Milyen számviteli teendői vannak a nyílt végű pénzügyi lízing lezárásának akkor, ha a lízingtárgyat visszaadjuk, maradványértéken megvásároljuk, illetve harmadik felet jelölünk ki vevőnek? Kinek milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van? Milyen könyvelési lépésekből áll ez a számviteli esemény?
Tisztelt Szakértők! Számos feltett kérdésre elolvastam az Önök válaszait, de sajnos teljes körűen nem tudtam megbizonyosodni az alábbi ügylet kapcsán. Cégünk nyílt végű pénzügyi lízing szerződést kötött 3 évre, melynek tárgya egy személygépkocsi. Az ügylet az alábbiak szerint megfelelően van-e vezetve a könyvekben? Számla szerint: Vagyonszerzési illeték és egyéb költségek T161 K454 Számviteli bizonylaton nettó vételár T161 K 448 (tartalmazza a regisztrációs adót) Számla szerint az első lízingdíj, önerő: T 448/466 K 454 - önrész, Regisztrációs adó T448 K 454 Aktiválás: T142-161 Első kamat, aktiválás után számlázva T 872 K454 A futam idő alatt esedékes lízingdíjak T 448/466 K 454 és T 872 K 454 Vagy közbe kell iktatni a 479 rövid lejáratú kötelezettségű számlát? Illetve további kérdésem még, hogy a személygépkocsit a cég ügyvezetője használja, nem elkülöníthető a céges és a magánhasználat. Természetesen a vállalkozás a cégautóadót megfizeti. 100 százalékban visszavonható a fentiek figyelembevételével a teljes áfatartalom a bérleti díjra hivatkozva? Társasági adóban hogy van lehetőségem összhangba hozni az értékcsökkenést, ha 20 százalékot enged a társasági adó, de a lízingszerződés 3 évre szól, és még bizonytalan, hogy a 3. év végén a társaság megveszi-e a személygépkocsit? 20 százalékos leírási kulcsot alkalmazok, és ha nem kerül kifizetésre a végső részlet, akkor a fennmaradó 40 százalékos értékcsökkenést úgymond nem áll módunkban elszámolni? Köszönöm segítő közreműködésüket. Tisztelettel: Birincsik Andrea
Egy kft. a 2014. évi mérleg beadása után adott át könyvelőjének egy üzletrész vásárlásáról – még 2014. decemberben – aláírt szerződést. A szerződés értéke jelentősen meghaladja a mérlegfőösszeget. Az eladó másik kft. viszont szerepeltette a könyveiben, és így a 2014. évi mérlegében is. Eredményhatása a 2014. évre egyik kft.-nél sincs. Kérdésünk, hogy helyes-e, ha a vevő kft. majd a 2015. évben könyveli?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: magyarországi kft. vagyunk, amely németországi anyavállalattal rendelkezik. Bérmunkával foglalkozunk. Néhány évvel ezelőtt anyavállalatunk termelő gépeket küldött ide Magyarországra, amiket azóta is használunk. A gépek itt vannak. Most az anyavállalat (Németország) úgy döntött, hogy kiszámlázza nekünk a gépek értékét. Ez meg is történt, itt vannak a számlák, a teljesítési idejük 2015. évi. A kérdésem az, hogy beállíthatom-e a levonható áfát is a bevallásba, ha valójában, amit kiszámláztak, nem most került ide? Köszönöm!
Mi a teendő, ha egy társaság az év közepén vitte el a könyvelőjéhez az idén januári keltezésű, de tavaly decemberi teljesítésű bevételeiről szóló számlákat? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné, okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az evás bt. bevételi nyilvántartást vezet. A bankszámlán megjelenik, osztalékelőleg-utalás, osztalékutalás címmel összeg. Mire kell könyvelnünk ezeket a tételeket, egyáltalán kell-e könyvelnünk ezt a bankról? Nyilvántartást kell-e vezetnünk a tagi jegyzett tőke arányában kiosztott adózott eredményről, mert tulajdonképpen azt osztja ki? Vagy ez az ügyvezető felelőssége, és nincs könyvelői teendő vele?
Tisztelt Adózóna Szerkesztőség! Egyik könyvelt ügyfelünk Peruban és Panamában nyújt építési szolgáltatást. A benyújtott árbevételszámlákból a vevők 12,5, illetve 30 százalék "államilag előírt adót" visszatartanak. Kérdésünk, hogy ezt milyen jogcímen kell könyvelnünk a magyar könyvekben, hogy a vevőkövetelésünk ne mutasson tartozást, illetve van-e társasági adót/adóalapot módosító teendőnk? Segítségüket megköszönve, Üdvözlettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
A bt. 2013-ban vásárolt egy ingatlant 14 millió forintért, melyet 58 millió forint keretjelzálog terhelt. A könyvelésbe csak 14 millió forint értékben került be az ingatlan, mivel nem lehetett megállapítani a tényleges tartozást. 2014-ben értékesítésre került az ingatlan 21 millió forintért, és a vevő ebből fizette ki a keretjelzálog immár pontosított, az ingatlanra eső 9 millió forint hitelt. Összegezve tehát a bt.-nek az ingatlan belekerült 23 millió forintjába, viszont a könyvelés csak 14 milliót tartalmaz. Kérdésem, hogyan kell az eladáskor forintosított összeget lekönyvelni? Történt-e hiba az eredeti szerződés könyvelésénél, ha igen, akkor hogyan kellett volna eljárni ?
Egyik kft. júniusban hozta el a 2015. januári, de decemberi teljesítésű bevételeit. Mi a teendő? Beszámoló nem önellenőrizhető. 29-es bevallását önellenőrzöm és háromsoros lesz a 2015-ös mérleg és eredménykimutatás? Felbontom a lezárt 2014-es évet? 2015-re könyvelem, mert nem jelentős (a mérlegfőösszegének a 2 százalékát nem éri el)? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt egy személyautót, azért, hogy az áfa levonható legyen. Ha jól tudom, ebben az esetben nem termékértékesítésről beszélünk, hanem szolgáltatás igénybevételéről, ezért válik levonhatóvá a személyautó beszerzését terhelő áfa. A segítséget abban szeretném kérni, hogy számviteli szempontból hogyan kell lekönyvelni az előleget, illetve a törlesztőrészleteket. Nyilvántartásba kell-e venni a gépjárművet, ha igen, akkor hogyan? Ha nem kerül beruházásként, tárgyi eszközként nyilvántartásba a vásárláskor, akkor mikor tudjuk ezt elszámolni, illetve a hozzá kapcsolódó értékcsökkenési leírást? Az ilyen autó után kell-e cégautóadót fizetni? Köszönöm szépen Krcsik Eszter
Tisztelt Adózóna! Egyik ügyfél belépett a moss rendszerbe (mini egyablakos rendszer). A számla az adott ország áfakulcsával van kiállítva, teljesen helyesen. Például holland magánszemélynek 21 százalékos áfával. Ezt hogyan kell könyvelni, ezzel kapcsolatban mire kell figyelni? Hogyan kell bevallani? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Kft. a jogszabályi előírásoknak megfelelően megemelte a törzstőkéjét 3 millió forintra 500 ezerről. 2,5 millió forintot az eredménytartalékból biztosított. A cégbíróság bejegyezte. Kérném, ismertesse, hogy a bejegyzést követően milyen teendők vannak a NAV felé, esetleg más hivatal felé. Hogyan történik a könyvelése ezen eseménynek? Esetleg kell-e illetéket, egyéb adót fizetni mind magánszemélyként, mind kft.-ként? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság (A) tulajdonosai, melyek jogi személyek (B és C) beszámítással értékesítik a társaságot. A társaságot egy EU-s külföldi holding vásárolta meg (D). A magyar tulajdonos (B) társaság magánszemély tulajdonosai az előző években megszavazott osztalékot (legyen 1000 egység) még nem vették fel a társaságból, illetve még az értékesítendő társaság (A) ezt az összeget pénzügyileg nem rendezte a tulajdonosok felé. Az értékesítésről szóló szerződésben a társaság ellenértékét a kötelezettségként kimutatott osztalék, illetve a jegyzett tőke társaságra eső értékének összegeként (1250 egység) határozzák meg. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak a fentiekkel kapcsolatosan, milyen feltételeket kell a szerződésben meghatározni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendszeresen vesz igénybe harmadik országbeli adóalanytól elektronikusan nyújtott szolgáltatást. Sajnálatos módon ez az adóalany a regisztráció alkalmával nem különbözteti meg a nem adóalanyokat és adóalanyokat, ezért az általa kiállított számlában szerepelteti a magyar jogszabályok szerinti 27 % áfatartalmat. Nincs magyarországi regisztrációja. Hogyan tudjuk könyvelni a számlát jelen esetekben: a.) harmadik országbeli adóalanytól igénybevett szolgáltatás, és ennek megfelelő áfa felszámítása a bruttó értékre, b.) belföldön igénybe vett szolgáltatásként és levonható a felszámított 27 % áfatartalom, c.) a számla áfával növelt összege jelenik meg az igénybe vett szolgáltatás költségeként, és nem kell szerepeltetni az áfabevallás megfelelő sorában?
Értékpapíralap könyvelése során az ügylet névértéke, melyet a nullás számlaosztályban rögzítünk, 0,001 dollár. A könyvelő program csak két tizedesjegy kezelésére képes. A kerekítés ebben ez esetben értelmetlen lenne. Van-e valamilyen szabály, hogy hány tizedesjegy pontosságig kell a devizás tételeket könyvelni? Költség/haszon elv érvényesülhet-e, azaz, ha túl sokba kerül a fejlesztés, akkor megmaradunk a két tizedesjegy használata mellett? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték