A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslatokat dolgoz ki az új katatörvény egyes részszabályainak észszerűsítésére és a katatörvény hatálya alól kikerülő vállalkozások helyzetének rendezésére – közölte a kamara.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) új szabályozásával a kormány visszatért a kiinduló ponthoz, ahhoz a szándékhoz, amiért az adónem megszületett, hogy legyen a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozóknak egy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, észszerű adózási forma – ecsetelte Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a gazdasági bizottság elnöke az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában. Kijelentette: sok munkaadó bújtatott foglalkoztatásra használta a jogszabályi lehetőséget. Ezzel nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak.
Az Országgyűlés által elfogadott gyökeres változások miatt sok, eddig katás vállalkozó került abba a helyzetbe, hogy át kell gondolnia a rendelkezésére álló adózási módokat. Közülük jelentős részt képviselnek azok a szellemi munkát végzők – tanácsadók, ügyvédek, informatikusok, reklámszakemberek – akik alacsony költséghányaddal dolgoznak és sokszor kisszámú, döntően gazdasági társaság megrendelők részére számláznak ki nagyobb összegeket, alkalmazottuk viszont nincsen. A Niveus Consulting Group azt vizsgálta meg, számukra milyen adózási forma lehet a megoldás szeptembertől.
Az új katatörvény miatt 150 ezer kreatívipari vállalkozó marad szeptember 1-től az iparági sajátosságoknak megfelelő adózási forma nélkül – hangsúlyozza a Music Hungary Szövetség (MHSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közös közleményükben.
Az érdekképviseletek a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egyes szabályainak észszerűbbé tételét, továbbá új adónem bevezetését, és az áfamentesség bevételi határának megemelését javasolják az MTI-nek küldött közleményeikben.
A javaslatot 120 igen és 57 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el – tudósít a hvg.hu.
A magyar gazdasági kamarák törvényben rögzített feladata, hogy a gazdasági tevékenységet folytató szereplők általános, együttes érdekeinek érvényesülését figyelembe véve érdekközvetítést, érdekegyeztetést folytassanak és ennek céljából részt vegyenek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében az állami szervekkel, illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve. Annak következményeként, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ígérete ellenére nem hozott létre tavaly a kamara keretén belül egy katát vizsgáló bizottságot és csak idén május végén adott lehetőséget a területi kamaráknak egy rövid, egyhetes konzultációra, a BKIK kijelenti, hogy Parragh László katát illető nyilatkozatai ellentétesek az MKIK alapszabályával és kizárólag az ő személyes nézeteit tükrözik – írja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK).
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték