Tisztelt Adózóna! Ügyfelem alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó. Idén vásárolta meg az online pénztárgépét. A számla bruttó 160 000 forint összegről szólt, amiből 50 000 forint a NAV-támogatás összege. Így bruttó 110 000 forint ot kellett pénzügyileg rendeznie. A kérdésem a következő: hogyan szerepel a könyvelésben a pénztárgépvásárlás és a támogatás? Mi után kell az értékcsökkenést elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Zobokiné
Tisztelt Szakértő! Helyesen járunk el abban az esetben, ha a kettős könyvvitelben csak a jutalékot könyveljük számla(önszámlázás) alapján és a forgalmat nem? A Szerencsejáték Zrt.-vel van szerződésünk, és a bankot nem érinti a forgalom. Készpénzért vásárolja meg a sorsjegyeket, és elszámolási bizonylat alapján állapítják meg a jutalékot. Köszönöm a válaszát!
Egyéni ügyvédi iroda tagja gyesen van. A járulékait meg kell fizetnie a minimálbér alapján. A munkáltatót terhelő járulékköltséget, a munkavállalót terhelő járulékot is könyvelni kell. Azt be kell fizetnie a pénztárba? A másik kérdésem, hogy a bérköltséget is könyvelni kell ebben az esetben? Vagy, ha nincs kivét, csak járulék, akkor a járulék lesz a költség az ügyvédi iroda részére? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. interneten édességet árul. A termék megismertetéséhez különböző cégeknek postán egy kísérőlevél kíséretében mintát küld ingyenesen, egy-egy darabot, körülbelül 500 forint értékben. A kérdésem, hogy megfelel ez termékmintának? Ha igen, akkor a "minta" szót kötelező a terméken feltüntetni, vagy elfogadható az is, ha a megjelölést a levél tartamazza? Adózása hogyan alakul? Helyesen gondoljuk, hogy számlázni sem kell, áfafizetéssel nem jár, és a társasági adó alapját sem emeli meg az értéke? Nyilvántartása, könyvelése hogyan alakul? T86 K814? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk fő profilja internetszolgáltatás nyújtása. Az új ügyfelek bekötéséhez, illetve felkutatásához különböző vállalkozókkal állunk szerződésben. Kérdésem az általuk kiszámlázott összegek besorolásával kapcsolatos. Hova kell besorolnom a következő díjakat (5-ös vagy 8-as számlaosztály)? Bekötési díj: minden bekötési munka után. Üzletkötői díj: amikor hoz egy új ügyfelet, az utáni egyszeri díj jár. Szerződés szerinti jutalék: havidíjakból folyamatosan kapják. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-nek 2013-ban az Alt-Cash Kft. kiállította a pénztárgép előleg számláját, amit a cég át is utalt. A gép engedélyét visszavonták, és a NAV átvállalta a kifizetett előleg behajtását, a követelést a cég engedményezheti. 2014-ben az új forgalmazó (akinek a NAV átutalta a támogatást) szintén kiállította ezt az előlegszámlát, csak ráírta, hogy pénzügyi rendezést nem igényel. Így most duplán szerepel előlegszámla a könyvelésben és az áfája is duplán szerepel levonható tételként a bevallásban. Az egyik számlát nyilván ki kell vezetnem, és az áfáját is fizetendő adót növelő tételként kell beállítanom a bevallásba. A kérdésem, hogy milyen időszakban kell ezt megtennem: támogatásról szóló határozat kelte, vagy adófolyószámlán szereplő támogatás kelte, vagy a kiállított számla teljesítése napján? A másik kérdés, hogy helyesek-e az ezzel kapcsolatos könyvelési lépések: előlegszámla visszakönyvelése (mivel dupla volt) T454 K35, T454 K466; előleg engedményezése T862 K 36, és ezzel egy időben T36 K98 fejlesztési támogatásként elszámolása? Megjegyzés: a kft. 2013-ban alakult, első pénztárgépéről van szó, így az 50 ezer forintos támogatásra nem jogosult. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégvásárlás könyvelése kapcsán kérném a segítségét. Cégünk (egyszemélyes kft.) megvásárol egy másik kft.-t. A megvásárolt cég tovább folytatja tevékenységét, majd idővel ügyfélkörét átvesszük, mivel a mi szolgáltatásunkat fogják kapni. Ilyen esetben a vásárlással egyidejűleg a megvásárolt cég főkönyvi kivonata alapján lekönyvelem az átvett eszközöket, kötelezettségeket, és az így kapott érték és a vételár közötti különbséget lekönyvelem üzleti vagy cégérték közé?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság tulajdonosa ingatlant apportál a gazdasági társaságban. Az áfatörvény alapján nem áfamentes az apport. A tulajdonos a törvény előírásai alapján áfakötelessé tette az ingatlan-értékesítési tevékenységét. Az apportról a tulajdonos gazdasági társaságnak számlát állít ki fordított áfásan. A kérdésem arra irányulna, hogy mivel az ingatlan lakóingatlan, így áfa evonási jog nem illeti meg az ingatlant kapó gazdasági társaságot. A fordított adózás miatt fizetendő adója keletkezik. A le nem vonható áfa ebben az esetben a bekerülési értékét növeli, vagy egyéb ráfordítás között számolandó el? Köszönöm.
Tisztelt válaszadó A szövetkezetbe befizetett 1 000 forintos részjegyet hogyan kell könyvelni szövetkezetben?
Tisztelt Szakértő! Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást – belföldön fekvő lakás építtetéséhez – szeretnénk adni egy munkavállalónknak 5 millió forint értékben. Kérdésem az, hogyan történik a könyvelése 2014-ben? Köszönettel: Nyárfás Istvánné PHARMADOR 2000 Kft.
Tisztelt Szakértő! Szállítói számlán szereplő göngyöleget külön kell könyvelni az árutól? A bejövő számlát nem bontjuk meg árura és göngyölegre, hanem a számla végösszegét 814-re könyveljük. Helyes ez így, vagy meg kellene bontani a számlát? Ha meg kell bontani, akkor a beszerzett göngyölegnek melyek a könyvelési tételei? Vendéglátással foglalkozunk. Nagyon köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy cégnél a telephelyen nyugtás bevételek vannak forintban és euróban (utazási iroda, nem kell pénztárgép). Vezetik naponta a pénztárjelentéseket, minden nyugtát darabonként a befizetéskor azonnal felvezetnek. Mellette külön analitika van a nyugtás bevételekről. Én a könyvelésben megtehetem, hogy hó végi tételként egyösszegben könyvelem a nyugtás bevételeket és csatolom a részletes nyugtaanalitikát mellé? Az említett cégnél megvalósul a törvény szerinti azonnali pénzmozgás könyvelése az általuk vezetett pénztárjelentésekben. Válaszát előre is köszönöm. Páll Miklós
Tisztelt Szakértő! Éttermi számlák, nyugták könyvelése vállalkozásban eléggé egyértelmű a törvény szerint, azaz hogyan könyvelünk (repi ktg.), és mit kell fizetni utána. Azonban civilszervezeteknél nem tudom pontosan a helyes könyvelést. Rendezvény-szervezés alkalmával elfogyasztott élelem könyvelése (anyagköltség, szolgáltatási költség vagy repi)? Ha az erre vonatkozó szabályt vesszük figyelemben a civil szervezeteknél, célszerű a repi költségre könyvelni minden számlát, hogy az 10 százalékos értékhatárt figyelni lehessen. Jól gondolom? Köszönöm a választ. keriani
A bt. eddig csak a székhelyén üzemeltetett pénztárat, bevételeiről minden esetben számlát állított ki. Most üzembe helyezett a telephelyén egy online pénztárgépet, így két pénztárat kell üzemeltetnie és könyvelnie?
A 468 főkönyvi szám záró egyenlege helytelen értéket mutat, melyet a 2014. évi nyitás után kellene helyesbíteni. Ennek könyvelése hogy történhet a számvitelben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték