Korábbi évben megszavazott osztalék kifizetését a társaság likvidítási gondok miatt nem tudta kifizetni. Taggyűlési határozatot hoztak, és lemontak a tagok az osztalékról. Kérdésem: hogyan kell könyvelni az osztalékról való lemondást a kft.-nél?
Tisztelt Szakértő! Szíveskedjen a következő problémámra válaszolni: Ügyfelem tárgyi eszközt szerzett be 2012. évben; a finanszírozásra lízingbe adó céggel kötött szerződést, 189,64 Ft/CHF árfolyamon. 2014. 01. 30-án a még fennálló tőketartozás 1 201 023 CHF, azaz 227 762 002 Ft kötelezettség. 2014. január 31. nappal módosult a szerződés devizaneme EUR-ra, a következők szerint: 1 201 023 CHF x 255,80Ft/CHF= 307 221 683 Ft; és 307 221 683 Ft/308,38 Ft/EUR = 996 244 EUR. A módosítás eredményeként a kötelezettség 79 459 681 forinttal emelkedett. Ennek könyvelését szeretném megtudni. A szerződés az új árfolyammal számított értéket tekinti a lízingdíj tőkeösszegének. Helyesen járok-e el, ha így könyvelem: T87- K 44,45 számlák, azaz 2014. évben árfolyamveszteség az egész 79 459 681 Ft. Lehetséges-e, hogy halasztott ráfordításként, majd az év végén elszámolandó árfolyamveszteséggel együtt a még hátralévő futamidőre elszámoljam. Van-e mód egy olyan megoldásra, hogy nem halasztott ráfordításként, hanem időbeli elhatárolásként könyvelném le a futamidő hátralévő részére felosztva? (Az új futamidő 2017. 10. hó, míg a módosítás előtti 2016. 04. hó volt.) Segítségét köszönöm! Szilasné
Tisztelt Szakértő! Iparűzésiadó-alap megállapításához kérnék segítséget. A cég külsős vállalkozókkal végezteti berendezéseinek karbantartását, javítását, üzembe helyezését, stb. Ezeket a cég az saját óradíjával továbbszámlázza. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ezek a külsős vállalkozói számlák a 815 számlacsoporton belül közvetített szolgáltatásra, vagy azon belül alvállalkozói költségre könyvelendőek-e? Köszönettel: Bné
Ügyfelünk rendszeresen ad partnereinek (nem magánszemélyeknek!) ingyenesen saját üzletükben beváltható ajándékutalványokat. Szeretném megkérdezni, hogy az ingyenesen adot utalványokkal kapcsolatban milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek, illetve mikor, és mit kell a könyveiben is rögzíteni? Előre is nagyon köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! Ebben a témában volt már egyszer állásfoglalás, de számomra még nem tisztázott a helyzet. Kaparós sorsjegyet utánvéttel vásárolunk, a számla így néz ki: FORGALOM: 750. 000,- Ft - jutalék: - 54.475,- Ft Összesen: 690.525,- Ft Nem bizományos értékesítés, azonnal kifizetjük az értékét, vissza nem vesz semmit a Szerencsejáték Zrt. Hogyan történik ezen tételek könyvelése: árbevételre vagy más számlára kell számolni a forgalmat? A jutalék az árbevétel-e? Az áfát arányosítani kell-e, és mi az alapja (a jutalék, forgalom)? A tárgyi eszközöknél is kell arányosítani? Előre is köszönöm a választ Andrea
Tisztelt Cím! A kérdésem a következő: NAV ingóárverésén vett kettő darab termelő gép vásárlásának könyvelésében kérnék segítséget. Van egy NAV-os árverési jegyzőkönyv, amelyen átadják a kettő gépet a cégnek. Van a kettő gép árverési értékének utalása, amit az átvevő cég utalt a NAV-nak. Van egy kölcsönszerződés, amelyben az van, hogy a cég kölcsönadja az árverező magánszemélynek a kettő gép értékével megegyező pénzösszeget úgy, hogy a kölcsönadó (a cég) a kölcsön teljes összegét a NAV-nak utalja. Valamint van egy tulajdonjog-átruházási papír, amelyen a magánszemély a kettő gép tulajdonjogát átruházza a cégre. A kérdés az, hogy a bankból a NAV-nak utalásnál – amit a cég teljesít a magánszemély helyett – mi a tartozik számla, a kölcsönadás, illetve az ingóságvásárlás hogyan könyvelendő a cégnél? Ennek az egésznek az oka, hogy alkalmazott magánszemély árverezett a cég nevében, de utólag derült ki az, hogy csak képviseleti joggal felruházott személy vehetett volna részt az árverésben, más magánszemély nem. Köszönettel a választ.
Magánszemély a tulajdonában lévő ingatlant a saját kft.-jének (ahol ő a többségi tulajdonos) ingyenesen használatba adta. Megállapodás szerint a működéshez szükséges átépítéseket a cég fizette, ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként aktiválta is. A bérleti jog apportként a kft.-ben van. A tulajdonos az ingatlan egy részét eladta, így a beruházás arányos részét ki kell vezetni a nyilvántartásból. A még el nem számolt amortizáció terven felüli értékcsökkenés lesz, amit az adótörvény tudomásom szerint nem ismer el jogos költségként. Ez azt jelenti, hogy ez az összeg az adóalap-növelő tételekben benne kell, hogy legyen, de a csökkentőkben nem? Meg kell-e térítenie az ingatlan tulajdonosának a még el nem számolt értékcsökkenéstt, és ha igen, ezt hova kell könyvelni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Helyesen járunk-e el, ha a 40 eurós behajtási költségátalányt az óvatosság elve miatt nem könyveljük? És ezt rögzítjük a számviteli politikában. Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Németországi kiállításra vásárolt belépőt a vállalkozó 40 euró összegben, bankkártyával. Az áfatörvény szerint a külföldi szolgáltatás áfáját fizetendő adóként kell könyvelni, és bevallani. A szállítót lekönyveltem (T529-K454), de a fizetendő áfát a vegyesben kellene lekönyvelni, ahol T.....-K467, de mi a tartozik láb: (T368-K467)? Jól gondolom? Köszönettel: Bné
A napokban megjelent cikkemben a kis értékű tárgyi eszközök elszámolásával egy olyan – aprónak tűnő – könyvviteli hibára szerettem volna felhívni a figyelmet, amely később komoly galibát okozhat a cégnek. Olvasói hozzászólások, vélemények alapján úgy látom, nem hiábavaló kicsit még időznünk a témánál.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásunk ablakprofil festési munkát végzett egy ablakgyártó cég számára. Az ablakgyártó cég beépítette a nyílászárókat, viszont garanciális időn belül a festéssel problémák adódtak. Cégünk a hibás teljesítést elismerte. Az ablakgyártó cég kibontotta az ablakokat, újakat gyártott le helyettük, lefestette más céggel és beépítette az épületbe. Ennek a teljes költségét cégünk átvállalta. Az erről szóló számlát milyen főkönyvi számlára könyveljük? A számlában felszámított áfa levonható?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném segítségét kérni: egy iskolában működő 3 alapítvány egyesült idén. A bírósági végzés szerint az egyesülés augusztus 30-án jogerőssé vált. Eddig az alapítványok nem rendelkeztek közhasznú státusszal, azonban most a megmaradó alapítvány közhasznú lett, a másik kettő pedig ebbe az alapítványba olvadt be. A kérdésem a számviteli elszámoláshoz kapcsolódik: helyesen járok el akkor, ha augusztus 30-áig könyvelem az eddigieknek megfelelően egyszeres könyvvezetéssel mindhármat, majd elkészítem a zárást, a vagyonfelosztást, és augusztus 31-étől kezdődően - mivel a közhasznú státuszú szervezeteknek kötelező - a megmaradó alapítványt (mintegy újként) kettős könyvvitelben kezdem könyvelni. Mi a teendőm az augusztus 30. után érkező bankszámla-kivonatokkal? (A bankszámlák még élnek valószínűleg november végéig.) Ezeket úgy kezelem, mintha már az "új alapítvány" különböző bankszámlái lennének? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel Cselyuszka Antalné
A felszámolást megelőző – tevékenységet lezáró – beszámoló készítéséhez szeretnék tanácsot kérni. A 225/2000. (XII.19.) Kormányrendelet kimondja, hogy a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt, és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat. Kérdésem: hogyan kell könyvelni a záró beszámolóban követelésként kimutatott kölcsönök után a beszámoló fordulónapja utáni időszakban befolyt, a tevékenység időszakára járó kamat összegét?
Adott egy magyar székhelyen bejegyzett kft., amelynek tulajdonosa egy amerikai cég. Korábbi években felhalmozott eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Hogyan kell könyvelni? Milyen adó terheli? Hogyan kell történnie a kifizetésnek? Köszönettel.
Melyek a fejlesztési tartalék feloldásának könyvelési lépései?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték