tagállamok közötti adóviták gyorsabb és hatékonyabb rendezése érdekében új uniós szabályok léptek hatályba ma, amelyek nagyobb mértékű jogbiztonságot nyújtanak a kettős adóztatással érintett vállalkozások és magánszemélyek számára – közölte az Európai Bizottság.

Ausztriából származó jövedelem adókötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgárságú, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező személy 2015. évben kizárólag külföldi munkavállalásból szerzett nem önálló munkából származó jövedelmet, január 1-jétől június 30-áig egy szlovák közvetítő cégen keresztül, de ténylegesen Ausztriában történő munkavégzéssel, július 6-ától december 31-éig osztrák munkáltatónál, helyileg szintén ausztriai munkavégzéssel. Egyik munkáltató sem rendelkezik magyarországi adóügyi illetőséggel. Kérdésünk, hogy ebben az esetben – mivel az osztrák munkáltatónál kevesebbet töltött 183 napnál – figyelembe kell-e venni a 183 napos szabályt, miszerint, ha a külföldi államban tartózkodás hossza nem haladja meg a 183 napot, akkor az Ausztriából származó jövedelem Magyarországon is adóköteles? (A Magyarországon megfizetett adóból levonva az Ausztriában megfizetett adót.) Véleményünk szerint az Ausztriával kötött kettős adózás elkerüléséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet 15. cikk (2) bekezdése a magyarországi adóztathatóságra hármas feltételt támaszt, melyek nem vagylagosak, hanem együtt vizsgálandók. Következésképpen jelen esetben nem teljesül az a feltétel, hogy a jövedelmet olyan munkaadó fizette ki, aki nem bír illetőséggel a másik tagállamban (Ausztriában), továbbá az sem teljesül, hogy a térítést nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli. Marad a 183 napnál kevesebb feltétel, bár éves szinten az sem teljesül. A fenti jövedelem csak Ausztriában adóztatható? Üdv.

Dán-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Kérdés

Magyarországon lép fel egy estére egy dán illetőségű komolyzenész. Az egyezmény 16. cikkének 3. pontját kellene értelmeznem. Ha a megrendezett koncert költségeit a magyar állam támogatja (közpénzből), lehetséges-e úgy értelmezni ezt az előírást, hogy a magyar kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia? Ha ez rossz következtetés, van-e lehetősége elkerülni az adóelőleg-levonást a kifizetőnek? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK

Cseh-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 1996. évi XCIII. törvény (cseh-magyar kettős adótatást kizáró egyezmény) 5. cikkének 4., 5. és 6. pontja kapcsán szeretnék kérdést feltenni. Ügyfelem, aki Magyarországon bejegyzett, uniós adószámmal rendelkező kft., Csehországban raktárt szeretne bérelni, és egy független cseh kft.-t szeretne megbízni termékei csehországi értékesítésével, amely havonta üzletszerzési jutalékot számlázna a magyar kft.-nek, az eladott áru a magyar kft. tulajdonában maradna, és ő adná el a termékeket a cseh vevőknek cseh áfa felszámításával. Az árukat Németországból vásárolná a magyar kft. a cseh uniós adószámával. Helyesen értelmezem a fenti törvény előírásait, hogy a bérelt ingatlan miatt az 5. cikkely 2. pontja, a független képviselő kapcsán pedig az 5. és a 6. pont miatt nem jön létre a magyar kft.-nek Csehországban telephelye, és így csak áfafizetési kötelezettsége keletkezik Csehországban? Köszönettel.

Külföldi ösztöndij Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyetemi hallgató az USA-ban volt, a Chicagói Egyetem fizetett neki ösztöndijat, és levont belóle 30 százalék adót. Kell itthon adóznia? Köszönöm.

Ír-magyar állampolgár katás vállalkozása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha magyar-ír kettős állampolgár (kb. 20 éve kint él) Magyarországon szeretne katás egyéni vállalkozást indítani, akkor kell-e neki az ebből származó jövedelme után Írországban is adót fizetnie? Oktatással foglalkozik, melyet a világ különböző pontjain (USA, Ausztrália, Magyarország stb.) tart. Írországban is van vállalkozása, ott él, ott adózik, de sokat tartózkodik Magyarországon is. A kettős adózást kizáró egyezményben csak a bérjövedelemre találtam útmutatást. Válaszát megköszönve!

Kettős adóztatás – Üzbegisztán Kérdés

1. Egy működő kft. nemcsak magyarországi, hanem harmadik országbeli telephellyel rendelkezik (esetünkben: Üzbegisztán), milyen szempontok szerint történik az adózás, a társasági adó bevallása? Külföldön is rendelkezik adószámmal, könyvelővel, a számláit ott elszámolja, az adót megfizeti. Ebből következik a kérdés, hogy Magyarországon hogyan történik az adózás, hogyan kerülhető el a kettős adóztatás? A társaságiadó-bevallás melyik sorában kell feltüntetni az üzbegisztáni telephelyen végzett munka bevételét, illetve költségét (eredményt)? 2., Negyedéves áfabevalló a kft., az áfabevallás mely soraiban tüntetjük fel a (fenti Üzbegisztáni) harmadik országbeli számlák összegét. Mindkét oldalon beállítom azokat? - bevételt (szolgáltatás), - szolgáltatási igénybevétel (27. és 67. sor) - termékbeszerzés.

Kölcsön Kérdés

Kedves Válaszadó! Az eset a következő: egy német magánszemély egy magyar cégnek kölcsönt adott, amit az nem fizetett vissza, így kamat és késedelmi kamat is felszámításra került. Engedményezi a követelését ellenérték fejében (ami a könyv szerinti érték). Hogyan és hol adózik a kettős adóztatásról szóló törvény szerint az engedményezett tőke, illetve kamat és késedelmi kamat? Válaszát elöre is köszönöm.

Külföldi illetőségű magánszemély – üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi illetőségű kft. külföldi magánszemély tulajdonosa a társaságban lévő üzletrészét el kívánja adni Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság részére. Az szja-törvény szerint a kft.-üzletrész eladása értékpapír-eladásnak minősül, így a szerzéskori érték és az eladási ár között keletkező árfolyamnyereség után kell 15 százalék szja-t fizetni. Mivel az eladó magánszemély brit illetőségű, ezért figyelemmel kell lenni a kettős adóztatásról szóló egyezményre, mely az elidegenítésből származó jövedelmek adóztatásáról is szól. Az egyezmény – értelmezésem szerint – az üzletrész (mint ingó értékpapír) eladását a külföldi magánszemély hazájában adóztatandó jövedelemnek tekinti, az ottani adókulccsal. Jól értelmezem-e a 2011. évi CXLIV. törvény:a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt egyezmény előírásait? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ledolgozott órák utáni kifizetés

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Magyar cégben a munkabér kifizethető-e euróban?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyesületi tagdíj fizetésének átvállalása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close