Cégünk tanulószerződéssel foglalkoztat szakiskolai diákokat, akik után havonta igénybe vesszük a kedvezményt. Ez esetben miként kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, illetve a szakképzési hozzájárulásból levont kedvezményt?
Tisztelt Sinka Júlia, Egy korábbi cikkével (Ezt kell tudni a telefonköltség elszámolásáról és az áfalevonásról) kapcsolatban lennének meglátásaim. http://adozona.hu/szamvitel/A_telefonkoltseg_elszamolasanak_ado_es_szam_PMHJ30 Két észrevételem lenne, amiben kérném szíves közreműködését. 1. A cikkben meglátásom szerint vannak számszaki hibák, amelyeket tavaly augusztus óta nem javítottak. 2. A cikk közepe felé (az szja-t érintő résznél) már csak minden második könyvelési tétel mellé kerültek oda a forintosított összegek. A végére az összegek teljesen elmaradtak, pedig korábban az volt a kifejezett kérés, hogy kontírozást és konkrét számítási adatokat is tartalmazzon a cikk. Legyen kedves átnézni a cikket, és amennyiben szükséges, a javításokat elvégezni. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi részvényei után osztalékban részesült. Az osztalékból adót vont le a külföldi kifizető és erről igazolást adott ki. A kft. a nettó osztalékot kapta meg. Kérdésem az, hogyan kell a könyvekben elszámolni, illetve a társasági adóbevallásban szerepeltetni? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Tisztelt Szakértő! "A" gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonosa "B" gazdasági társaságnak (500 ezer forint jegyzett tőke). "A" gazdasági társaság könyveiben a befektetések között szerepel "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéjének megfelelő összeg, 500 ezer forint. "B" gazdasági társaságot 2014. nyarán a cégbíróság hivatalból törölte, mivel a cég nem volt megtalálható, a székhelyén, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye ismeretlen. Minderről "A" társaság a cégközlönyből szerzett tudomást. Kérdés: "A" társaság könyveiben lévő befektetést hogyan kell kivezetni? Van-e ennek valamilyen hatása a társasági adóalapra?
Tisztelt Szakértő! Borkóstolón kiosztott kóstolóként adott bort hogyan kell adózási szempontból figyelembe venni? Egy kóstolásnyi mennyiség nem kereskedelmi forgalomba hozható űrtartalmú. Hogyan adózik a kóstoltatónál, és hogyan adózhat a magánszemélynél (a magánszemélyre jutó adókat nyilván a kóstoltató fizeti meg.) Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kiállításon, kóstolójegy ellenében, melynek értéke 500 forint, terméket adunk a résztvevőknek (élelmiszerről beszélünk). A kérdésem, hogy ha a kóstolójegy ellenértékét bevételként könyvelem, az áfát befizetem utána (áfa hatálya alá tartozik a gazdasági társaság), akkor helyesen járok-e el? A termék nyilvántartási értékét pedig ráfordításként könyvelem, taoalapot csökkentek vele. A kóstolójegy értékében adott termék nem kereskedelmi kiszerelés, annak 12-ed része. Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kötbérértesítőket kapunk egy üzleti partnertől. Kérdésem az, hogy ezeket a tételeket könyvelni kell-e, vagy csak akkor, amikor azok a bankszámlánkra megérkeznek? Tisztelettel: V. Mária
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: egy futárszolgálat a csomag feladója (=a szállítási költség fizetője) megbízásából átveszi a leszállított csomagokért az utánvétek összegét a (feladó) vevőitől. A futárok befizetik ezeket a házipénztárba (aztán a pénztáros ezeket időközönként befizeti a bankba). Hónap végén a futárcég elszámol a feladóval. A könyvelésnek nem kell külön nyilvántartani, hogy ki az utánvétösszeg kifizetője, mert arról a futárcég maga vezet nyilvántartást. A beszedett utánvétek összegéből (kompenzációs megállapodás alapján) levonják a szállítási díjért nekik járó, feladónak kiszámlázott összeget és a különbözetet utalják tovább a csomag feladójának. Az utánvétes befizetésekre külön pénztárat és külön bankszámlát vezetnek január közepétől, de előtte egy pénztárat és egy bankszámlát vezettek. A kérdéseink: 1.) Hova kell könyvelni a futárok által összeszedett utánvét-befizetéseket? (T38 elkül.pt K46?) 2.) A feladónak történő utánvétösszeg átutalását (a fenti fordítva, csak bankkal szemben)? 3.) A fuvardíjutánvét-kompenzálásokat a vevő, illetve az előző rövid kötelezettség összevezetésével rendezhetnénk a vegyes naplóban? 4.) Év végén hol kell kimutatni a mérlegben ezt a pénztárat/bankot – hiszen tulajdonképpen ez nem az ő pénzeszközük? 5.) A fenti elvek szerint szétválaszthatjuk annak az időszaknak az elszámolásait, amikor még nem volt külön bank/pénztár? Vagy esetleg más rendszer szerint kellene eljárnunk? Segítségét köszönöm. Bozsik István
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy amennyiben 2014. évben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség), akkor azt a vállalkozói szja 10 százalék, vállalkozói osztalékalap szja 16 százalék, eho 14 százalék (maximum 450 ezer forintig) levonása után a pénztárkönyvben hogyan, és mikor könyveljük? 1. 2014. évben a bruttó osztalékot 2015. évben a fizetendő szja, eho 2. 2014.évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho 3. 2015. évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémára keresem a megoldást. Magánszemély tulajdonában van egy 9 főt szállító kisbusz és egy hozzá akasztható vontató. A magánszemély ingyenesen átadná a saját kft.-jének a kisbusz és vonató üzemeltetési jogát. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. A kisbusz nem cégautóadó-köteles, viszont az áfatörvény szerint személygépkocsinak minősül. Ez alapján a költségeket a személygépkocsikra vonatkozó szabályok alapján számolhatom el? A kft. üzemeltetőként jogosult értékcsökkenési leírást igénybe venni, vagy a könyveiben az eszközöket vagyonértékű jogként piaci áron tartja nyilván? Az ingyenes átadás ténye nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget mindkét félnél? válaszát előre is köszönöm Üdvözlettel: Tislérné
Tisztelt Szakértő! Egy kft. lakást vásárolt bérbeadás céljából. Havonta számlázza a bérleti díjat, és továbbszámlázza a járulékos költségeket (gázdíj, áramdíj, vízdíj, csatornadíj, közös költség). A járulékos költségek könyvelésére többféle megoldást is találtam a szakirodalomban. Kérem írják meg, hogyan kell könyvelni helyesen a továbbszámlázott rezsiköltséget, illetve a továbbszámlázott közös költséget? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell könyvelni az adószám-felfüggesztés alatt keletkezett kiadások áfatartalmát? Ha jól tudom, a felfüggesztés megszűnését követően a felfüggesztés időszaka alatt keletkezett áfatartalmat átvihető követelésként lehet érvényesíteni a beszerzések tekintetében. Másrészt számviteli szempontból a felfüggesztés alatt a költségszámlák áfatartalmát az adott ügylet költségszámláján kell elszámolni. Mivel a felfüggesztés kimenetele a könyvelés során előre nem ismerhető, mi a helyes könyvelési tétel? Ha szankciós jelleggel törölnék az adószámot, úgy jó, hogy az 5/8 számlaosztályban szerepel a nem levonható áfa, hiszen a levonási jog véglegesen elenyészik? Ha viszont az adószám-felfüggesztés megszűnik, és a következő időszakban levonásba helyezem a számlák áfatartalmát áthozható követelésként, nem jó, ha 5/8-ban van elszámolva, hiszen nem egyezik az áfakarton. Ezek a tételek az adószám-felfüggesztés kimenetelének függvényében mindig korrekcióra szorulnak? Mi a teendő, ha esetlegesen az időszak alatt már történt évzárás, és a számlák áfája utólagosan átvihető követelésként érvényesíthető, de a könyvelés az áfát az 5/8 számlaosztályban, tehát eredményt érintő számlákon tartotta nyilván? Hibahatár, háromoszlopos mérleg?
Tisztelt Szakértő! Külföldi tulajdonban lévő zrt. tulajdonosa utasítást adott a könyvelést végző cégnek, hogy Magyarországon Excel program használatával oldja meg a teljes körű számviteli nyilvántartások vezetését, mivel az eddig alkalmazott könyvelő program használhatatlanná vált. Mindezt költségcsökkentés címén! Legyen szíves segíteni abban, hogy van-e erre lehetőség vagy mely jogszabály írja elő ennek tilalmát! Válaszát előre is köszönjük!
Egészen biztos, hogy minden könyvelő találkozott már olyan számlával, amelyen vevőként ugyan a cég neve állt, de a vásárolt terméknek, szolgáltatásnak halovány köze sem volt a vállalkozás tevékenységéhez. Ez nem csak adózási, de számviteli problémát is felvet.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a teljesített szolgáltatásának ellenértékét a mai napig nem kapta meg, emiatt a januári béreit nem tudta kifizetni a dolgozóinak, illetve az ezutáni járulékait sem tudta rendezni a NAV felé. Kérdésem arra irányul, hogy ilyen esetben a szóban forgó bérköltséget és annak közterheit le kell-e könyvelni, illetve a NAV felé a céget terhelő és a dolgozóktól levont járulékokat hogyan kell bevallani? Válaszukat köszönjük!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték