Evás egyéni vállalkozó katázás Kérdés
Evás egyéni vállalkozó évközben katás vállalkozó lehet?
Evás egyéni vállalkozó évközben katás vállalkozó lehet?
Tisztelt Szakértő! Tao.- és áfaalany bt. évközi katába való átlépésére a végelszámolás szabályait kell alkalmazni. Vonatkozik ez az áfa elszámolására is? A Tao. hatálya alatti utolsó nap 2014.01.31., kata hatálya alatti első nap 2014.02.01. Kell-e januárra vonatkozóan (éves áfabevalló) áfabevallást benyújtani? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Arról kérem szíves tájékoztatását, hogy kata alá tartozó vállalkozótól befogadott áfamentes számla alapján a megvásárolt szolgáltatások (karosszéria-lakatosi munkák) továbbszámlázhatók-e mentesen?Gépjárműjavítás során a karosszéria-munkák elvégzésére nincs saját szakemberünk, ezért ezeket a munkákat más szakembernél végeztetjük el, majd beszerzési áron számlázzuk tovább a vevőnek. A lakatos számunkra mentes számlát állít ki, mivel a kata alá tartozik. Cégünk az általános szabályok szerinti áfa-elszámolást alkalmazza. A lakatos által elvégzett munka továbbszámlázása helyes-e áfamentesen vagy 27 százalék áfával növelten kell ezt a tételt is a vevőnknek számlázni? Köszönettel: ST
A kata hatálya alatt a betéti társaságoknak nem kell beszámolót közzétenni. Értesül-e erről a Céginformációs Szolgálat, vagy valamilyen módon kell-e közölni, hogy nincs közzétételi kötelezettség?
2014. március 1-jétől térek át katára. A februári teljesítésű készpénzes számlát márciusban számlázom ki, ezt már kisadózóként kell megtennem. Mi a helyzet az átutalásos számlával? A teljesítés február 28., számla kelte március 2., fizetési határidő március 12. Mit tekinthetek katás bevételnek?
Ha egy egyéni vállalkozó év közben (2013. 05. 01.- 2013. 07. 31-éig) volt katás, akkor az szja-bevallásában az egyéni vállalkozói időszakot hogyan kell helyesen beírni? Szja hatálya alá tartozott 2013. 01. 01.- 2013. 04. 30-áig, majd 2013. 08. 01.- 2013. 12. 31-éig.
Főállású katás egyéni vállalkozó vagyok, székhelyemen saját lakás, nem végzek gazdasági tevékenységet, bejelentett telephelyemen dolgozom. Tevékenységem fordítás, könyvelés, tárgyi eszközöm nincs. Hogyan kell megosztanom az iparűzési adóalapját a székhely és a telephely között, ha a bevétel 0 százaléka keletkezik a székhelyen? A helyi adókról szóló törvény szerint "a magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 forintot kell figyelembe venni". Katás vállalkozó lévén esetemben mi számít személyi jellegű ráfordításnak? A tételes adó? Mert annak összege éves szinten 600 000 forint, tehát az adóalap 83 százaléka utáni adót kellene a székhely szerinti városnak fizetnem, ahol nem végzek tevékenységet, és a maradék 17 százalék utánit a telephely szerinti városnak? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat. Üdvözlettel. Boldog Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Melyik bevallás, melyik lapján kell bevallani a katástól kapott 1 millió forintot meghaladó számlát? Segítségüket nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy a nem áfakörös katás vállalkozásokat az A60-as havi összesítő nyilatkozat beküldésén kívül terheli-e bármilyen más bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség a NAV felé, vagy ez az adatszolgáltatás elegendő az EU-s szolgáltatásnyújtásokkal kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm!
Katás alanyi áfamentes vállalkozó az év egy részében szüneteltette a vállalkozását, a többi részében végezte a tevékenységet. Kérdésem a következő: ebben az esetben a 6 millió forintot arányosítani kell a kata esetében és az áfa esetében is? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozások részére a 2013. évben juttatott adatszolgáltatással kapcsolatban lenne kérdésem. A kitöltési útmutató alapján a kisadózó vállalkozás részére naptári évben juttatott együttes összeget kell feltüntetni. Ez az összeg a kiállított számlák teljesítése alapján naptári év, vagy a juttatott, azaz pénzügyileg teljesített, kifizetett összeget jelenti? A másik erre vonatkozó kérdésem az lenne, hogy például áfás számlát kiállító katás esetén nettó vagy bruttó összeg, amit figyelembe kell venni? Mivel a kata alanynak az 1 millió forintot meghaladó bevételről kell nyilatkoznia (ami nettó, illetve a tárgyévben pénzügyileg teljesített). Köszönöm válaszát előre is.
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésben várnám állásfoglalásukat: a 3 000 eft jegyzettőkével rendelkező kft.-nek 50 000 eft kölcsönt nyújtó B Kft. a következőképpen szüntetné meg a követelését A Kft.-vel szemben: első lépésként tagként belépne úgy, hogy 10 százalékos tulajdonos lenne, az eredeti tulajdonostól történő üzletrészvásárlással. Második lépésként a társasági szerződés szerint pótbefizetést eszközölnének a tagok, de nem a törzsbetéteik alapján, hanem az eredeti magánszemély például 100 eft-tal, az új 10 százalékos tag pedig úgy, hogy a követeléséről lemond. A kérdés az lenne, hogy a pótbefizetés aránya eltérhet-e a törzsbetétek arányától, illetve az, hogy csak pénzeszközzel lehet-e teljesíteni a pótbefizetést vagy a fent vázolt módon is? (Esetleg elképzelhető, hogy csak kizárólag úgy teljesíthető, hogy először pénzügyileg ki kell fizetni a hitelezőt, és csak azt követően adhatja vissza a pénzt, mint pótbefizetés?) 2./ Katás adóalany kisvállalkozóként bejelentett bt. beltagja év folyamán a munkadíjaként saját számlájára utalja bizonyos időnként az esetenként változó összeget. Vajon egy vagyonosodási vizsgálatnál a bt. által pénzügyileg realizált bevétel 60 százalékát veszi majd figyelembe az adóhatóság, vagy ez csak az egyéb, például hitelfelvételnél figyelembe veendő adat lesz? Véleményem szerint egy vagyonosodási vizsgálatnál egyértelműen a magánszemély számlájára jóváírt összeget kellene figyelembe venni (legalábbis a számtan szerintem ezt kívánná). Kíváncsi lennék az Önök véleményére.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől