Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telket, amire gépkocsi műszaki vizsgáztatásra műhelyt építtet más vállalkozókkal. A költségeket a161-es főkönyvi számlán gyűjtöm. A felmerült költségek áfáját is külön számlaszámon gyűjtöm. Kérdésem az lenne, hogy aktiváláskor hogyan kezelem az áfát, mert az árbevétel 20-25 százalékát fogja kitenni az áfás árbevétel, csak ennek arányában állíthatom be a költségek áfáját aktiváláskor?
Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű, EU-s adószámmal rendelkező kft., amely orvostechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozik, üzleti partnereit francia rendezvényszervező cég által Madridban rendezett szakmai konferenciára meghívta, azok részvételi díját helyettük fizette. (Csak és kizárólag a konferencia díját, a szállást, utazást nem.) Az üzleti partnerek orvosok, akik mint magánszemélyek vettek részt a konferencián. Kérdésem: 1.) Elszámolhatja-e a kft. költségként a nem alkalmazott és egy egyéb jogviszonyban sem álló orvosok részvételi díját? 2.) Ha elszámolhatja, akkor kapcsolódik-e hozzá adóvonzat, ha igen, milyen formában? (Például reprezentáció vagy ingyenes szolgáltatás nyújtás.) 3.) A konferencia díjáról áfát nem tartalmazó számlát kapott a cég (mindkét cégnek van EU-s adószáma, és az áfatörvény 37. § (1) vonatkozik rá), annak áfáját a magyar társaság felszámítja és megfizeti, kérdés, hogy levonásba is helyezheti?
Közös finanszírozású a szoftverfejlesztés (1 magyar+1 külföldi). Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. Megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják majd a szoftvert. A hasznosításból eredő bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog 1/3 részét értékesítették egy 3. félnek, a további hasznosításból ez a fél is részesedik és a további fejlesztés finanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően 1/3 részben. Kérdés: a) a szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben • a fejlesztés során, • az üzembe helyezésekor? b) melyik árbevételszámlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? c) az 1/3 rész tulajdonjog értékesítésével hogy változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonos könyveiben? d) a három tulajdonos közös fejlesztése, hogy változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
A társaság 2014-ben vásárolt egy ingatlant, melynek teljes területe 1028 négyzetméter, a beépített terület 500 négyzetméter, a terület rendezésével felmerülő költsége (bozótirtás, szikladarabok kitermelése, deponálás) a beruházással kapcsolatos költségnek számít, és a telek értékébe kell aktiválni? Tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Lakást kívánunk bérbeadni, amiben a tulajdonviszonyok kicsit bonyolultak. 50% magánszemély A 27% magánszemély B 23% kft. - amelyben A személy többségi és B személy egyéb - nem többségi, részbeni - tulajdonosok A és B magánszemély közösen szeretné bérbeadni a lakást, amelynek bérbeadási jogáról a kft. lemondana. Lehetséges-e bérbeadás ily módon, és ha igen, mi a feltétele annak (taggyűlés, lemondó nyilatkozat stb.), hogy a kft. lemondjon a bérbeadás jogáról és bevételéről, "átengedve" azt a két magánszemélynek? Ha lehetséges, akkor milyen arányban kell figyelembe venni a bérbeadás kft.-re eső bevételrészét A és B személyek esetében (például eredeti lakástulajdonuk aránya, vagy a kft.-ben levő tulajdonrész aránya, esetleg 50-50%)? A kft. a lakással kapcsolatban felmerült költségekből nem számol el semmit céges költségként. Hogy kell figyelembe venni a rezsiszámlákat ha azok B magánszemély nevére vannak kiállítva, tehát teljesen függetlenül a tulajdonrésztől (például csak B magánszemély bevételéhez adódnak hozzá)? A bevétel tudomásunk szerint a rezsiköltséggel együtt értendő abban az esetben, ha a számlák nem a bérbevevő nevére szólnak. Szíves válaszukat előre is köszönjük!
2017. január 1-jétől jelentősen változik a nem pénzben nyújtható juttatások adózása, emiatt a korábbi években már megszokott cafetériaelemek kikerülhetnek a választható juttatások köréből, az adómentesen nyújtható juttatások pedig új elemekkel bővülnek. A legfontosabb változásokra a Deloitte szakértője hívja fel a figyelmet.
Mik a szabályok a közös őstermelői igazolvánnyal működők, illetve a családi gazdaság tagjai bevételének, költségeinek és kedvezményeinek elszámolására? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy magyarországi társaság, belföldi adóalany, kettős könyvvitelt vezet, áfa szempontjából az általános szabályok vonatkoznak rá. A cég tevékenységéből eredően külföldön is járunk, ott is vásárolunk üzemanyagot, illetve autópálya-matricát, a cégautó használatával összefüggésben. Szlovákiában ezekről a költségekről vagy semmilyen bizonylat nem szerezhető be, vagy csak a magyar nyugtának megfelelő adattartalmú dokumentumot kapunk (nem szerepel rajta se cégnév, se rendszám). Ilyen esetben milyen bizonylat képezi a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapját? Számla hiányában mi alapján könyvelhetők cégünknél a bankkártyás, illetve készpénzes költések? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: cégünk saját üzletrészét értékesíteni kivánja, a üzletrész megvásárlója intézkedett is ez ügyben, mellyel kapcsolatban az üzletrész vásárlójának költségei merültek fel, időközben az ügylet meghiúsult, de a vevőjelölt cégünk felé terhelni kivánja felmerült költségeit. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat alapján tudja terhelni cégünk felé felmerült költségeit? A felmerült költségei ügyvédi dij, valamint a megvásárlással kapcsolatos ügyintézés, eljárási költségek. Valamint milyen összefoglaló név szerepelhet a terhelő bizonylaton? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a következő kérdésben! Egy használt autó értékesítésével foglalkozó társaság elszámolhatja-e az adott tárgyévben azokat a költségeit (csökkentheti-e a társasági adóalapját), mely költségek azon autókhoz kapcsolódnak, melyek a fordulónapig nem kerültek értékesítésre, tehát készleten szerepelnek, vagy ezeket a költségeket az autó értékéhez hasonlóan ki kell emelni (elhatárolni) a tárgyévi költségek közül? Köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján. Kérdésem az, hogy e legyártott és a megrendelt reklámokhoz felhasznált termékek elábé-ként, vagy anyagköltségként számolandók-e el? A reklámot megrendelő felé e termékek gyártási költségként kiszámlázásra kerülnek. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két magyar adóilletőségű kft. németországi üzleti tárgyalásokra kiküldi munkavállalóit (2, illetve 3 főt). A szállás -és az útiköltségeket az egyik kft. rendeli meg és fizeti ki, majd a szakmai program után szeretnének elszámolni a felmerülő költségekkel, a költségek továbbszámlázásával. A befogadott külföldi szállásszámlán német áfa, míg a repülőjegyek számláján a magyar utazásszervező számláján nem szerepel magyar áfa (mentes). Az lenne a kérdésünk, hogy a kiállítandó számlán kell-e áfát feltüntetni, és ha kell, milyen kulcsot? A két kft. között nincsen szerződéses megbízás, tehát nem járulékos költségről van szó.
Tisztelt Szakértő! Nagymamám őstermelő volt, az általa termelt kész növényt édesapám örökli, aki egyéni vállalkozó. Van-e arra mód hogy a növény megtermeléséhez kapcsolódó költségeket, amelyekről a számlák a nagymamám nevére szólnak, édesapám "megörökölje"? Ugye mivel ő örökli és értékesíti a kész növényt a bevétele több lesz, mint amit várt, és úgy lenne fair, ha a költségeket is el tudná számolni. Köszönöm, előre is válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a magyar számviteli törvény hatálya alá tartozó szállítmányozó kft.0, aki egyik ügyfelének (importőr) szerződés alapján megelőlegezi a vámfizetést és a hozzá tartózó bankköltséget is, a vámeljárás során közvetett vámjogi képviselőt biznak meg. A folyamat: a szállítmányozó cég elutalja a vám- és bankköltséget egy összegben dijbekérő alapján a közvetett vámjogi képviselőnek, aki az összeg beérkezésekor előleget állt ki, majd az a számlát egyből le is sztornózza. A szállítmányozó cég kiszámlázza az (importőr) vevőjének a bankköltségeket és továbbitja a vámhatározatot részére, alátámasztva ezzel az utalás költségeit. A közvetett vámjogi képviselő kizárólag az áruk importőrének nevére állítja ki a számviteli bizonylatát, melyen szerepel az ipari vám- és bankköltség. s a szállítmányozó cég nevére nem állít ki bankköltségről semmilyen számviteli bizonylatot. Kérdésünk : A jogszabályoknak megfelelően jár-e el a közvetett vámjogi képviselő, hogy - előlegszámlát állít ki a pénzutalásról, s majd egyből sztornózza? - a szállítmányozó cégnek nem állít ki számviteli bizonylatot a bankköltségről? Lehetséges lenne-e, hogy a szállítmányozó cégnek számlázza ki az utalással kapcsolatos bankköltséget? Közvetett vámjogi képviselő alkalmazása esetén a vámmal kapcsolatos ügyintézési eljárásnál mik a számlázási szabályok a vámjogi képviselő részéről? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték