Tisztelt Szakértő! Megrendelőnk kötbért számlázott ki cégünknek, kapacitáshiány miatt késedelmesen teljesítettük a vállalt feladatokat. Ez a vállalkozói szerződésünkben szerepel. Költségként vagy ráfordításként könyvelem? 5 vagy 8 számlaosztályba könyvelhetem? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. jelentős részlegbővítést végzett, új szakembereket kellett felvennie, új alvállalkozói vannak egy multi projekt elvégzéséhez. Az ehhez kapcsolódó költségeket ki akarjuk mutatni a mérlegben, és nem egyösszegben szeretnénk elszámolni. Hogyan kell ezt lepapírozni, mi legyen a számviteli bizonylata annak, hogy a költségek összértéke bekerült az immateriális javak közé? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hadusovzkyné
T. Szakértő! Ha egy kft. tulajdonosa vásárolt egy ingatlant mint magánszemély, és ezt az ingatlant (amely majd a telephelye lenne), addig, amíg nem telephely, el lehet-e számolni a beruházás költségeit (tűzhely, zuhanykabin, szobaajtók stb.) A kft. áfás. köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne: ha egy cégben van egy gépjármű, de egy másik cégbe érkeznek az üzemanyag- és egyéb fenntartási számlák, akkor arra van-e mód (és milyen adózási, esetleg járulékfizetési feltételek mellett van), hogy átszámlázásra kerüljenek a felmerült költségek ahhoz a céghez, ahol az autó van, tehát ahová valójában tartozik? A cégautóadó megfizetésre kerül abban a cégben, amelyiké az autó és ahová valójában a költségek valók. Válaszát köszönöm.
Tisztelet Szerkesztő! Egyéni vállalkozó termőföldet vásárol. A vásárlásra fordított összeg milyen mértékben számolható el költségként? Igénybe vehető-e rá a kisvállalkozói kedvezmény, csökkenthető-e vele az osztalékalap?
Az adóbevallásban hogyan kell szerepeltetni a lakáskiadás bevételét és a lakásbérlés kiadását magánszemély esetében, amennyiben nem adószámosként végzi. Igénybe kívánja venni a jogszabály biztosította kedvezményt, munkáltatótól nem kap lakhatási támogatást. Munkaviszonyból származó jövedelme mellett ezt kellene beállítani az adóbevallásában. Alkalmazhatja-e a 90 százalékos jövedelemhányadot a bevételnél vagy tételesként lehet csak?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évente védjegyet hosszabbít, ami idén aktuális. Ezt a díjat rá kell aktiválni a védjegy bejelentési díjára vagy költségként elszámolható és 10 évre egyenlő arányban el kell határolni? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalany kft. bányászati tevékenységgel foglalkozik. Bányászati célból kisajátítás keretében hatósági határozat alapján 10 millió kártérítést fizetett magánszemély részére. Az ingatlan tulajdonjoga a Magyar Államé. Kérdésem az, hogy ezen kártalanítási összeget milyen módon kell könyvelni? Egyösszegben lekönyvelhető költségként, vagy 5 évre kell elhatárolni? Lehet-e egyáltalán költségként elszámolni, vagy speciális elszámolás vonatkozik rá? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telket, amire gépkocsi műszaki vizsgáztatásra műhelyt építtet más vállalkozókkal. A költségeket a161-es főkönyvi számlán gyűjtöm. A felmerült költségek áfáját is külön számlaszámon gyűjtöm. Kérdésem az lenne, hogy aktiváláskor hogyan kezelem az áfát, mert az árbevétel 20-25 százalékát fogja kitenni az áfás árbevétel, csak ennek arányában állíthatom be a költségek áfáját aktiváláskor?
Tisztelt Szakértő! Belföldi székhelyű, EU-s adószámmal rendelkező kft., amely orvostechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozik, üzleti partnereit francia rendezvényszervező cég által Madridban rendezett szakmai konferenciára meghívta, azok részvételi díját helyettük fizette. (Csak és kizárólag a konferencia díját, a szállást, utazást nem.) Az üzleti partnerek orvosok, akik mint magánszemélyek vettek részt a konferencián. Kérdésem: 1.) Elszámolhatja-e a kft. költségként a nem alkalmazott és egy egyéb jogviszonyban sem álló orvosok részvételi díját? 2.) Ha elszámolhatja, akkor kapcsolódik-e hozzá adóvonzat, ha igen, milyen formában? (Például reprezentáció vagy ingyenes szolgáltatás nyújtás.) 3.) A konferencia díjáról áfát nem tartalmazó számlát kapott a cég (mindkét cégnek van EU-s adószáma, és az áfatörvény 37. § (1) vonatkozik rá), annak áfáját a magyar társaság felszámítja és megfizeti, kérdés, hogy levonásba is helyezheti?
Közös finanszírozású a szoftverfejlesztés (1 magyar+1 külföldi). Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. Megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják majd a szoftvert. A hasznosításból eredő bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog 1/3 részét értékesítették egy 3. félnek, a további hasznosításból ez a fél is részesedik és a további fejlesztés finanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően 1/3 részben. Kérdés: a) a szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben • a fejlesztés során, • az üzembe helyezésekor? b) melyik árbevételszámlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? c) az 1/3 rész tulajdonjog értékesítésével hogy változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonos könyveiben? d) a három tulajdonos közös fejlesztése, hogy változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
A társaság 2014-ben vásárolt egy ingatlant, melynek teljes területe 1028 négyzetméter, a beépített terület 500 négyzetméter, a terület rendezésével felmerülő költsége (bozótirtás, szikladarabok kitermelése, deponálás) a beruházással kapcsolatos költségnek számít, és a telek értékébe kell aktiválni? Tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Lakást kívánunk bérbeadni, amiben a tulajdonviszonyok kicsit bonyolultak. 50% magánszemély A 27% magánszemély B 23% kft. - amelyben A személy többségi és B személy egyéb - nem többségi, részbeni - tulajdonosok A és B magánszemély közösen szeretné bérbeadni a lakást, amelynek bérbeadási jogáról a kft. lemondana. Lehetséges-e bérbeadás ily módon, és ha igen, mi a feltétele annak (taggyűlés, lemondó nyilatkozat stb.), hogy a kft. lemondjon a bérbeadás jogáról és bevételéről, "átengedve" azt a két magánszemélynek? Ha lehetséges, akkor milyen arányban kell figyelembe venni a bérbeadás kft.-re eső bevételrészét A és B személyek esetében (például eredeti lakástulajdonuk aránya, vagy a kft.-ben levő tulajdonrész aránya, esetleg 50-50%)? A kft. a lakással kapcsolatban felmerült költségekből nem számol el semmit céges költségként. Hogy kell figyelembe venni a rezsiszámlákat ha azok B magánszemély nevére vannak kiállítva, tehát teljesen függetlenül a tulajdonrésztől (például csak B magánszemély bevételéhez adódnak hozzá)? A bevétel tudomásunk szerint a rezsiköltséggel együtt értendő abban az esetben, ha a számlák nem a bérbevevő nevére szólnak. Szíves válaszukat előre is köszönjük!
2017. január 1-jétől jelentősen változik a nem pénzben nyújtható juttatások adózása, emiatt a korábbi években már megszokott cafetériaelemek kikerülhetnek a választható juttatások köréből, az adómentesen nyújtható juttatások pedig új elemekkel bővülnek. A legfontosabb változásokra a Deloitte szakértője hívja fel a figyelmet.
Mik a szabályok a közös őstermelői igazolvánnyal működők, illetve a családi gazdaság tagjai bevételének, költségeinek és kedvezményeinek elszámolására? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték