Alkalmazottnak a cég fizeti a víz-, gáz- és áramdíjat a lakásban, ahol lakik. Hogyan kell ezt elszámolni, elég reprezentációként vagy bérként, lehet-e áfát visszaigényelni?
Tisztelt Szakértő! A beszámoló készítéséig megérkezett előző évre vonatkozó költségszámlákat le tudjuk könyvelni a mérlegfordulónap előtti időszakra. De mi a helyzet akkor, ha a beszámoló beküldése után kapunk a szolgáltatóktól olyan közüzemi számlá(ka)t, amelyek az előző évre vonatkoznak? Például: augusztus 14-ei keltezéssel kaptunk az előző év utolsó negyedévére vonatkozó szemétdíj számlát, illetve gázdíj számlát. Ebben az esetben is mérlegelni kell, hogy jelentős-e a hibahatás, és ennek megfelelően kell 3 oszlopos beszámolót készíteni, illetve önellenőrizni?
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. Van egy cég, amely bérleti díjat számláz át nekünk, folyamatos szolgáltatásként, bruttó 1 millió 524 ezer forint értékben, valamint a bérleti díjhoz tartozó közüzemi elszámolásokat is ő számlázza ki. A bérleti díj és a közüzemi számla nem egy számlán szerepel. A bérleti díjat előre számlázza, például a júniusi bérleti díjat májusban számlázza az alábbi időpontokkal: Számla kelte: 2018.05.25. Teljesítési ideje: 2018.05.25. Fizetési határidő: 2018.06.08. A közüzemi díjat utólag számlázza ki, például az áprilsi áram-víz-fűtésdíjat: Számla kelte: 2018.05.22. Teljesítés ideje: 2018.05.22 Fizetési határidő: 2018.06.05. Kérdésünk, hogy helyesen számláz-e ki így, az időpontokat tekintve? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Lányom tulajdonában lévő lakást szeretném kiadni haszonélvezőként. A bérleti szerződésen csak én szerepelek mint bérbeadó és a jövedelem után is teljes egészében én adózom majd. A közüzemi számlák a lányom nevére szólnak. Nem szeretnénk átíratni őket. Tételes adózás esetén elszámolhatom-e költségként a közüzemi számlákat ? Köszönöm
Pénzforgalmi adózó adóalany, havi áfás. A közüzemi számláit (amelyeknek a teljesítési időpontja a fizetési határidő, az áfatörvény 58. paragrafusa alapján, és jellemzően a számla kiállítója nem pénzforgalmi adózó) a határidő előtt fizeti ki. Mikor keletkezik az áfalevonási jog, a kifizetéskor, vagy a fizetési határidő/teljesítési időpontban? Melyik hónapban vonható le az áfa, ha a kifizetés tárgyhó, a számla fizetési határideje tárgyhót követő időszakra esik?
Egy lakásnak két tulajdonosa van. Amit az egyik tulajdonos neve alatt bérbe adnak, ő állítja ki a számlát. A lakás közüzemi számlái a másik tulajdonos nevére szól. A tulajdonostársak nem házastársak, hanem élettársak. Ilyen esetben hogy történik a bevétel utáni adózás? Válaszukat előre is köszönjük.
A társaság saját tulajdonában lévő ingatlant (szolgálati lakás) bérleti díj ellenében munkavállalójának adja ki. Az ingatlan értékesítésére és bérbeadására az adókötelességet választottuk. A bérleti díjat havonta áfásan számlázzuk. Kérdésünk: a szolgálati lakás közüzemi számlái, egyéb javítási munkái után az áfát vissza lehet-e igényelni. Előre is köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó – alanyi adómentes – rendelkezik pénzforgalmi bankszámlával, és magán bankszámlával is. A bevételeit a pénzforgalmi bankszámlára utaltatja. Kérdés: felhasználható-e a pénzforgalmi bankszámla egyenlege magáncélú kiadások fedezésére? Például élelmiszervásárlás boltban vagy a magán közüzemi számlák fizetése, tankolás magánautóba stb. Ha igen, kell-e ezekről a tranzakciókról számlát, bizonylatot megőrizni? Vagy csak a magán bankszámlára történő átvezetés után, annak terhére lehet ezeket a tranzakciókat végrehajtani?
Tisztelt Szakértő! Ön szerint a közüzemi energiaköltségek közül – így a hődíj, áram, víz – mely költségek csökkenthetik az iparűzési adó alapját? Anyagként a közüzemi számlák mely tételei állíthatók be társaságok esetében? Az ipa-törvény csak anyagbeszerzést említ, nem konkretizálja, mint például a tao-törvény. Válaszukat várva, tisztelettel: M Margit
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy független magánszemélytől – havi bérleti díj fejében – ingatlant bérel, iroda céljából, de az ingatlan lakóépületként van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve. Kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényes-e a bérelt ingatlanon végzett átalakítások, beruházások áfalevonhatóságának tiltása? Szabad-e áfát levonnunk a közüzemi díjakra, ha a szolgáltatásokat ügyfelemre íratják át, és nem a magánszemély fogja azok díját kiszámlázni? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély tulajdonos kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan irodának átminősítését?
A földgáz, valamint a villamos energia egyetemes szolgáltatók 30 napon belül vizsgálják felül a számlaküldési gyakorlatukat és szükség esetén módosítsák úgy, hogy a fogyasztóknak a jogszabály szerinti legalább 8 nap álljon rendelkezésükre a számlák rendezésére – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Adószakértő! Közüzemi számlával kapcsolatos kérdésem lenne: adott két cég A és B, az egyik megvásárolta a másikat (mind a kettő áfakörös kft.). B cég telephelyére szóló közüzemi számlán a fizető fél A cég. A felhasználó B cég, bár ő nem folytat tevékenységet már, az ott elhasznált energiát A cég használja fel.... Kérdésem, a számlát kinél számolhatom el? Én úgy gondolom, hogy a felhasználó cég számolja el a költséget - hiszen az ő telephelyére szól a számla, majd továbbszámlázza a fizető cég nevére. A jövőben remélem a közüzemi szerződés módosításra kerül, mert ez lenne a megoldás. Válaszát köszönöm!!
Tisztelt Szakértő! A kft. vásárolt egy lakást irodának, magánembertől. A közüzemi szolgáltatóknál átíratták a mérőórákat a kft. nevére, így a számlák a kft. nevére érkeznek. Levonható-e a közüzemi számlák áfája, ha kizárólag irodaként használják a földhivatalnál lakóingatlanként bejegyzett irodát?
Társaságunk tulajdonában lévő lakóházat piaci áron bérbe adjuk egyik munkavállalónknak. A közműveket nem írtuk át a bérlő nevére, így a közüzemi díjakat a havi bérleti díjjal együtt áfával növelt összegben kiszámlázzuk a munkavállalónak. A kérdésem az lenne, hogy a közüzemi és az épületfenntartással kapcsolatos számlák áfatartalmát levonásba helyezhetjük-e, illetve, hogy a bérbeadással kapcsolatban van-e személyijövedelemadó-kötelezettségünk?
Ingatlan tulajdonosa a feleség, haszonélvezője a férj. Kizárólag a feleség nevén folyik a bérbeadás, tételes költségelszámolással. A közüzemi órák viszont a férj nevén vannak, technikai okokból ezen nem lehet változtatni. Szabályos-e, ha csak a feleség szja-bevallásában számolják el bevételként és kiadásként is a közüzemi számlákat, mivel azok a bérlethez kapcsolódnak, de a haszonélvező nevére szólnak? Vagy a bérleti szerződésben úgy rendelkeznek, hogy csak a feleség kapja a bérleti díjat, s adózza azt le, a férj pedig a közüzemi díjakat bevételként és kiadásként is elszámolva, nulla szja-alapot vall be? Ha berendezve adják ki a bérletet, hogyan lehet elszámolni költségként a 200 ezer forint feletti berendezések értéket? Például a 400 ezer forintos televíziót kizárólag a bérlethez hasznosítva?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték