Ügyfelünk rendszeresen ad partnereinek (nem magánszemélyeknek!) ingyenesen saját üzletükben beváltható ajándékutalványokat. Szeretném megkérdezni, hogy az ingyenesen adot utalványokkal kapcsolatban milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek, illetve mikor, és mit kell a könyveiben is rögzíteni? Előre is nagyon köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! Ebben a témában volt már egyszer állásfoglalás, de számomra még nem tisztázott a helyzet. Kaparós sorsjegyet utánvéttel vásárolunk, a számla így néz ki: FORGALOM: 750. 000,- Ft - jutalék: - 54.475,- Ft Összesen: 690.525,- Ft Nem bizományos értékesítés, azonnal kifizetjük az értékét, vissza nem vesz semmit a Szerencsejáték Zrt. Hogyan történik ezen tételek könyvelése: árbevételre vagy más számlára kell számolni a forgalmat? A jutalék az árbevétel-e? Az áfát arányosítani kell-e, és mi az alapja (a jutalék, forgalom)? A tárgyi eszközöknél is kell arányosítani? Előre is köszönöm a választ Andrea
Tisztelt Cím! A kérdésem a következő: NAV ingóárverésén vett kettő darab termelő gép vásárlásának könyvelésében kérnék segítséget. Van egy NAV-os árverési jegyzőkönyv, amelyen átadják a kettő gépet a cégnek. Van a kettő gép árverési értékének utalása, amit az átvevő cég utalt a NAV-nak. Van egy kölcsönszerződés, amelyben az van, hogy a cég kölcsönadja az árverező magánszemélynek a kettő gép értékével megegyező pénzösszeget úgy, hogy a kölcsönadó (a cég) a kölcsön teljes összegét a NAV-nak utalja. Valamint van egy tulajdonjog-átruházási papír, amelyen a magánszemély a kettő gép tulajdonjogát átruházza a cégre. A kérdés az, hogy a bankból a NAV-nak utalásnál – amit a cég teljesít a magánszemély helyett – mi a tartozik számla, a kölcsönadás, illetve az ingóságvásárlás hogyan könyvelendő a cégnél? Ennek az egésznek az oka, hogy alkalmazott magánszemély árverezett a cég nevében, de utólag derült ki az, hogy csak képviseleti joggal felruházott személy vehetett volna részt az árverésben, más magánszemély nem. Köszönettel a választ.
Magánszemély a tulajdonában lévő ingatlant a saját kft.-jének (ahol ő a többségi tulajdonos) ingyenesen használatba adta. Megállapodás szerint a működéshez szükséges átépítéseket a cég fizette, ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként aktiválta is. A bérleti jog apportként a kft.-ben van. A tulajdonos az ingatlan egy részét eladta, így a beruházás arányos részét ki kell vezetni a nyilvántartásból. A még el nem számolt amortizáció terven felüli értékcsökkenés lesz, amit az adótörvény tudomásom szerint nem ismer el jogos költségként. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg az adóalap-növelő tételekben benne kell, hogy legyen, de a csökkentőkben nem? Meg kell-e térítenie az ingatlan tulajdonosának a még el nem számolt értékcsökkenéstt, és ha igen, ezt hova kell könyvelni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Helyesen járunk-e el, ha a 40 eurós behajtási költségátalányt az óvatosság elve miatt nem könyveljük? És ezt rögzítjük a számviteli politikában. Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Németországi kiállításra vásárolt belépőt a vállalkozó 40 euró összegben, bankkártyával. Az áfatörvény szerint a külföldi szolgáltatás áfáját fizetendő adóként kell könyvelni, és bevallani. A szállítót lekönyveltem (T529-K454), de a fizetendő áfát a vegyesben kellene lekönyvelni, ahol T.....-K467, de mi a tartozik láb: (T368-K467)? Jól gondolom? Köszönettel: Bné
A napokban megjelent cikkemben a kis értékű tárgyi eszközök elszámolásával egy olyan – aprónak tűnő – könyvviteli hibára szerettem volna felhívni a figyelmet, amely később komoly galibát okozhat a cégnek. Olvasói hozzászólások, vélemények alapján úgy látom, nem hiábavaló kicsit még időznünk a témánál.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásunk ablakprofil festési munkát végzett egy ablakgyártó cég számára. Az ablakgyártó cég beépítette a nyílászárókat, viszont garanciális időn belül a festéssel problémák adódtak. Cégünk a hibás teljesítést elismerte. Az ablakgyártó cég kibontotta az ablakokat, újakat gyártott le helyettük, lefestette más céggel és beépítette az épületbe. Ennek a teljes költségét cégünk átvállalta. Az erről szóló számlát milyen főkönyvi számlára könyveljük? A számlában felszámított áfa levonható?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném segítségét kérni: egy iskolában működő 3 alapítvány egyesült idén. A bírósági végzés szerint az egyesülés augusztus 30-án jogerőssé vált. Eddig az alapítványok nem rendelkeztek közhasznú státusszal, azonban most a megmaradó alapítvány közhasznú lett, a másik kettő pedig ebbe az alapítványba olvadt be. A kérdésem a számviteli elszámoláshoz kapcsolódik: helyesen járok el akkor, ha augusztus 30-áig könyvelem az eddigieknek megfelelően egyszeres könyvvezetéssel mindhármat, majd elkészítem a zárást, a vagyonfelosztást, és augusztus 31-étől kezdődően - mivel a közhasznú státuszú szervezeteknek kötelező - a megmaradó alapítványt (mintegy újként) kettős könyvvitelben kezdem könyvelni. Mi a teendőm az augusztus 30. után érkező bankszámla-kivonatokkal? (A bankszámlák még élnek valószínűleg november végéig.) Ezeket úgy kezelem, mintha már az "új alapítvány" különböző bankszámlái lennének? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel Cselyuszka Antalné
A felszámolást megelőző – tevékenységet lezáró – beszámoló készítéséhez szeretnék tanácsot kérni. A 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet kimondja, hogy a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt, és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a záró beszámolóban követelésként kimutatott kölcsönök után a beszámoló fordulónapja utáni időszakban befolyt, a tevékenység időszakára járó kamat összegét?
Adott egy magyar székhelyen bejegyzett kft., amelynek tulajdonosa egy amerikai cég. Korábbi években felhalmozott eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Hogyan kell könyvelni? Milyen adó terheli? Hogyan kell történnie a kifizetésnek? Köszönettel.
Melyek a fejlesztési tartalék feloldásának könyvelési lépései?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: Egy hatmillió forint könyv szerinti értékű irodán a következő munkát végezték el 2014 októberében: irodaház régi sérült, hiányos mennyezeti szigetelésének eltávolítása, a padlásba épített lámpatestek leburkolása, leszigetelése, a padlásfelület hőtükörfóliával történő lezárása és a szigetelés elhelyezése. A munka nettó értéke 285 ezer forint. Az irodaházat a tavalyi év során vásároltuk, és idén januárban történt az üzembehelyezés. Az anyagköltség nettó értéke 143 ezer forint. A kérdésem az, hogy a szóban forgó anyagköltség és munkadíj karbantartásnak minősülhet-e vagy felújításként kell könyvelni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Végelszámolás alatt levő bt.-nek nincs vagyona, némi készpénze van, ami nem fedezi az évekkel ezelőtt jóváhagyott osztalék kifizetését. Mit tehet a cég, hogy kikerüljön a könyveléséből a Rlj kötelezettség, milyen adóvonzata van? Köszönöm.
A könyvelői munka – „hivatalosan” számviteli szolgáltatás – összetett tevékenység, sok mindent magába foglal. Kérdés, hogy vajon az adótanácsadás is e körbe tartozhat-e? Az alábbi, a valóságban is megtörtént eset tanúságait ajánlom minden könyvelő figyelmébe.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték