Egy EU-s partnernek terméket (alkatrészt) értékesít egy kft. A partner minőségi reklamációval él, de mivel azokat már saját termékébe beépítette, az árut nem küldi vissza az eladó részére, nem keletkezik visszáru. A partner minőségi kifogásról számlát állít ki áfa nélkül a kft. részére. Hogyan kell ezt a tételt könyvelni, és mi ennek az ügyletnek a közösségi, uniós megítélése (A60-as bevallás)?
Tisztelt Szakértő! Mit lehet tenni, ha könyvelőváltást követően a korábbi könyvelő megtagadja a könyvelt adatok átadását? Telefonos egyeztetés alapján sem az átadott bizonylatokat, sem a főkönyvi kivonatot, analitikus nyilvántartásokat, főkönyvi kartonokat nem kívánja korábbi ügyfelének átadni. Milyen felügyeleti szerv létezik, ahol ez kikényszeríthető? Köszönettel: GYI
Tisztelt Szakértő! Cégünk építőipari vállalkozás. 2008-ban elvégeztünk egy munkát. Az utolsó teljesítésigazolást nem adta ki a megrendelő. Cégünk 2014. évben a TSZSZ-hez fordult, aztán pert indított a megrendelő ellen. A bírósági ítélet: TSZSZ szakértői véleményére alapozva megítélte cégünknek a teljesített munka értékének kifizetését plusz a késedelmi kamatot. A pénz megérkezett a bankszámlánkra. Kérdés: hogyan könyveljem? Mintha számlát könyvelnék, árbevételként (nincs számla, csak bírósági végzés) vagy egyéb bevételként? Köszönettel: Krisztiánné
Internet-előfizetést, parkolási díjat és adományt is tartalmazó telefonszámla könyveléséhez kért segítséget olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó írta le a megfelelő lépéseket.
Szeretnék kérni még egy kiegészítést a mellékelt válaszhoz. Mi a helyzet akkor, ha a 20 százalék vélelmezett megánhasználatot a dolgozók megtérítik? Ennek könyvelése és áfavonzata érdekelne. EREDETI KÉRDÉS: Telefonszámla Ezúton kérem szépen, hogy szíveskedjen a következő példában szereplő telefonszámlának levezetni a nettóját és az összes adóját (levonható és nem levonható áfa, szja, eho), és összegszerűen – nem ezer forintra kerekítve – bekontírozni. Legyen egy telefonszámla, amelynek bruttó végösszege 100 000 forint. A számla tartalmaz egy bruttó 12 000 forintos internethányadot, 4×250=1 000 forintos telefonos adományt (amelynek nincs áfája), 2 000 forintos cégautó-parkolási díjat, az összes többi telefon-előfizetés (9 000 forint) és a forgalom (76 000 forint). Szerintem ez egy nagyon egyszerű és életszerű példa. Kérem az "Így lehet elszámolni a telefon- és internetköltséget – Példával! " cikk íróját, hogy ezt a számlát szíveskedjen előkészíteni könyvelésre. Köszönöm. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Kedves Kérdező! A könyvelési tételek és áfaelszámolás részletezése során feltételezem, hogy a magáncélú telefonhasználat tételes elkülönítése – bármilyen okból – a kérdésben szereplő cégnél nem megoldott, a telefonköltségeket részben sem számlázzák tovább, így a telefonszolgáltatás 20%-a után (Szja-tv. 70.§.) megfizetik a közterheket. Az alábbi főkönyvi számlákat használom: 462. SZJA, 4635. Egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség, 454.
Magyarországi kft. egy másik magyar kft.-től szerződés szerint kontót kapott bankszámlára történő utalással, későbbi teljesítések szerinti felhasznlásra. Ez milyen bevételnek minősül, fizett előleg vagy hitel a kontót utaló részéről? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tojótyúkokat vásárol, majd ezek szaporulatait, a tojásokat értékesíti. Az állatállományt évente cseréli, a letojt tyúkokat értékesíti. 1) A tojótyúkvásárlást 15-ös számlaosztályba kell könyvelni, majd az értékesítését tárgyi eszköz értékesítésként, vagy mivel 1 évig "használja" a vállalkozás, akkor anyagköltségként? 2) Ha tárgyi eszközként kell könyvelni, tekintve, hogy 1 darab tyúk bekerülési értéke 100 ezer forint alatti, így az egész beszerzésre elszámolhatok egyösszegű értékcsökkenést a vásárláskor? 3) A vásárolt etetőanyagot, tápot anyagköltségként kell könyvelni? (A cég nem könyvel 6-7-es számlaosztályban.)
Tisztelt Cím! Öt munkavállalót kettő cég közösen foglalkoztat (több munkáltatós foglalkoztatás). A két cég megállapodott, hogy az egyik cég vállalja a bejelentést, illetve a bérszámfejtést. A két cég 50-50 százalékban osztja meg a költségeket. Milyen módon kell elszámolni egymással a két cégnek? Illetve hogyan történik az elszámolás könyvelése az egyik és a másik cégben? Úgy tudom, hogy számlát nem kell kiállítani, csak elszámolás alapján rendezi a két cég egymással a követeléstartozást. A foglalkoztató cégnél a bér- és járulékköltségeket csökkentem az elszámolás alapján ,a másik cégben pedig a bér- és járulékköltségekkel szemben számolom el az átadott pénzeszközt? Válaszukat előre is köszönöm.
Cégünk (kft.) vásárolt, idegen üzletrészt adott el 2011-ben. A szerződésben rögzítettük a vételárat, amit a vevőnek 5 év alatt, 5 egyenlő részletben (2016-ban járna le) kellett megfizetnie.Szerepel a szerződésben, hogy ha a vevő ezeket a részleteket határidőben, illetve korábban kifizeti, 2 millió forinttal csökken a vételár. A vevő ebben az évben mindent kifizetett, 2 millió forinttal kevesebbet utalt. Hogyan kell ezt az utólag adott engedményt könyvelni? Köszönettel: Kiss Mónika
Hogyan kell a könyvelési programban a kontírkódokat rögzíteni – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. székhelye (irodája) már több mint 10 éve az egyik tulajdonosától bérelt, soklakásos társasházban lévő lakásban van. A tulajdonos és a bérlő kft. a következő költségeket fizetik a lakás után a társasház számára: (1) közös költség – ezt a tulajdonos fizeti, (2) fűtési költség – ezt eddig a kft. fizette a társasház által a kft. nevére kiállított számlát helyettesítő okmány alapján, (3) a kft. feltételezett ügyfélforgalma alapján költségtérítés – ezt a kft. fizeti a társasház által a kft. nevére kiállított számlát helyettesítő okmány alapján. Az idei évtől kezdve a társasház a fűtési díjról nem állít ki számlát helyettesítő okmányt a kft. részére. Kérdésem, hogy a kft. fizetheti-e a fűtési díjat továbbra is, tehát, hogy készpénzes fizetés esetén a befizetési csekk igazoló szelvénye, illetve átutalás esetén a bankkivonat alapján a fűtési díj lekönyvelhető-e a kft. költségei között? Köszönettel.
Egy kft. az egyik vevője felé fennálló követelését és az addig elszámolt értékvesztését ki szeretné vezetni, mivel a vevővel szembeni felszámolási eljárás befejeződött. A vevő ügyvezetője készfizető kezességvállalási nyilatkoztot tett – mint magánszemély – a követelés teljesítésére korábban, a felszámolási eljárás megindulásakor. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Ki kell vezetni, illetve bekönyvelni a tételeket tételesen a ráfordítások és bevételek közé, vagy egymással szembeni átvezetéssel (31-ről 36-ra) lerendezhető?
Tisztelt Szakértő! 1) Egy gyógyszertár az OEP-től juttatásban részesül, ha az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül az olcsóbbat ajánlja a vények bizonyos százalékát meghaladóan. A juttatás összegéről az OEP levélben értesíti, melyben leírják, hogy a juttatás áfamentes. Ezen juttatást árbevételként, vagy egyéb bevételként kell könyvelni? 2) Szintén az OEP-től a vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó ellenőrzésért szolgáltatási díjban részesül, mely 5 százalék áfát tartalmaz. Ezt véleményem szerint árbevételként kell könyvelni. Ugyanakkor a tárgyhavi szolgáltatási díjról az értesítést, mindig a tárgyhót követő hó 20-a után kapja kézhez a cég. A szolgáltatásidíj-elszámolási bizonylaton csak egy dátum szerepel: "időszak: 2015. 03. hó". A mellékelt levél keltezése is mindig 20-a utáni. Ebben az esetben szükséges-e mindig áfát önrevíziózni, tekintve, hogy a cég havi áfás, vagy ez a bizonylat bekönyvelhető a levél keltezését teljesítési dátumnak tekintve is?
Ezúton kérem szépen, hogy szíveskedjen a következő példában szereplő telefonszámlának levezetni a nettóját és az összes adóját (levonható és nem levonható áfa, szja, eho), és összegszerűen – nem ezer forintra kerekítve – bekontírozni. Legyen egy telefonszámla, amelynek bruttó végösszege 100 000 forint. A számla tartalmaz egy bruttó 12 000 forintos internethányadot, 4×250=1 000 forintos telefonos adományt (amelynek nincs áfája), 2 000 forintos cégautó-parkolási díjat, az összes többi telefon-előfizetés (9 000 forint) és a forgalom (76 000 forint). Szerintem ez egy nagyon egyszerű és életszerű példa. Kérem az "Így lehet elszámolni a telefon- és internetköltséget – Példával! " cikk íróját, hogy ezt a számlát szíveskedjen előkészíteni könyvelésre. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tavalyi mérlegképes oktatáson említették, hogy előbb-utóbb be fogják vezetni, hogy csak az könyvelhet, akinek már az adótanácsadói végzettsége is megvan. Annyi lenne a kérdésem, hogy ez mikortól lesz így, és pontosan ez mit jelent? Jelenleg egy bt.-t vezetek, ahol én, mint mérlegképes könyvelő könyvelek. Előre is köszönöm a válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték