Egyesület pályázatot nyújtott be állami támogatásra egy építmény felújítására. Az év során a felújítás megtörtént, az állami támogatás meg is érkezett, a bevételezése, könyvelése megtörtént. A kérdésem az lenne, hogy az elvégzett munka ellenértéke (megegyezik a kapott támogatás összegével) hova könyvelendő, illetve, hogy ezzel kapcsolatban van rendezendő tétel? Köszönettel, Benkő Ibolya
Tisztelt Szakértő! 'A' alapítvány a régi Ptk. szabályai szerint megalapította 'B' alapítványt. Helyes-e, hogy az alapítói hozzájárulás összegét 'A' alapítvány egyéb tartós részesedésként mutatja ki könyveiben? Az új Ptk kimondja továbbá, hogy alapítvány nem hozhat létre alapítványt. Kell-e bármit módosítani emiatt a könyvekben?
2015. január 15-én kiállítunk egy számlát, melynek teljesítési dátuma 2014.12.31. (Természetesen az áfabevallásban a 12 hónapban fog szerepelni a számla.) A tevékenységet ténylegesen a 2014/12. havi időszakban végeztük, csak később tudtuk a számlát kiállítani (15 napon belül megengedi a törvény), mert az adminisztratív tevékenységeink időben igy engedik. Viszont hogyan járunk el helyesen? Ha visszadátumozzunk a számla keltét 2014. 12. 31-ére, azaz a számla kelte 2014. 12. 31. lesz, és igy számvitelileg is 2014. 12. 31-ére le tudjuk könyvelni, vagy egyszerűen hagyjuk a számla keltét 2015. 01. 15-én, és lekönyveljük 2014. 12. 31-ével, vagy, ha a számla kelte 2015. 01. 15., akkor lekönyveljük 2015-re, és elhatároljuk az árbevételt 2014-re? Van-e kötelező előírás arra, hogy a kiállított számlákat a számla keltére rögzítjük a számviteli előírásokban vagy a teljesítés dátumára? Abban az esetben, ha figyelünk a folyamatos sorszámozásra, 2015. 01. 20-áig visszadátumozhatunk-e számlát 2014. 12. 31-ei keltezésre? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiban. Egyéni vállalkozó 4 fő cukrásztanulóval kötött tanulószerződést szakképzésükre. Havonta a 4 fő után 4*56 730=226 920 forint szakképzési hozzájárulás kötelezettség csökkentő tétel vehető figyelembe. A folyószámlán adónemtöbblet keletkezik. Ezt az összeget járulékra és áfa adónemre átvezeti. Az átvezetést pénztárkönyvben lekönyveljük úgy, hogy mínusz a szakképzési hozzájárulás és plusz a járulék vagy az áfa. Helyes ez így, bevételként, mint támogatást el kell számolni? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás forintban vezeti a könyvelését, akkor dönthet-e úgy, hogy az osztalékot euróban szavazza meg? Kérem, írja meg a törvényi hivatkozásokat is. Köszönettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbi könyvelési problémám merült fel, melyben a segítségét szeretném kérni: 2014-ben a megrendelőtől anyagot kaptunk javításra, amit külső céggel, ugyancsak 2014-ben megjavítattunk. Majd 2015-ben ezt a javított anyagot eladtuk. Gondolom az anyagot, mint idegen, nálunk tárolt készletet a leltárba nulla forint értéken fel kell vennünk. Viszont a további könyvelési tételek nem tudom, hogyan lennének helyesek, mivel az egyik tavalyi, a másik idei teljesítésű? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék tanácsot kérni: egy társaság személygépkocsit vásárol lízingre, az önerő úgy áll össze, hogy egy része utalás, a másik rész viszont autóbeszámítás, de ez az autó nincs a társaság tulajdonában, hanem az ügyvezető saját autója. Ilyen esetben hogyan könyvelem ezt: a pénztáron keresztül vagy vegyes könyvelésbe? Segítségüket előre is köszönöm.
Egyszerűsített éves beszámolót készítő kft. bevétele 800 millió forint, a költsége meghaladja az 500 millió forintot, önköltségszámítás szerint meg kell határozni a kimenő számlák költségét? Ha igen, akkor azt át kell-e vezetni a könyvelésen, vagy csak a számla mellékletét képezi? Csak 5-ös, 8-as számlaosztályba történik a költségek könyvelése. Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Boldog Ferenc
Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, amely konferenciákat tart különböző témákban. Ezen előadások megtartására szerződést köt más cégekkel, hogy azok biztosítsák az előadás anyagának elkészítését, illetve az előadót az előadásra. A megbízási szerződésben benne van, hogy a megrendelő a konferencián elhangzottakat, illetve az írásos anyagot továbbhasznosíthatja, terjesztheti, megjelentetheti korlátozás nélkül, csak a szerző nevét kell az anyag végén feltüntetnie. A szerződés két cég között jött létre, de tartalmazza, hogy a megbízási díj 30 százaléka a felhasználási jog átruházása, míg 70 százaléka a személyes közreműködés díja. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a számla szerinti díj könyvelésére? Kell-e valamilyen vagyoni értékű jogot nyilvántartásba venni, vagy elegendő a teljes összeget igénybe vett szolgáltatásként könyvelni? Mi a helyes eljárás az ilyen esetekben? Köszönettel.
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi problémában szeretnék segítséget kérni. Gazdasági társaság főkönyvében a hátrasorolt kötelezettségek közé sorolt tagi kölcsönt bank kérésére "alárendelt kölcsöntőké"-nek kell sorolnom. Elegendő, ha a hátrasorolt kötelezettséget papíron megírom ennek, ha igen, van-e valami kötelező formája ennek a szerződésmódosításnak, illetve a könyvekben a 433-as főkönyvről át kell-e könyvelnem másik főkönyvi számra? Ha át kell könyvelnem, akkor milyen főkönyvi számot használjak, Nyissak-e ennek külön számlaszámot a forrásoldalon? Vagy hagyjam csak a hátrasoroltak között, csak nyissak egy új főkönyvi számot, aminek ilyesmi a neve? Egyáltalán jogos-e az ilyen kérés, ha a társaság nem hitelintézet (befektetési szolgáltató)?
Hogyan kell/lehet könyvelni és nyilvántartani a kisértékű eszközöket, illetve az értékcsökkenést elszámolni?
Nem kis fejtörést okoz a könyvelőknek a webáruházak elszámolása, különösen akkor, ha többszöri devizaátváltások is nehezítik a beérkező bevételek számszerűsítését, a PayPal-on keresztüli fizetés elterjedése pedig újabb kihívások elé állítja őket. Cikkünkben támpontot nyújtunk a helyes elszámoláshoz, és részletesen bemutatjuk a webáruházakra vonatkozó számlázási szabályoka is.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nagy értékű (50 millió forint) lakóngatlant vásárolt befektetési, illetve hasznosítási (bérbeadási) céllal magánszemélytől. Az adásvételi szerződés megkötése után az ellenértéket kifizettük. A birtokbaadás megtörtént, de az ingatlant terhelő jelzálog (szociálpolitikai kedvezmény 10 éves lejárata) miatt, a földhivatalhoz csak 2015-ben lesz benyújtva a szerződés, és 2015-ben lesz bejegyezve a tulajdonjog. Kérdésként merül fel, hogy 2014-ben könyvelhető-e beruházásként a kifizetett összeg, vagy csak beruházásra adott előlegként? 30 millió forint fejlesztési tartalékot szeretnénk rá feloldani, ezért fontos, hogy már 2014-ben beruházásnak tekinthető-e a vásárlás, vagy csak 2015-ben, ha a szerződést benyújtjuk a földhivatalhoz ,és a tulajdonjog-bejegyzés is megtörténik. Válaszukat köszönöm.
Hogyan hozható helyre, ha a könyvelő nem a valóságnak megfelelően könyvelte a gazdasági eseményeket? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.
Kedves Szakértő! Az érdekelne, hogy milyen könyvelést kell szakszervezetnek készíteni, illetve milyen bevallásokat kell beadni neki, és milyen egyéb teendői vannak? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték