Fiktív számla 20 millióról: 300 ezer forint pénzbüntetéssel megúszta a volt pártelnök Cikk
Húszmillió forintos költségvetési csalás miatt ítélték el jogerősen egy parlamenten kívüli párt elnökét – közölte ma a Fővárosi Főügyészség.
Húszmillió forintos költségvetési csalás miatt ítélték el jogerősen egy parlamenten kívüli párt elnökét – közölte ma a Fővárosi Főügyészség.
Tisztelt Szakértő! Elnézést kérek a kiegészítésért, de felmerült bennem még egy kérdés: ezeket a költségvetési támogatásokat milyen összegben kell szerepeltetni a beszámoló tájékoztató részében? A tárgyévben ténylegesen folyósított összegben, vagy a bevételként elszámolt résszel (a felhasználatlan részt elhatárolásként átvisszük a következő évre, így az a következő év bevételét fogja képezni)? Köszönöm.
Költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az előírások betartásához azonban a foglalkoztatást szabályozó joganyag széles körének ismerete szükséges.
Jelentősen bővítette a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett vállalkozások körét a november elsején hatályba lépett, új közbeszerzési törvény. Tapasztalatok szerint azonban a kis- és középvállalatok nincsenek erre felkészülve, ezért máris módosulnak a mindössze egy hónapja érvényes szabályok.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk január-február hónapokra nem igazolható problémái miatt „nullás” havi áfabevallásokat nyújtott. Március végével a fenti hónapok tekintetében bevallások utólagos ellenőrzését rendelték el áfa adónemben. A revízió jegyzőkönyvben rögzítette a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az előbbiek adóját. Viszont adókülönbözetként – és befizetési kötelezettségként – nem a bevallani elmulasztott adó és költségvetési támogatás különbözetét állapította meg, hanem a bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adót, arra hivatkozva, hogy az adózó jogszerű döntése volt a beszerzéseket terhelő adó nem szerepeltetése az adóbevallásában, azaz le nem vonása a vizsgált időszakokban. A revízió indoklásában rögzíti, hogy az adózó később is, az elévülési időn belül élhet az vizsgált időszakban őt megillető költségvetési támogatás levonásba helyezésével, visszaigénylésével. A revízió helyesen jár-e el az adózóval szemben, amikor nem a vizsgált időszakban felmerült adó és költségvetési támogatás különbözetét állapítja meg adókülönbözetként, befizetési kötelezettségként és a mulasztási bírság alapjaként, hanem csak a bevételei után megállapítani és bevallani elmulasztott adó összege után, figyelmen kívül hagyva az Art. 178. paragrafus 3. pontját? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú nonprofit kft. családi napközit és magánóvodát működtet. A működtetéshez az államkincstár határozata alapján a költségvetési törvényre hivatkozva normatív támogatásban részesül. A költségvetési támogatás mellett magánszemélyektől és cégektől támogatást kap, valamint a szülőktől térítési díjat szed. Kérdésem, hogy a költségvetéstől kapott támogatás kedvezményezett bevételnek minősül-e a Tao-törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján, és erre tekintettel e bevétel arányában mentesül-e a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól? Köszönettel: VL
A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) kormányrendelet szerint a munkáltatók munkavállalóik részére a pótszabadság idejére járó távolléti díjat, illetve a munkáltatói közteher összegét a központi költségvetés megtéríti a munkáltató részére. Ezen kívül még valamilyen pótszabadságot megtérít a központi költségvetés (például gyerekek után járó pótszabadság)? Köszönöm szépen!
A kormány egyedi határozatával "átláthatóvá" és így támogathatóvá nyilváníthat korábban ilyennek nem minősülő szervezeteket.
Tisztelt Adózóna! Több szakmai továbbképzésen kifejtették nekünk, hogy a költségek ellentételezésére megkapott költségvetési támogatások csak akkor számolandók el az egyéb bevételek között, ha a támogatást folyósító szerv részére az elszámolás megtörtént, és azt az illetékes szervezet írásban elfogadta. Sajnos azonban az utóbbi időben az a gyakorlat, hogy az elszámolások bementek, az elfogadási nyilatkozatok még kérésre sem érkeznek meg, így van benne olyan folyósított, és több, mint egy éve elszámolt támogatási rész is, melyet mindez ideig nem igazoltak vissza. Kérdés: mivel közeleg a társaságiadó-feltöltés, és ez azt is erősen érintené, mit lehet itt tenni? Továbbra is várni kell az elfogadó választ, vagy az idő múlása miatt, ezeket el kell, mint bevételeket számolni a visszaigazolásoktól függetlenül? Köszönettel: Löffler András LA Conto-Tax Kft
Október 15.
2014. szeptember 15.
2014. július 15.
Május 15.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől