Az elmúlt hetekben többen kérdezték az Adózóna oldalán, hogy miként kell társas, illetve egyéni vállalkozóként a tb-közterheket fizetni, ha a vállalkozás mellett fennálló munkaviszonyban – a veszélyhelyzet miatt – heti 40 óráról a felére vagy még annál is kevesebbre csökkent a heti munkaidő. Cikkünkben a fenti kérdés kapcsán adunk részletes tájékoztatást a munkaviszony melletti vállalkozásban fizetendő közterhekről.
2020.05.05-én megjelent a fenti címmel egy írásuk (https://adozona.hu/koronavirus_jarvany/Egyes_munkaltatoi_juttatasok_kozterhei_jarv_UV8L3I), amely többek között azt részletezi, hogy a járulékmentességet mely ágazatok, mely hónapokban vehetik igénybe. Ebben az szerepel, hogy akik április 11-én kerültek a veszélyeztetett ágazatok közé, azok április, május, június hónapban jogosultak járulékkedvezményre. Én ezt így értelmezem. Cégünk főtevékenységként végzi a 11.02 TEÁOR kódú szőlőbor termelést, ez az ágazat április 11-én került a veszélyeztetettek közé. A NAV oldalán április 11-én megjelent "Újabb veszélyeztetett tevékenységre terjednek ki a kedvező szabályok" című tájékoztatóban szó szerint ez szerepel: "Április 11-től [1] bővül a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítéseket az alábbi tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozások már márciusra is alkalmazhatják..." és felsorolja a tevékenységeket. Kérdésem az lenne, hogy a fentiekben említett TEÁOR kóddal összefüggésben, alkalmazhatja-e a cég 2020. március hónapra is a járulékmentességet?
Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek választ adni az alábbiakra! Egy kft.-nek fiammal együtt társas vállalkozói vagyunk. Én 30 százalékban,fiam 70 százalékban tulajdonos. Fiam tagsági jogviszonyban díjazás ellenében ténylegesen és személyesen közreműködik. Fizetjük utána az előírt közterheket. Máshol nem rendelkezik semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonnyal. Én vagyok az ügyvezető megbízásos alapon, díjazás nélkül nyugdíjasként. A cég fizeti havonta a 7710 forintos egészségszolgáltatási járulékot. A kft. egy üzletet üzemeltet, melyet a vírushelyzet valamint a radikális forgalomcsökkenés miatt 2020. márc.16-ától bezártunk. Kérdésem,hogy a fiam után, aki a fenti időponttól személyes közreműködést nem végez, fizetést nem kap, kell-e közterheket teljesíteni a minimálbér figyelembevételével (nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást)? Megjegyzem, hogy a cég főtevékenysége alapján nem jogosult a közelmúltban megjelent kormányrendeletekben foglalt kedvezményekre. Válaszukat köszönve, üdvözlettel: Vértes Sándor
A jogszabályok dzsungelében gyakran okoz fejtörést egy-egy bonyolult vagy hézagos rendelkezés értelmezése, amelynek megfejtése sokszor csak a jogalkotói szándékot kifejező elvek mentén lehetséges. Összefoglaltuk a közteherviselésre – különös tekintettel a személyi jövedelemadózásra – vonatkozó alapelveket.
Tisztelt Szakértő ! Romániai cég magyarországi fióktelepének ügyvezetője életvitelszerűen Romániában lakik, ott dolgozik. A magyarországi fióktelep nem működik, nincs alkalmazott sem.A leveleket magyar kézbesítési megbízott veszi át. Kérdésünk: – A magyarországi fióktelepnek az ügyvezető után keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége ? – Az ügyvezetést milyen jogviszonyban kellene ellátni, hogy ne keletkezzen semmilyen fizetési kötelezettsége a magyarországi fióktelepnek a román ügyvezető után? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő, Társaságunk felhasználási szerződés alapján jogdíjat fizet egy magánszemélynek. Mivel munkadíjat a szerződés nem tartalmaz, 2018-ban a magánszemély részére fizetett jogdíjból levontuk a 15 százalék szja-t, illetve társaságunk megfizetett a jogdíj után 19,5 százalék ehót. Kérdésünk az, hogy 2019-ben a jogdíjat milyen adók terhelik? A magánszemélytől továbbra is levonjuk a 15 százalék szja-t, társaságunk pedig fizet 19,5 százalék szochót? Kell-e fizetnünk szakképzési hozzájárulást is? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja 2019 júliusában tölti be a 65. életévét, jelenleg korhatár előtti ellátást kap. 2019-ben többségi tulajdonosként szeretne személyesen közreműködni a társaság tevékenységében. Megteheti-e ezt a fentiek alapján úgy, hogy az ellátása változatlanul megmaradjon? Ha igen, milyen közterhek terhelik a kft.-t és a munkaválllalót? Mely jogviszony lenne számára a legkedvezőbb adózású a fenti feltételek mellett. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sebestyénné Oláh Éva
Tisztelt Szakértő! Frissen létrehozott alapítvány 1 alkalommal adományként (az alapító okiratban célként megjelöltnek megfelelően) 25 ezer forintot utalt egy hagyományőrző közhasznú alapítványnak. Milyen adó- (és járulék)vonzata van ennek az adománynak arra vonatkozóan, aki adja és arra, aki kapja, illetve hogyan változik, ha aki kapja, nem közhasznú? Köszönettel, FM
Ha a munkáltató a létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn idénymunkára vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a feltételek nem teljesülnek, nem alkalmazhatja dolgozóira a kedvező közteherfizetési szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. és egy bt. közti pénzeszköz végleges átadásáról lenne szó. A kérdésem az lenne, hogy ez milyen adóterhet jelent az átadó és az átvevő részére? Milyen bizonylatok szükségesek ennek hibátlan lebonyolításához? Szíves válaszát előre is köszönöm.
Gyökeresen átalakul 2019-től a munkáltatói juttatások rendszere.
Tisztelt Szakértő! A 2019. évi cafeteria számfejtéssel szeretném a segítségét kérni. Cégünk nettó összegű keretet biztosít (havi nettó 32 000 forint) ennek a közterhét (2019-ben 15 százalék szja+19,5 százalék szocho) a munkáltató fizeti meg, természetesen a SZÉP-kártya esetén. Szeretnénk megtartani az önkéntes pénztári igényeket is. Törvényes-e, ha a 32.000 forintos keretösszeget számfejtem, és ennek az összegnek a nettó értékét utalom el a pénztárba? A munkáltató megfizeti a 32 000 Ft*1,18*21% közterhet. Vagy mivel bérként adózik, nincs 1,18-as szorzó? A munkavállaló nettója pedig, 32 000*66,5%. Ami módosulhat a fel nem használt járulék- és adókedvezménnyel. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozásként török állampolgárral kötünk megbízási szerződést.Tevékenységét Törökországban végzi, Isztambulban kapcsolatot tart gazdasági környezetünk iránt érdeklődő vállalkozásokkal. Nincs adóazonosító száma, TAJ száma, nincs magyar lakcíme. (18T1041 nyomtatványon bejelenteni nem tudjuk.) A részére számfejtendő megbízási díjból milyen adót, járulékot kell vonni? Kifizetőként milyen további adókötelezettséggel kell számolni? Milyen dokumentumok szükségesek a szabályszerű elszámoláshoz? Köszönöm válaszát. Katona Sándorné
Tisztelt Adózóna! Cégünk 15 ezer forint értékben szeretne SZÉP-kártya "vendéglátásˇ zsebbe fizetni havonta. Az éves keretösszeg 150 ezer forint /év. A cég által adott összeg ezzel szemben 180 ezer forint /év. Ha többet ad a cég, mint a törvényben megengedett, kedvezményes adózású összeg, akkor mi történik? A kedvezményes adózású összegnél, csak a munkáltató fizeti meg az adókat, járulékokat? adott összeg x 1,18 = erre jön még a 19,5% szocho, illetve 15% szja? Köszönettel.
Szeretnénk tanácsot kérni, hogy 2019. évre a béren kívüli juttatások adótörvényben meghatározott mértékén felüli adható-e, illetve milyen adóteherrel adható SZÉP-kártya juttatás/vendéglátás alszámlára és milyen maximális összegben, milyen feltételekkel?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték