27 találat a(z) készenléti munkakör cimkére
Készenléti munkakör munkaideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Készenléti jellegű munkakörben, portásként alkalmazott munkavállalók munkaidejének meghatározásával kapcsolatban kérném szíves segítségét. Számomra nem egyértelmű, hogy ha a munkáltató és a munkavállaló úgy állapodnak meg, és természetesen azt a munkakör jellemzői is lehetővé teszik, akkor a napi 12 órás munkavégzés milyen heti munkavégzésre ad lehetőséget, és mi a munkaidőkeret alapja. Napi 12 óránál a dolgozót heti 60 órában kell bejelenteni, és a heti 72 óra csak arra vonatkozik, hogy az egyenlőtlen munkaidőbeosztás alapján hetente akár 72 óra munkát is végezhet (másik héten nyilván ennyivel kevesebbet), vagy mint ahogy néhány szakcikk erre enged következtetni, lehetséges olyan megállapodás a munkavállalóval, mely szerint neki a "rendes" munkaideje napi 12 óra heti 6 napon, vagyis 72 órán keresztül, és ez a heti 72 óra lesz a munkaidőkeret alapja is? A munka törvénykönyvéből számomra csak a napi 12 óra és ebből következően a heti 60 óra következik, a 72 órát pedig csak a beosztásra vonatkozóan érzem megengedhetőnek (mint ahogy a napi munkaidő is beosztható náluk 24 órára, mégsem ez az alap munkaidő), azonban a T1041 nyomtatvány kitöltési útmutatója is maximum heti 72 órás munkaidőt említ. Segítségét előre is köszönöm.
Így kell helyesen beosztani a munkaidőt
Cikk
A munkaidő beosztása a munkáltató alapvető joga és kötelezettsége. A munkáltatót a munkaidő beosztásával összefüggésben többféle jog illeti meg és kötelezettség terheli, a szabályok nem ismeretének következményei lehetnek.
Heti munkaidő mértéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. 99. paragrafusának (2) bekezdése szerint a (nem készenléti jellegű munkakört ellátó, illetve nem a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozójának minősülő) munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje legfeljebb 48 óra lehet. Az Mt. 99. paragrafusának (5) bekezdése alapján a munkavállaló heti munkaidejébe a 107. paragrafusban meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Az Mt. 99. paragrafusának hatályos (7) bekezdése és annak indokolása szerint az Mt. rögzíti azt, hogy a munkaidőkeret tartama (vagy 12 hónap) átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. A munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló egy adott hétre eső heti munkaideje (beosztás szerint plusz rendkívül munkaidő) meghaladhatja a 48 órát, amennyiben a munkaidőkeret tartamának átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladja meg a 48 órát? Köszönettel.
Bérpótlék alkalmi és idénymunkásoknak?
Cikk
Egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalónak kell pótlékot fizetni, ha reggel 7-től másnap reggel 7-ig dolgozik? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Készenléti jellegű munkakör – sofőr
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Adott egy cég, amely belföldi személyszállítással (9 személyes buszokkal) foglalkozik. Jelenleg sofőrjeit napi 12 órában (havi munkaidőkeretben) foglalkoztatja úgy, hogy munkaidejükben vannak fix fuvarok, a fix fuvarok között pihenni tudnak (erre van külön pihenőszoba, ahol aludni lehet és tévészoba is). Ugyanakkor teljesítenek eseti fuvarokat is, melyek előre nem kalkulálhatók. A diszpécser felveszi a rendelést, és a sofőrnek meg kell szakítania a pihenését, azonnal munkába kell állnia. Abból adódóan, hogy az eseti fuvarok előre nem láthatók, vannak napok, melyeken 12 órából több mint 4 órát pihenéssel töltenek, de vannak napok, amikor a 12 órából 10-11 órát végigdolgoznak, nincs lehetőségük pihenni. Egy oldalon azt olvastam, hogy a készenléti jellegű munkakörre vonatkozó feltételeknek (a munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkavégzés az általánoshoz képest alacsonyabb igénybevétellel jár) együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy egy munkakör készenléti jellegűnek minősülhessen. Fentiek ismeretében Ön szerint minősíthető-e a munkakör készenléti jellegűnek, és ezáltal foglalkoztathatóak a sofőrök napi 12 órában, így havi 240/252/264 órában VAGY a 8 óra (így havi 160/168/176 óra) feletti részt munkaidőn kívüli ügyeletnek kell elrendelni, az az alatti munkavégzést pedig rendkívüli munkavégzés jogcímen elszámolni? Válaszát előre is köszönöm!
Munkaidő – készenléti jellegű munkakör II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő úr, először is köszönöm szépen a hasonló tárgyban ("Munkaidőkeret – készenléti jellegű munkakör) feltett kérdésemre adott szíves válaszát. A válasszal kapcsolatban az alábbi pontosító kérdésem merült fel: Válaszában jelezte, hogy: "Munkaidőkeret esetén a keret időtartama alatt beosztható munkaidő mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy alapul vesszük a keret időtartama alatt az általános munkarend szerinti munkanapok számát, és azt megszorozzuk a napi munkaidővel. Ezt a munkaidő mennyiséget a munkaidőbeosztás korlátaira tekintettel osztjuk szét az egyes naptári napokon." Jól értem, hogy ha készenléti jellegű munkakör miatt a napi munkaidő 12 óra, akkor a beosztható munkaidő-mennyiséget az alábbiak szerint határozzuk meg: Alapul vesszük a keret időtartama alatt az általános munkarend szerinti munkanapok számát, és azt megszorozzuk a napi munkaidővel, készenléti jellegű munkakör esetén 12 órával; és így ezt a munkaidő-mennyiséget a munkaidőbeosztás korlátaira tekintettel osztjuk szét az egyes naptári napokon? Szíves válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Minimálbérnél kevesebb is lehet a fizetés: mikor és hogyan?
Cikk
A minimálbér, illetve a garantált bérminimum több lépcsőben történő, eltérő mértékű emelését követően a kétféle minimális díjazás közötti olló szétnyílt. Ennek következtében nem csak az a kérdés került a figyelem középpontjába, hogy mely feltételek jogosítanak garantált bérminimumra, hanem az is, hogy mely esetekben mentesülhet a munkáltató a minimális díjazás megfizetése alól. Az alábbiakban sorra vesszük a kivételeket.
Készenléti munkakör
Kérdés
A kft. betegszállítással foglalkozik az OEP-pel kötött szerződés alapján. A betegszállítást kisbuszokkal végzik, mely B kategóriás jogosítvánnyal vezethető. A napi munkaidő: telephelyről indul, reggel 6 órakor az adott településeken felveszi a betegeket és az egészségügyi intézménybe szállítja, ott az adott járóbeteg-szakrendelőhöz kísérik és átadják a beteget, akiket ezt követően ellátnak kivizsgálnak. Ezt követően a gépkocsivezető és a betegkísérő átlag 3-4 órát várakozik. A várakozás 9,oo-tól 13,30-tól 14,oo közötti időszakig tart, majd a betegeket visszakísérik az autóhoz és a lakóhelyére szállítják. Ezt követően a betegszállító autóval visszamegy a telephelyre és leadja a napi dokumentációkat. Kérdésem: ezen napi munkarend alapján a munkakör készenlétinek minősíthető-e, és jogszerű ha a munkáltató a napi munkaidő mértékét napi 10 vagy 12 órában állapítja meg, és a havidijas munkavállaló részére kell-e plusz dijazást fizetnie?
Készenléti munkakör: ráfizethet a munkáltató, ha nem jól alkalmazza
Cikk
A vállalkozások minél alacsonyabb munkavállalói létszámmal törekednek a költségeiket leszorítani, illetve a versenyképességüket megőrizni. Ennek egyik eszköze a munkakör készenléti jellegűvé minősítése, mivel ennek munkajogi szabályai – elsősorban a munka- és pihenőidő területén – lényegesen nagyobb szabadságot biztosítanak a munkáltatóknak, ráadásul a fizetési kötelezettségeiket is csökkentik. Gyakran így olyan esetekben is élnek a lehetőséggel, amikor annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ennek azonban a hatályos szabályozás és a bírói gyakorlat alapján komoly jogi következményei lehetnek.
Készenléti jellegű munkakör
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a lenti témában. Egy cég buszsofőröket foglalkoztat munkaviszonyban. Egy napjuk több fordulóból áll. Összességében átlagosan napi 6 órát dolgoznak, 7 órát töltenek készenlétben (várva a visszaindulásra) és van az első forduló után egy nagyobb pihenőjük, 5 óra (ekkor hazamennek). Hajnalban kezdenek és éjszaka végeznek. Valamint 2 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Helyes-e úgy a munkaszerződésük, ha készenléti jellegű munkakörben lennének foglalkoztatva munkaidőkerettel. Ilyenkor a pótlékok (vasárnapi pótlék, éjszakai pótlék stb.) beépíthetőek a bérbe, ha munkaszerződésbe foglaljuk ezt a tényt? Esetleg a foglalkoztatás jellegére lenne más, jobb megoldás? Köszönöm válaszát!
Készenléti jellegű munkakör III.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a válaszát a Készenléti jellegű munkakör II. című kérdésemre. A munkaszüneti nappal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy az Mt. 101. § (1) a) pontja, a 102. § (2) bekezdése, valamint 102. § (3) b) pontja a portásokra nem alkalmazható azzal, hogy ők olyan munkakörben dolgoznak, amely rendeltetése folytán megengedi a vasárnapi, illetve a munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a vagyonvédelem érdekében is kell dolgoznia valakinek?
Készenléti jellegű munkakör II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Készenléti jellegű munkakör – munkaszüneti nap című kérdésemre köszönöm a tájékoztatást. Azt szeretném még pontosítani, hogy a munkaszüneti napon, ha sem rendes, sem rendkívüli munkaidőt nem lehet elrendelni, akkor azon a napon kit lehet foglalkoztatni, ha nincs baleset stb.? Ha jól értem a válaszát, akkor, ha napi 12 órás megállapodás esetén beosztunk egy hónapban 6 alkalommal 24 órás szolgálatot, akkor azt is teljes munkaidős foglalkoztatásnak kell tekinteni? Lehet-e olyan megállapodást kötni, hogy a havi munkaidő minimum 144 óra (6 szolgálat) maximum 192 óra (8 szolgálat), de már a 6 szolgálat esetén is jár a teljes havi bér? Van olyan megállapodás, hogy a pótlékot a bér magában foglalja.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
