Jani Kft. megvásárol 8 000 MFt-ért Marika Kft.-től egy 38 000 M Ft-os követelést. A vételárat, 8 000 MFt-ot átutalja Marika Kft.-nek (Marikának Erzsike tartozik ennyivel). Kérném a segítségét: Jani Kft. könyvelésében hogyan kell ezt kimutatni? Mi ezt könyveltük: T 36 K 4541 8 000 M Ft T4541 K384 8 000 M Ft
Olvasónk az iránt érdeklődött, miként kell elszámolni a kasszabeszerzéshez kapott támogatást. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk harmadik országbeli importból származó gépet hozott be, melyet a külföldi partner egy tudományos intézménynek adományozott kutatási célra. A vámeljárás során a mi vállalkozásunk adószámára vetették ki az importáfát a számlán feltüntetett ár alapján. A számla a mi vállalkozásunk nevére szól, kifizetni nem kell, és a gép a tudományos intézményhez került. Hogyan tudjuk ezt a könyveinkben kimutatni úgy, hogy minden adónemnél rendben legyünk, és a számviteli törvénynek is megfeleljünk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt cég több országból is kap helyi áfával kiállított számlákat, amiknek az áfáját az úgynevezett ELEK áfa nyomtatványon visszaigényli/ vissza szeretné igényelni. Sok esetben egy-egy időszak anyaga több száz számlát is tartalmazhat. Kérdésem az lenne, hogy az ilyen jellegű számlákat, illetve azok áfatartalmát hogyan kell helyesen lekönyvelni? Azzal van főleg bajom, hogy egyrészt sok esetben az ELEK áfa bevallásának beadása jóval később történik, mint maga a számla könyvelése, illetve az is előfordul, hogy a külföldi adóhatóság nem fogad el egy-egy számlát, elutasítja egy-egy számla áfájának visszaigénylését. Hogyan kell lekönyvelni magát a számlát, illetve hogyan kell lekönyvelni a külföldi adóhatóság által visszautalt áfát? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatását: Magyarországi székhelyű kft. 2014. 09. 01-től európai uniós tagállamban létesített fióktelepet. Bevételei egész évben csak ebből a tagállamból származnak, Magyarországról nincs bevétele. Külföldön önállóan adózik 09. 01-től. Kérdéseim ezzel kapcsolatban: 1. 2014. 01. 01-08. 31-ig hogyan számolja el a hazai könyvelésben a bevételeket és kiadásokat? Az ebben az időszakban keletkezett jövedelem teljes egészében a magyar adójogszabályok szerint adózik? 2. 2014. 09. 01-től hogyan történik a külföldön végzett tevékenység elszámolása a magyar könyvelésben, és a társasági adó vonatkozásában mi a teendő? 3. Azokat a kiadásokat hogyan kell figyelembe venni 2014. 09. 01-től, amelyeket közvetlenül nem lehet hozzárendelni a külföldi telephely költségéhez (például bankköltség, lízingdíj, kamat, biztosítási díjak)?
Tisztelt Szakértő! 2014. 12. 22-én XY Kft. megvásárolja D Kft.-től a tulajdonában lévő Zrt. részvényeit: 20 darabot 10 000 forint/darab névértéken, a vételár 15 000 forint/darab, azaz 200 000 forint névértékű részvényt 300 000 forint értéken vásárol meg. Befektetési céllal vásárolja. Alapbizonylat: részvény-átruházási szerződés, amelyben rögzítik, hogy a vételár a részvények valós forgalmi értékét tükrözi. A vételárból 30 000 forint az óvadéki bankszámlára kerül, amelyet a bank zárol. Feloldásának feltétele xxxFt EBITDA kimutatása az auditált mérlegben. A kérdésem, hogy a részvényeket vásárláskor milyen értéken kell könyvelni? Névérték, vételár, óvadékkal csökkentett érték? Könyvelése: T 171 - K 479 .... Ft. Banki átutalás: T 479 - K 384 Az óvadék összegét (30 000 forint) külön kell könyvelni? Zárolásfeloldáskor is kell könyvelni? 2014. 12. 31-ei mérlegfordulónapon kell-e értékelni vagy elhatárolni? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy Erzsébet étkezési utalványhoz kapcsolódó kezelési költség könyvelése 52. Igénybe vett szolgáltatásra könyvelhető-e? Köszönettel a választ.
A megkapott áramszámlánkból 2014. évben minden hónapban kisebb fogyasztást továbbszámlázunk. Év közben nincs problémánk a teljesítés dátumával. A december havinál a teljesítési határidővel, valamint a könyvelésnél van gondom. Mint számlakiállító, december havi teljesítést használnak, a könyvelést a 2014. évre T311- K92, K467 az áfát egy technikaira átvezetném T467-K479 és a 2015. évben fizetendő áfát rendezem. T479-K467. Így helyesen járok el, vagy 2015. a teljesítés, és csak az árbevételt határolom 2014. évre vissza?
Tisztelt Szakértő! A támogatás elszámolásában kérem segítségét abban az esetben, ha a támogatást telephely vásárlására kapta a cég. Aktiválva lett az ingatlan 7 millió 150 ezere forint értékben (a támogatást ennek figyelembevételével kapta a cég, a támogatás intenzitása a támogatási szerződés szerint 44,99 %), majd az illeték is aktiválásra kerül 206 ezer forintt értékkel. 3 millió forint maradványérték lett elhatározva, így a számviteli törvény szerint az értékcsökkenés alapja 4 millió 356 ezer forint lesz.A társasági adó törvény szerint 7 millió 356 ezer forint. Kérdésem, hogy a passzív időbeli elhatárolásból a rendkívüli bevételbe milyen összeget vezethetek vissza évenként: a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés szorozva a támogatási intenzitással, vagy a Tao-törvény szerinti értékcsökkenés szorozva a támogatási intenzitással, vagy a támogatási szerződés szerinti érték alapján számított értékcsökkenés szorozva a támogatási intenzitás?
Hogyan kell könyvelni a személygépkocsi lízingjéhez felhasznált önerőt, ha annak egy része a társaság tulajdonosának tulajdonában lévő másik gépkocsi? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szolnoki Béla Úr! Köszönöm a szíves segítségét és segítő válaszát az alábbi kérdésre adott válaszára, de azt, hogy ezt pénztárkönyvben egyszeres könyvvitelben hogyan kell helyesen elszámolni, sajnos még nem tudom. A kérdés a következő volt: Szakképzési hozzájárulás könyvelése Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiban. Egyéni vállalkozó 4 fő cukrásztanulóval kötött tanulószerződést szakképzésükre. Havonta a 4 fő után 4*56 730=226 920 forint szakképzési hozzájárulás kötelezettség csökkentő tétel vehető figyelembe. A folyószámlán adónemtöbblet keletkezik. Ezt az összeget járulékra és áfa adónemre átvezeti. Az átvezetést pénztárkönyvben lekönyveljük úgy, hogy mínusz a szakképzési hozzájárulás és plusz a járulék vagy az áfa. Helyes ez így, bevételként, mint támogatást el kell számolni? Köszönöm a választ. Ebben ismételten kérném a segítségét. Köszönettel.
Egyesület pályázatot nyújtott be állami támogatásra egy építmény felújítására. Az év során a felújítás megtörtént, az állami támogatás meg is érkezett, a bevételezése, könyvelése megtörtént. A kérdésem az lenne, hogy az elvégzett munka ellenértéke (megegyezik a kapott támogatás összegével) hova könyvelendő, illetve, hogy ezzel kapcsolatban van rendezendő tétel? Köszönettel, Benkő Ibolya
Tisztelt Szakértő! 'A' alapítvány a régi Ptk. szabályai szerint megalapította 'B' alapítványt. Helyes-e, hogy az alapítói hozzájárulás összegét 'A' alapítvány egyéb tartós részesedésként mutatja ki könyveiben? Az új Ptk kimondja továbbá, hogy alapítvány nem hozhat létre alapítványt. Kell-e bármit módosítani emiatt a könyvekben?
2015. január 15-én kiállítunk egy számlát, melynek teljesítési dátuma 2014.12.31. (Természetesen az áfabevallásban a 12 hónapban fog szerepelni a számla.) A tevékenységet ténylegesen a 2014/12. havi időszakban végeztük, csak később tudtuk a számlát kiállítani (15 napon belül megengedi a törvény), mert az adminisztratív tevékenységeink időben igy engedik. Viszont hogyan járunk el helyesen? Ha visszadátumozzunk a számla keltét 2014. 12. 31-ére, azaz a számla kelte 2014. 12. 31. lesz, és igy számvitelileg is 2014. 12. 31-ére le tudjuk könyvelni, vagy egyszerűen hagyjuk a számla keltét 2015. 01. 15-én, és lekönyveljük 2014. 12. 31-ével, vagy, ha a számla kelte 2015. 01. 15., akkor lekönyveljük 2015-re, és elhatároljuk az árbevételt 2014-re? Van-e kötelező előírás arra, hogy a kiállított számlákat a számla keltére rögzítjük a számviteli előírásokban vagy a teljesítés dátumára? Abban az esetben, ha figyelünk a folyamatos sorszámozásra, 2015. 01. 20-áig visszadátumozhatunk-e számlát 2014. 12. 31-ei keltezésre? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségét kérném az alábbiban. Egyéni vállalkozó 4 fő cukrásztanulóval kötött tanulószerződést szakképzésükre. Havonta a 4 fő után 4*56 730=226 920 forint szakképzési hozzájárulás kötelezettség csökkentő tétel vehető figyelembe. A folyószámlán adónemtöbblet keletkezik. Ezt az összeget járulékra és áfa adónemre átvezeti. Az átvezetést pénztárkönyvben lekönyveljük úgy, hogy mínusz a szakképzési hozzájárulás és plusz a járulék vagy az áfa. Helyes ez így, bevételként, mint támogatást el kell számolni? Köszönöm a választ.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték