Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelésben naplófőkönyvben hogyan könyvelem a vállalkozói kivétet és annak járulékait (nyugdíj-, egészségbiztosítási), a szochót és az szja-t, majd azok elutalását? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk balesetet szenvedett a munkahelyén. Később az OEP a táppénz kétharmadának megfizetésére kötelezett bennünket, amit részletekben teljesítettünk. Felelősségbiztosításunkra a biztosítótól megkaptuk az összeg 90 százalékát. Hogyan könyveljük ezeket a lépéseket? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: Mo
Tisztelt Szakértő! Hazai nonprofit kft. EU-s és nem EU-s alapítványt szeretne támogatni. Van-e erre lehetősége jogilag, és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik emiatt? A könyvelési lépésekre is szíveskedjen kitérni. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Sikeres csődegyezség után mi a teendő azokkal a hitelezőkkel, akik nem regisztráltak a csődbiztosnál (vagyonkezelőnél)? Leírhatók (rendkívüli bevételként), vagy rájuk is vonatkozik a csődegyezség megszavazott kifizetési százaléka (például 50 százalék 4 év alatti kifizetés)? Egyezség esetén mi a helyes könyvelés? Ebben kérem segítségüket. Köszönöm.
Korábbi évek adózott eredményének csökkenését melyik főkönyvi számlaszámra kell könyvelni, ha a NAV által kiadott jogerős határozata 2015. év február havi?
Tisztelt Szakértő! Kft. feladata, hogy a városban megjelenő heti újságot előállítsa. Ebbe beletartozik a cikkek megírása, valamint a hirdetési munkavégzés is. Az újságot egy megbízott cég – nyomda – előállítja. Helyes-e, ha a nyomda munkálatait az 52. számlaosztályba könyveljük? Az újságot ingyen kapják a városi lakók, de a környékbeli települések önkormányzatai vásárolni is szoktak belőle, hogy ők majd a saját településükön terjesszék. Kérdésem, hogy ebben az esetben az értékesített újságokat hogyan kell könyvelni? Az előállíttatáskor még nem tudni, hogy melyik önkormányzat, mennyi darabot kíván vásárolni. Ezeket az újságokat (amiket értékesítünk) máshogy kell könyvelni, esetleg utólag kell átkönyvelni őket? Az újság értékesítését milyen tevékenységi kör alatt lehet végezni? Esetleg elegendő a kft. társasági szerződésében szereplő folyóirat, időszaki kiadvány kiadása tevékenységi kör? Köszönöm!
Tisztelt Válaszadó! Következőkben kérném szakmai álláspontjukat: cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kérjük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük, és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes bruttó vételárat finanszíroztatjuk meg, 90 napig kamatmentesség áll fenn. (Ez idő alatt ki is fizetjük a vételárat.) Finanszírozás esetén „egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést” kötünk a finanszírozóval. (Keretszerződés „készlet és tesztgépkocsik finanszírozását célzó zártvégű pénzügyi lízing” címmel.) Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zártvégű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1/ Megérkezik az új gépkocsi bejövő számla a vezérképviseletünktől. Ennek könyvelése a következő: T 2611/4661 K 454 2/ Finanszírozzuk és kiszámlázzuk (ki kell számlázni) a készletfinanszírozónak az autót: T 311 K 9117/4671 T 8147 K 2611 3/ Visszaszámlázza a készletfinanszírozó az autót: T 2617/4661 K 454 4/ Eladom a végső vevőmnek az autót: T 311 K 9111/4671 T 8141 K 2617 Ez az oda-vissza számlázás finanszírozás esetén 2015. évtől adózási (helyi iparűzési adó és elvárt jövedelem alapján történő adózás) problémákat vet fel: Tulajdonképpen egy darab autó beszerzése – majd befinanszírozása kétszeri árbevétel és elábé könyvelést jelent. Az elvárt minimumadó számításánál a tao-törvény nem ismeri el az elábét. Az ipa számításánál, ha az árbevétel eléri az 500 millió forintot (eléri cégünknél!), akkor az a fölötti rész árbevételénél az elábé 85 százalékát ismeri el csökkentő tételként. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Kérdésünk az, hogy hogyan kezeljük a fent leírtakat (hogyan könyveljük), hogy többlet adófizetési kötelezettséget ne keletkeztessen? Válaszukat várva, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy tagi kölcsönből lehet-e tőkét emelni? Ha igen, akkor hogyan? Hogyan kell könyvelni? Milyen papírok, dokumentumok kellhetnek az ügyvédnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egy évvel ezelőtt megvásárolta egy magánszemély buszának üzembentartói jogát határozatlan időtartamra. Egy év után úgy döntött a társaság, hogy nem kívánja tovább használni a buszt, visszaadja azt a magánszemélynek. Kérdés, hogy az üzembentartói jogot miként vezetem ki az inmateriális javak közül? Értékcsökkenést már számoltunk el utána. Kell ehhez valamilyen dokumentum?
Kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyesület cél szerinti tevékenységéhez nyújtott tao-támogatásként kapott támogatást hogyan számolja el az egyesület beruházási célra felhasznált, illetve utánpótlás-nevelés vagy személyi jellegű célra felhasznált összeg esetében? Amennyiben az év végéig nem használja fel a támogatást, helyes áthúzódó tételként kezelni azt?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagi kölcsön apportálásával szeretne jegyzett tőkét emelni. Kérdésem az lenne, hogy az ügylet érint-e illetékfizetési kötelezettséget, illetve, hogy egy későbbi megszüntetés esetén az így megemelt jegyzett tőke rész adómentesen vehető-e ki a cégből? Az ügylet könyvelése helyes-e az alábbi módon: T 476 tagi kölcsön K 479 alapítókkal szembeni r.l.köt. a társasági szerződés módosításakor T 479 alapítókkal sz.r.l.k. K 411 jegyzett tőke a cégbírósági bejegyzéskor A tőkeemeléshez az ügyvédnek szüksége lenne egy közbenső mérlegre a módosítás dátumával, 09.18-ával. Ilyen esetben például az ügyvezető időarányos kivétjét, illetve az azt terhelő járulékokat is könyvelni kell? A banktól kérni kell egy kivonatot 09.18-ai dátumra, és azt is könyvelni kell? Ha a számviteli politika szerint az értékcsökkenés elszámolása negyedévente történik, el kell-e számolni az időarányos értékcsökkenést 09.18-áig? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi kérdésben: Egyszeres könyvelést, pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó 2015. március hónapban a 2014. évi elszámolás után – tanulók foglalkoztatása miatt – a folyószámláján többletként jelentkező szakképzési hozzájárulást visszaigényelte. A visszaigényelt és a bankszámlára visszakapott összeget a pénztárkönyvbe az értékesítés nettó árbevételeként, vagy az eredménybe nem számító bevételbe kell könyvelni? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértők! 2015. 08. 03-án a NAV-nál bejelentett egyéni ügyvédi iroda a "Társasági adó hatálya alá tartozom" rovatot jelölte be. Kettős könyvvitel szerint kell-e könyvelni, mert számomra ebből az derül ki?
Lehetséges-e eredménytartalékból törzstőkét emelni, ha igen, mi ennek a könyvelési technikája? – kérdezte olvasónk. dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az egyéni vállalkozó éves adóbevallásában leadózott jövedelmét (vállalkozói osztalékát) és annak közterheit a pénztárkönyvben hogyan kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték