Szeretnénk tanácsot kérni, hogy 2019. évre a béren kívüli juttatások adótörvényben meghatározott mértékén felüli adható-e, illetve milyen adóteherrel adható SZÉP-kártya juttatás/vendéglátás alszámlára és milyen maximális összegben, milyen feltételekkel?
T. Szakértő, sokat olvashatunk a 2019. évi adózásról, de konkrétan azt nem, hogyan kell a dolgozónak és a cégnek adózni a jövő évben, ha megtartja esetleg a jelenlegi juttatást. Ha például kap BKV bérletet , akkor ennek összegét hozzá kell adni a bérhez és ebből le kell vonni 33,50 százalékot, illetve a cég befizeti a 18,50 százalékot? Olvastam különböző értékeket hogy a közteher nettó értéke 81,95 százalék vagy 78,95 százalék, ezt nem értem hogy jön össze?
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó (kft.-tulajdonos, saját jogú nyugdíjas) nem ügyvezető, egy munkában személyesen közreműködik év végéig. Szeretné jövedelemként megkapni havonta a megbízótól a cége által kiszámlázott összeget. Milyen jogcímen veheti fel, milyen közterheket kell levonni, illetve fizetnie a cégnek? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Cégünk mezőgazdasággal foglalkozik, július 5-étől egy dolgozót alkalmaz mezőgazdasági idénymunkára. A dolgozót 4-én bejelentettük a 18T1042E jelű nyomtatványon. A foglalkoztatás kb. 30 napig fog tartani. Hogyan kell kijelenteni, ha már nem dolgozik többet? Mely napok után kell megfizetni a közterhet, hétvégék után is? Köszönettel Nagyné
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cég tervez teljes munkaviszonyban alkalmazni román állampolgárt. A román magánszemély a munkát Romániában végzi, ott van az állandó lakóhelye is. A cégnek nincs román telephelye, ezért Magyarországról fizeti a bért. Kérdésem: Milyen adót, járulékot kell levonni a bérből, illetve megfizetni a cégnek (szja, nyugdíjj., egb.j., szocho stb.)? Nincs magyar TAJ száma, és nincs szüksége biztosításra Magyarországon, mert állandóan Romániában tartózkodik. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tanácsadói/szakértői tevékenységű munkakörre köt munkaszerződést egy dán céggel. A szerződés tartalmazza, hogy a dán munkajog lesz az irányadó, a munkavégzés helyszíneként pedig Magyarországot jelöli meg, átlagosan havi 10 nap alkalmazásban, ebből átlagosan 6 nap Brüsszelben, vagy más európai országban lesz fizikailag. Tehát az ügyfél valószínűleg az ideje 60 százalékában Brüsszelben fog tartózkodni. A kérdésem az lenne, hogy az így megszerzett jövedelme milyen adóilletőségű lesz? Illetve, ha magyar, akkor a 15 százalékos szja-n kívül mit kell még megfizetnie a jövedelme után? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2017. évben üzletrészt vásárolt egy magyarországi kft.-ben, 5 millió forintért. Ezt az üzletrészt 2018. évben értékesítette, 10 millió forintért, melyet a vevő megfizetett. Kérdésem, hogy pontosan mennyi és milyen közteherrel kell számolnia?
Ha egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A diákok különböző jogviszonyokban való foglalkoztatása elég gyakori. Ezek típusaira más-más szabályok és eltérő közteherfizetési előírások vonatkoznak. Cikkünkben bemutatjuk, milyen feltételek és közteherfizetés mellett folytathatnak keresőtevékenységet a diákok munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatásnál, megbízási jogviszonyban, tanulószerződés, illetve hallgatói munkaszerződés, valamint iskolaszövetkezet keretében.
Teherfuvarozással foglalkozó cég 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművekkel végzi tevékenységét. A cég belföldi fuvarozási tevékenységet lát el Magyarország teljes területén és a sofőrök a teljes munkaidőben munkaviszony alapján juttatott munkabérükön túlmenően semmilyen költségtérítésben nem részesülnek, munkájukat napi 6 órát meghaladó munkaidőben látják el. Kérdésünk az, hogy amennyiben a fuvarozó cég a fentiekben jelzett sofőrjeinek a 43/2015. kormányrendelet 5. §-a alapján 3000 forint napidíjátalányt/napidíjat fizet, ezen napidíjátalányt/napidíjat mely esetekben milyen mértékű közterhek (szja, járulékok) terhelik? Segítségüket és munkájukat megköszönve
Ma kapja meg a személyes tájékoztatást az a több mint 70 ezer vállalkozás, amely a kisvállalati adó (kiva) választásával a becsült számítások alapján legalább 10 százaléknyi közterhet spórolna jövőre. A próbaszámításokat minden cégnek érdemes elvégezni. Ebben segít a Nemzetgazdasági Minisztérium kiva-kalkulátora, hívja fel a figyelmet a tárca közleménye.
A következő kérdésben kérném állásfoglalásukat: Egy egészségpénztártól kapott e-mailben az szerepel, hogy életmódjavító termék/szolgáltatás vásárlása miatt szja kötelezettség keletkezett. Ezt jövedelemként kell feltüntetni az szja bevallásban, és megfizetni utána az adót. Az ehotörvény 3. § (1) a, ugyanakkor előírja, hogy összevont adóalapba tartozó jövedelem után százalékos ehót kell fizetni. Ugyanezen törvény 5. § (1) szerint nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: e) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C §-ában meghatározott szolgáltatás után. Ez utóbbi törvény 51/C az életmódjavító szolgáltatások körét tartalmazza. Mivel az e-mailben egyértelműen közlik, hogy a vásárlás életmódjavító termék/szolgáltatás megvásárlása miatt keletkezett jól értelmezem, hogy a vásárlás bár szja köteles, de mentesül az ehofizetési kötelezettség alól az ehotörvény 5. § (1) e) pontja alapján?
Tisztelt Címzett! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérném a segítségüket. Az 50/2014. kormányrendelet kimondja, hogy a munkáltatók munkavállalóik részére a pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterheit a Magyar Államkincstártól igényelhetik vissza. Egy konkrét ügyben a Magyar Államkincstár észrevételezte az adózónál, hogy az igényelt távolléti díjon felül igényelt munkáltatói közteher megtérítésére nincsen mód, mivel a munkáltató a kiva alanya, és a munkabér után megfizetendő kisvállalati adó nem minősül köztehernek. A jegyzőkönyv írja, hogy a közterhet a munkáltató nem igényelheti, mivel a kiva alanya. Álláspontunk szerint ez hátrányos a munkáltató részére. Kérdésem arra irányul, hogy valóban nem minősül-e a fent nevezett rendelet értelmében köztehernek a személyi jellegű ráfordításokat terhelő kiva? A 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kiváról kimondja, hogy Magyarországon a vállalkozás a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget. Ebből arra következtetünk, hogy közteherfizetési kötelezettség a kiva is, éppúgy, mint a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás. Jár a munkáltatónak ez térítésként Önök szerint? Köszönettel
Akár évi 282 ezer forint közterhet is megtakaríthat az a vállalkozás, amelyik kisgyermekes szülőt foglalkoztat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számítása szerint a munkáltatók mintegy 60 ezer érintett után nem érvényesítik az adókedvezményt, amelynek igénybevétele rendkívül egyszerű, mindössze egy igazolás kell hozzá.
Mind a munkaerőhiány, mind az alacsony összegű nyugellátás ösztönzi a nyugellátásban részesülők foglalkoztatását. A nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő közterhek sok esetben eltérnek az aktív korúakétól. Sorra vesszük, hogy a különböző foglalkoztatási formákban milyen közterheket kell fizetnie a foglalkoztatónak és a foglalkoztatott nyugdíjasnak, külön kitérve a kisadózásra és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték