A nők a 40 éves szolgálati idő elteltével korhatár előtti ellátásban részesülhetnek, kérdésem a jövedelemkorlátra vonatkozna. Kata alanya esetén hogyan határozzam meg a jövedelemhatárt, amíg nem kell az ellátás folyósítását szüneteltetni?
Tisztelt Szakértők! Korábbi kérdésemnél azt a választ adták, hogy ha egy étterem kiadja a termet időnként esküvő, vagy egyéb rendezvény céljából, akkor a két ÖVTJ közül valamelyiket választhatja. 682008 Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése m.n.s vagy 682002 Gazdasági építmény bérbeadása. Tekintve, hogy ez egy katás egyéni válallkozó, a 682008 választása esetén elveszti a katát. Tehát megoldás lehet, hogy a 682002-t jelenti be, és így a kata is megmaradhat? Egyébként amikor kiadja a helyiséget, akkor ételt is szolgál fel minden esetben, tehát ez valójában éttermi szolgáltatás is. Köszönettel.
Férjem elhunyt, ezért két gyermekem üzletrészt örökölt a kft.-ben, így tagok lettek. Kérdésem: dolgozhatnak-e a kft.-nek másodállású katásként, ha mindkettőjüknek napi 8 órás főállása van, mely tevékenységek egyáltalán nem függnek össze a kft. tevékenységével?
1.) Mit kell érteni a törvény 14. § 1. bekezdésében "a harmadik személy" alatt? 2.) Nem teljesen tudom értelmezni a fenti paragrafus 3. bekezdését, ezért a konkrét példát írom le: Van egy katás egyéni vállalkozó, főfoglalkozású (alkalmazottja nincs). Határozott idejű megbízási szerződés alapján végez egészségügyi szakasszisztensi tevékenységet egy kórházban, ahol egyébként nincs munkaviszonyban. A szerződés szerint: – a kórházban végzi a tevékenységét: – napi 6 órában szabadfoglalkozású jogviszony keretében – a kórház által térítésmentesen biztosított eszközökkel – havonta számláz – az éves bevételének több mint 50 százaléka ebből származik. Kérdésem, hogy a fentiek alapján az adóhatóság vélelmezheti ezt munkaviszonynak, vagy csak akkor, ha a kórháznak számlázott éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, amiről adatszolgáltatási kötelezettsége van mindkét félnek. És ha igen akkor a megbízót vagy a megbízottat szankcionálják vagy mindkettőt (böntetik) és milyen módon. Megoldás lehet-e az, hogy év közben, mielőtt a bevétele meghaladná az 1 millió forintot, megszüntetné a kataalanyiságát (újra tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozó lenne), ezáltal ilyen alapon nem vizsgálná az adóhatóság a katás időszakát e tekintetben, mivel ott nem haladta meg az 1 milliót, ezért nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Vagy csak az esély kisebb? Előre is köszönöm a választ.
Számos tényező befolyásolja, hogy adott vállalkozás a jogszabály biztosította kereteken belül, milyen adózási módot választ. A döntés során jelentős szerepe van a társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve ellátások alakulásának, melyek nagymértékben függnek a választott adózási megoldástól. Kinek, és miért éri meg tb-szempontból a kisadózók tételes adóját (kata) választani?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy annak a főállású katás egyéni vállalkozónak, aki év közben elérte az alanyi adómentesség értékhatárát, milyen gyakorisággal kell beadnia az áfabevallását? Nem ebben az évben kezdte a vállalkozását. Éves, negyedéves vagy havi áfabevalló lesz? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni milyen járulék- és szochokötelezettségei lesznek az alábbi cégeknek, és a kft.-k esetében milyen kód alatt kell jelenteni a jogviszonyt? Magánszemély egyidejűleg fennálló jogviszonyai: - X Bt.: kisadózó főállású beltag (havi 50 000 forint kata) -Y Kft.: ügyvezető tag (jövedelmet ezért nem vesz fel) és heti 15 órában munkaviszonyban végez adatrögzítést (46 000 forint) - Z Kft.: egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője (jövedelmet szintén nem vesz fel) Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Újonnan alakuló egyszemélyes kereskedelmi kft.-ben ügyvezetőként egy katás vállalkozót szeretnének megbízási szerződéssel alkalmazni. Az ügyvezető a havi tevékenységét szeretné leszámlázni. Lehetséges-e ez?
Tisztelt Szakértő! Kataalany jelenleg alanyi adómentes státuszú, belföldön tervezői szolgáltatást nyújtott közösségen belüli, közösségi adó számmal rendelkező társaság részére (külföldi adóalanynak). A szolgáltatás értéke nem érte el a 10 000 euró értékhatárt, de a külföldi partner kérésére közösségi adószámot kért. Kérdésem, hogy milyen bevallásokat kell benyújtani? Úgy gondolom, hogy a bevallás gyakorisága éves a törzsadat szerint, viszont az összesítő nyilatkozat haviként van nyilvántartva. Az összesítő nyilatkozatot úgy tudom, hogy abban az esetben nem kell benyújtani, ha nem volt forgalom. Az áfatörvény szerint viszont, mivel belföldi ingatlanhoz kapcsolódik a tervezési munka, így a szolgáltatás teljesítési helye is belföld lesz. A partner euróban fog fizetni, forintszámlára. Szerintem ebben a tekintetben havi áfagyakoriságú bevalló lesz, és a bevallással egyidejűleg kell majd a 15A60-as összesítő nyilatkozatot beküldeni. Valamint mivel belföldi a teljesítés helye, ezért nem élhet a levonás jogával, ami egyébként sem lenne jelentős, mivel kevés költsége merül fel. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy közúti árufuvarozással foglalkozó kft. 8 alkalmazottal. Hat alkalmazott gépkocsivezető és rakodómunkás. A kft. ügyvezetője úgy döntött, hogy alkalmazottait megkéri, legyenek egyéni vállalkozók és a kata adózási módot válasszák. Így katásként számlázzanak neki. A teherautót a kft. biztosítaná a fuvarozáshoz egy minimális bérleti díj ellenében. Ön egyetért ezzel a megoldással? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni: Adott egy jutalékos rendszerben dolgozó vállalkozó, akinek a jutalékát a rendszerben alatta lévő vállalkozók teljesítménye is meghatározza. A jobb eredmény elérése érdekében ösztönzésként szokott kampányonként ajándékot, utalványt adni azoknak, akik a kiírt rendelési teljesítményt elérik, vagy esetleg megjelennek egy konferencián. Kérdéseim a következők lennének: – Áfaügyileg érvényesíthető-e adólevonási jog a fenti termékek beszerzése után? Kell-e valamilyen nyilvántartással alátámasztani, elkülöníteni a fenti beszerzéseket? Megfelelnek-e ezek a beszerzések a kisértékű termék fogalmának, és akkor alapítható-e adólevonási jog? – Az szja-törvény szerint keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a fenti termékek után? (A vállalkozó egyébként katás és áfás vállalkozó, költségként nem jelennek meg a beszerzések.)
Társas vállalkozás (kft.) tagjának van-e járulékfizetési kötelezettsége, ha más, a kata hatálya alá tartozó vállalkozásban főállású kisadózónak van bejelentve? A kft.-ben ügyvezető, díjazásban nem részesül. Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Katás adóalany szünetelteti a tevékenységét. A szüneteltetést hónap közben kezdte meg. Arra a hónapra, amelyben a szüneteltetést megkezdte, a kata (jelen esetben) 50 ezer forintos teljes összegét megfizeti. Ennek a hónapnak a fennmaradó napjaira az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetnie? Én úgy emlékszem, hogy amely hónapra a kata összegét megfizetik, nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ebben szeretném kérni a véleményüket. Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel: S. Timi
Tisztelt Szakértő! Év közben – 2014. december 19-én – megszűnt katás egyéni vállalkozó 2014. évben vállalkozóvá válási támogatást kapott. Kérdésem az, hogy a 1453-as bevallásban ezt támogatás címén szerzett bevételként kell-e szerepeltetni, mivel a támogatást a költségeire felhasználta. Köszönöm válaszát: Könyvelde Bt., Liker Judit könyvelő
Tisztelt Szerkesztőség! Katás egyéni vállalkozónak szüksége lenne alkalmanként segítségre. Alkalmazhat-e alkalmi munkavállalás keretében valakit, vagy csak rendes munkaszerződéssel foglalkoztathat dolgozót?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték