Tisztelt Szakértő! Erdőbirtokossági társulatnál hogyan kell könyvelni a fák újratelepítését? A csemetevásárlás nála beruházás lesz vagy befejezetlen készlet, így hogy az erdő magánszemélyektől bérelt? (Nem vezetünk 6-7-es számlaosztályt!) Mivel a fa folyamatosan nő, évente kell az értékét korrigálni? Ha igen, mi alapján? Vagy végig a bekerülési értéken (beszerzés+beültetés munkadíja) szerepel?
Tisztelt Szakértő! Áfás mezőgazdasági őstermelő eladta az egyik ültetvényét egy kft.-nek (amiben ő az egyik tulajdonos). Az ehhez tartozó földet azonban nem lehet a kft.-nek eladni, ezért azt bérbeadja a kft.-nek. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor a bérbeadásnál, mivel magánszemély a bérbeadó elég-e egy bérleti szerződés, mint bizonylat, vagy mivel áfás őstermelőként használta a földet, nullás áfás számlát kell kiállítani? A szerződés 5 éves, tehát szja-mentes, de az sem világos, hogy ezt a bevételt az őstermelői könyvelésben, pénztárkönyvben ki kell-e mutatni, vagy ez sehol nem kell, hogy szerepeljen, mivel a magánszemély jövedelme szja-mentes?
Cégünk külföldi csomagológépet használ, ettől a partnertől vásároljuk a csomagolótálcákat is. Új tálcaformát kértünk a gyártótól, de a célszerszám elkészítéséhez hozzájárulási részköltséget kellett fizetnünk. Az elkészült célszerszám nem a mi tulajdonunk. Hogyan könyvelendő ez a költség, és milyen adóvonzata van?
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari társaság terméskövet értékesített egy másik társaság részére, melyet a vevő átvett, a számlát az értékesítésről befogadta, kiegyenlítette. A kő beépítésekor probléma merült fel, az eladó társaság elismerte, hogy nem megfelelő minőségű terméskövet szállított le. A megállapodás a minőségi kifogásról azt tartalmazta, hogy nem engedményt ad az eladó a vevő részére, hanem a helyszíni felmérés alapján biztosítja a jó minőségű reklamált mennyiségű terméskövet. A gazdasági esemény alapbizonylata egy megállapodás, számla nem készült, a szállításról mindkét fél részéről aláírt szállítólevél van. Kérdésem: az eladó társaság könyvelésében hogyan kell szerepelnie a minőségi kifogás miatt átadott anyagnak? Felvetődik-e a térítésmentes átadás, áfafizetési kötelezettség, vagy úgy kell kezelni, mint egy termékben adott engedményt? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy felszámolási eljárásnál a felszámoló díját a bíróság jogerős végzésével 2014. 11. 25-én hagyta jóvá. (Ezzel az időponttal törlik a felszámolt céget). A felszámoló az erről szóló bírósági végzést 2015. 01. 14-én vette kézhez, így ezzel az időponttal állítja ki a számlát és ez az áfafizetés időpontja is. Kérdésünk: Melyik a helyes megoldás a számviteli elszámolásban 2014. évre: 1/ T 311 bruttó felszámolói díj 190.500 ft K 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft K 479 még nem esedékes áfa 40.500 ft és 2015-ben: T 479 még nem esedékes áfa 40.500 ft K 467 fizetendő áfa 40.500 ft Vagy: 2/ T 391 aktív időbeli elhatárolás 150.000 ft K 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft és 2015-ben : T 311 bruttó felszámolói díj 190.500 ft K 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft K 467 fizetendő áfa 40.500 ft T 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft K 391 aktív időbeli elhat. 150.000 ft Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy kft. 49 százalékban tulajdonosa egy zrt.-nek. A zrt. által felvett 94 millió forintos bankhitelhez a kft. készfizető kezességet vállalt. A zrt. hiteltartozása lejárt, és nem tudta kifizetni a tartozását. A hitelező bank és a készfizető kezes kft. megállapodott egymással, hogy a kft. 56 millió forintot átutal a banknak a készfizető kezesi kötelezettsége megváltása fejében. A kft. egyúttal lemondott azon jogáról, hogy a kezesi teljesítése miatt adós zrt.-vel szemben keletkezett követelését érvényesítse. Kérdésünk, hogy miként kell könyvelni a kft. és a zrt. könyveiben az 56 millió forint kezességmegváltást? A könyvelésen túl azt is szeretnénk tudni, milyen adó- vagy illetékvonzata van a tranzakciónak? Válaszukat előre is köszönjük.
Kedves Sinka Júlia! 2015.01.16-n tettem fel a kérdésemet, melyre válaszolt is, akkor azt gondoltam, hogy értem, de most, amikor a tavalyi zárást készítem, válaszában a következőt nem értem: "Az engedményesnek (jelen esetben a kérdésben szereplő társaságnak) az engedményezett – és így már a lízingcéggel szembeni – követelést a rendkívüli bevételek között kell a követelés piaci értékén felvennie (ez a példában bemutatott esetben az az érték, amilyen összegben a lízingcég elismeri az önerőben a szóban forgó járművet).A kapcsolódó halasztott bevétel feloldására a lízingelt eszköz bekerülési értéke arányos része költségként, ráfordításként való elszámolása ütemében történik." Nem csináltam még ilyet, és nem tudom, hogyan kell könyvelni. Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben soron kívüli állásfoglalást adni: Egy kft. vásárolt egy kamiont, nyílt végű pénzügyi lízinggel. Nettó vételára: 10 millió 945 ezer forint, ebből a saját erő: 5 millió 581 ezer forint plusz áfa. A törlesztés ideje 36 hónap, a lízingszerződés alapján a maradványértéke: 2 200 244 forint. Valószínűséggel 3 év után a lízingvevő vissza fogja adni az eszközt, nem tart rá igényt. A számviteli politikánkban rögzített értékcsökkenés időtartalma 5 év. Kérdéseink az alábbiak: 1. Ebben az esetben a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést hogyan kell elszámolni? 2. Adótörvény szerint mely összeg után számolhatjuk el a 20 százalékos értékcsökkenést? 3. Hogyan kell ezeket a lízingügyleteket lekönyvelni? 4. A visszaadást hogyan kell könyvelni? 5. Fejlesztési tartalékot igénybe vehetünk-e rá? Válaszát előre is köszönjük! T. Mária ügyvezető
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2008. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyből 2014. december 31-éig maradt fel nem használt rész (128 ezer Ft). Ezt az összeget 2014. év végén a lekötött tartalékról eredménytartalékra visszavezettük. A Tao tv. 7. §. 15. pont szerint megállapítottuk a fizetendő társasági adót (20 ezer Ft) és annak késedelmi pótlékát 2009.06.02-2014.12.31-ig (12 ezer Ft). Kérdésünk az, hogy a 20 ezer Ft társasági adót és a 12 ezer Ft késedelmi pótlékot le kell-e könyvelni 2014. évre? (Kötelezettségként 2015.01.31-ére fogják előírni az adófolyószámlán ezeket az összegeket). Ha le kell könyvelni, akkor a késedelmi pótlékot a 2014. évi adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe kell-e venni? Több helyen találtunk olyan megfogalmazást, hogy a "társasági adót késedelmi adóval növelten" kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy egy adónemre (társasági adó) kell átutalni az összegeket, vagy ez egy téves megfogalmazás, és külön adónemre kerül a társasági adó és a késedelmi pótlék? Köszönöm a választ!
Tisztelt Adózóna! Társaságunk 2013. évben alakult. Eszközvásárlásra pályázaton nyert ("LEADER" program - 35/2013.V.22. VM rendelet) 6 millió 770 e zer forintot, melyből a saját erő 2 millió 708 ezer forint (40 százalék) és 4 millió 62 ezer forint (60 százalék) támogatás (80 százalék EU-tól, 20 százalék a magyar államtól). Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy a 4 millió 62 ezer forint támogatást hogyan kell könyvelnünk. Jelenleg így van a könyvelésben 384 - 96 4.062 e Ft 96 - 483 3.662 e Ft fejlesztési támogatás elhatárolása, értékcsökkenés aránya 400 e Ft. Vagy esetleg lekötött tartalék lehetne, ami szerint a könyvelés: 384 - 414 4.062 e Ft Válaszát várva, köszönettel: Előfizető
Tisztelt Szakértő! A könyvelt cég adóvégrehajtást követően az év végi záró bankszámlakivonatot úgy kapta meg, hogy a hó végi terhelések miatt a számla negatív lett. A könyvelés is így történt a bizonylat alapján. A 1429-es bevallást viszont a NAV nem tudta ezekkel az adatokkal feldolgozni, mert a pénzeszközök összege kisebb volt, mint a pénztár (A01 lap 10. és 11. sorai). Mikor járok el helyesen: ha a könyvelés változatlanul hagyása mellett módosítom a bevallást (a negatív résszel növelve a kötelezettségeket), vagy a bizonylattal ellentétben ezt a könyvelésen is átvezetem, és a mérleg is ennek megfelelően módosul?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy közhasznú alapítvány esetében a PK-142 kiegészítő mellékletén (amit a civiltörvény ír elő a támogatások bemutatásáról) túl, kell-e a számviteli törvény által előírt szöveges kiegészítő mellékletet készíteni? Az alapítvány természetesen kettős könyvvitelt vezet, és egyszerűsített éves beszámolót készít. Köszönettel.
Hogyan könyveljem a 2014. december hónap után fizetendő kivaelőleget, melyet 2015. januárban fizettem be, hogy a főkönyvi nyilvántartás szerinti kivafizetési kötelezettség egyezzen az éves kivabevallás szerinti kötelezettséggel? Például az év folyamán befizettem 5 millió forint kivaelőleget, melynek a könyvelése: 4611/384 5 millió forint. Következő év januárban befizetem a decemberre jutó előleget 500 ezer forintot. Könyvelése januárban: 461/384 500 ezer forint. Ezután elkészítem a kiva éves bevallását, és megállapítom, hogy 6 milló forint az éves kisvállalati adóm. Könyvelése 2014-ben: 891/461 6 millió forint. A 2014 év végi főkönyvi kivonatban a 461 egyenlege 1 millió forint fizetési kötelezettséget fog mutatni, de a kivabevallás szerint csak 500 ezer forint a fizetési kötelezettség.
Tisztelt Szakértő! Kft. vevőjével szerződést kötött katalógus elkészítésére. A kft. szerkesztette meg a többoldalas katalógust, igénybe vett grafikai munkát, fotózást és végeredményként egy nyomdával a kért mennyiségben legyártatta a katalógusokat. Kérdésem lenne, hogy jelen esetben a nyomdai munkát helyesen hova könyvelem? Várom válaszát, köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk, hogy a kiállított számlánk ellenértékét a fizetési határidő előtt megkapja, faktorálási szerződést kötött egy pénzügyi vállalkozással, amely a bruttó 10 millió forint értékű számla 80 százalékát utalta át a bankszámlánkra 2014. decemberben. A fennmaradó 20 százalékot 2015-ben kaptuk meg, amikor a tényleges fizetési határidő lejárt. Nem a teljes összeget kaptuk meg, ugyanis számláztak felénk faktordíjat, ügyleti kamatot, bankköltséget. Ezek különbségével jött az utalás. Kérném, hogy a leírt esemény helyes könyvelését ismertesse! Továbbá kérdezném, hogy van-e egyéb tudnivaló a zárásnál, beszámoló-készítésnél, társasági adóbevallásnál, amivel tisztában kell lenni?! Hálás köszönettel!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték