136 találat a(z) jutalék cimkére

Teljesítménybér Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanforgalmazással foglalkozó cég "teljesítménybér"-re kötött munkaszerződést. Kérdésem az alábbiak. A munkavállalónak nincs bruttó bére, kizárólag bizonyos teljesítményhez kötött a havi díjazása. Kell-e fix bérrel számfejteni, vagy elég, ha "csak" a közölt teljesítmény lesz az összes bérköltség, mely tartalmazza a munkavállaló és a munkáltató költségeit is? Hogyan kell számfejteni? Köszönöm szépen a válaszát. Üdvözlettel: Kurdi Jánosné

Idegen pénzeszköz kezelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk franchise kapcsolatban áll egy nagyobb szolgáltatóval, melynek keretében üzleteinkben jutalék ellenében az ő szolgáltatásaikat és termékeiket értékesítjük. Az értékesítés volumenének függvényében minden hó végén jutalékban részesülünk, melyről számlát állítunk ki. Az üzletekben az ügyfelek által készpénzben fizetett díjakat mi beszedjük, majd továbbutaljuk partnerünknek. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a pénztömeget hogyan kezelhetjük helyesen a könyvelésünkben? Idáig egy 3813-as pénztár-alszámlát hoztunk létre, melyre egy 47-es főkönyvi számmal szemben könyveltük a napi bevételeket. Amikor a bankba befizetjük a pénzt, a 3891-es számla segítségével vezettük át a 3813-asból a 3841-re, majd az elutalt összeget T47 K3841 számokkal könyveltük le. Gyakran előfordul, hogy a jutalék számlát nem átutalással rendezik, hanem bekompenzáljuk, ebben az esetben a 311-et a 47-el vezetjük össze, a kompenzáció összegét pedig a 3813-as alpénztárból a 3811-es normál házipénztárba vezetük át. 2017-től kivaalany lesz a vállalkozás, ezért nagyon fontos lenne, hogy a házipénztártól a fenti idegen pénzeszköz egyértelműen elhatároldódjon. Kérdésem, hogy idáig helyesen jártunk-e el, illetve milyen megoldás lenne megfelelő? Segítségé nagyon szépen köszönjük!

Fizetéssel kapcsolatos kezelési költség II. Kérdés

Tisztelt Tirpák Anita! A fenti című kérdésben a fizetéssel kapcsolatos kezelési költség szállásdíj tekintetében érdekel. E jogcímen milyen költségeket lehet továbbszámlázni a vendég felé (bankkártyahasználat miatti költségek, közvetítő cég által felszámított jutalék, számlázással kapcsolatos díjak stb.)? Ismételt válaszát köszönöm: Zsuzsa

Lottózót üzemeltető vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áttérhet-e lottózót üzemeltető egyéni vállalkozó a kata hatálya alá? A Szerencsejáték Zrt jutalékot fizet a vállalkozónak, csak innen van bevétele. Gyors válaszukat köszönöm.

Kereskedő jogviszonya Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk nem bolti kereskedelmi tevékenységként munkavédelmi eszközök értékesítésére kötött szerződést az eszközök gyártójával. Értékesítőként alkalmazna magánszemélyeket, akik a saját idejüket beosztva, saját eszközeikkel a társaságunk nevében 50 ezer forint alapdíj és a megkötött ügyletek után jutalékot kapna. Foglalkoztathatja a társaság a kereskedő magánszemélyt, mint kereskedő ügynököt megbízási jogviszonyban? A kereskedő magánszemély társaságunk képviseletében, nevében járna el. A megbízási vagy a munkaviszony jogviszonyát javasolja?

Fizetési rendszer II. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemet egészíteném ki. Egy belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőknek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Helyesen értelmezzük-e, hogy mivel a weboldal üzemeltetője nem szerez az árun tulajdonjogot, ezért a kisiparos (aki minden számlázási adatot megkap) köteles számlát kiállítani a vevő felé, és a weboldal üzemeltetője a számláját a kisiparos felé álltja ki a jutalékról. A szerződésben a kisiparos elfogadja, hogy az őt illető vételár és jutalék kompenzálásra kerüljön. A vételár tehát nem része a weboldal üzemeltetője árbevételének, csak a jutalék. Válaszát előre is köszönöm!.

Fizetési rendszer Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőnek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat a saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Kérdésem, hogy mindezek alapján pénzügyi szolgáltatásnak, fizetési rendszer üzemeltetésének minősül-e a vételár beszedése, és a jutalékkal csökkentett összeg továbbutalása? Válaszát előre is köszönöm!

Hálózatos jegyirodai értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni: cégünk jegyirodai értékesítéssel foglalkozik, amelyért a kibocsátótól jutalékot kapunk. Az általunk értékesített jegyekről áfás számlát állítunk ki a vásárló részére, árbevételként számoljuk el. A kibocsátó meghatározott időszakonként részünkre a jegyforgalomról szintén áfás számlát állít ki a jutalékkal csökkentett árról (mellékletben részletezve a forgalmunkat, valamint a ráeső jutalékot). A kérdésem az lenne, hogy helyesek-e a fenti számlázási módok, valamint az, hogy hogyan kellene könyvelnünk a kibocsátó számláját? Elábé, valamint jutalékbevétel? Segítségüket előre is köszönöm.

Szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem a vendéglátás mellett szerencsejáték-törvény hatálya alatti szerencsejáték-szolgáltatást nyújt. Az értékesítés forgalma után jutalékot kap. Ezt a bevételt hogyan kezelje? Az áfatörvény szerint nem vonatkozik rá a nyugtaadási kötelezettség. Előre is köszönöm válaszukat!

Csed főállás és egyéni vállalkozás mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy várandós hölgy főállásban dolgozik egy kft.-nél, másodállásban egyéni vállalkozó. Szeretne elmenni csedre, a főállásban rendelkezik 365 nap biztosítási idővel. Az egyéni vállalkozásban egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez, jutalékos rendszerben történik a jövedelmezés. A kérdésem, hogy elmehet-e csedre, ha az egyéni vállalkozásban nem köt új szerződést, tevékenységet nem végez, viszont a korábbi szerződések után kapja a bónuszt, jutalékot? Esetleg célszerű lenne szüneteltetnie az egyéni vállalkozást a csed alatt? Sajnos szüneteltetés esetén viszont elveszítené a korábbi szerződések után kapott jutalékokat. Várom válaszát! Köszönettel Nagyné Betti

Egyszerűsített foglalkoztatás díjazása-jutalák fizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy helyes-e az az eljárás 4 órában foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatott esetén, hogy megkapja a foglalkoztatott óránként a minimálbér egy órára jutó részének a 85 százalékát, illetve motiválás céljából (meghatározott mennyiségű termék eladása esetén) még ezen felül jutalékot fizetnek ki részére? Köszönöm válaszát!

Képviselői jutalék számlázása – kérdés kiegészítése Kérdés

Tisztelt Kneitner Lea! Köszönöm kérdésemre a választ. Amiért felmerült a kérdés, az az áfatörvény 110. §-a Ennek értelmezésében kérem segítségét, konkrét példa bemutatásával. Adó alóli mentesség közvetítői tevékenység esetében 110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól; b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára eljáró közvetítő közvetítői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít, amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül. Ha jól értem, ez a paragrafus nem a korábbi (alábbi) megválaszolt kérdés esetére vonatkozik? Korábbi kérdés: Tisztelt Szakértő! Képviseleti szerződés (belföldi áfaalany gazdasági társaságok között) értelmében a képviselő feladatai a következők: Az általa közvetített vevők tekintetében, az értékesítésre irányuló vevőkkel kapcsolattartás, önálló tevékenykedés, értékesítésben közreműködés, műszaki információk nyújtása. A képviselő vállalja, hogy a célpiacokon megrendezésre kerülő szakvásárokon, vevőlátogatáson való részvétellel növeli az értékesítési lehetőségeket. A képviselő a képviselet keretében folyamatosan tájékoztatja a vevőket a termékfejlesztésekről.... köszönöm a segítséget.

Használtcikkhez tartozó szolgáltatások Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az lenne a kérdésem, hogy használt autóknál árrés adózás alkalmazása esetén (egyedi nyilvántartással) levonható-e a beszerzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások számlájának áfája vagy az értékesítéshez szükséges 1-1 alkatrész beszerzésének áfá-ja? Beszerzésnél tipikusan jutalékok merülnek fel, amik egyértelműen köthetők a gépjárművekhez, amelyekről áfás számlát kap a társaság. Az áfatörvény 222. §-a alapján úgy értem, hogy nem vonható le, de megerősítésre lenne szükségem. Illetve ennek tükrében, akkor hogyan kell alkalmazni az árrésadózás alá tartozó közösségen belüli beszerzést? A jutalékra a bevallásban a fizetendő adót fel kell tüntetni, a levonhatót viszont nem szabad? A közösségen belüli eladó számláján (egy számlán belül): autó árréses adózás, jutalék fordított adózás alá tartozik? Köszönöm!

Német cég üzletkötője - jutalék adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy külföldi német cég (GmbH), ami minden vevőnek egyedi weboldalakat készít és azokat havonta 40-50 euróért árulja nekik. Terjeszkedni szeretne Magyarországon és rajtam keresztül vevőket szerezni. A kérdés a következő: - A cég küldött nekem egy aláírásra váró egyezséget, melyben rögzül, hogy minden megszerzett vevőért kapok tegyük fel 50 eurót. Csinálhatom-e adószámos magánszemélyként ezt a tevékenységet? - A szerződésben rögzítve van, hogy ezzel sem társadalombiztosítási viszony, sem munkaviszony nem alakul ki. Milyen módszer szerint kell a bevétel után akkor adóznom? - A munka része a vevők adatainak továbbítása mellett a kommunikációjuk biztosítása, hiszen azt németre kell fordítanom. Ez beleférhet-e az adószámos magánszemély státuszba? - A német áfa 19 százalék. Ha a magyarok az én közvetítésem által a német cégtől vásárolnak a német 19 százalékos áfán, nekem ehhez van-e valami közöm? (Ők elintézik egymást között, igaz a vevők német nyelvű számlát kapnak.) Kell-e nekem számlát adnom, vagy egyszerűen csak a jutalék összegét kell leadóznom? Köszönöm a választ

2015. évi jutalék kifizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik parterünk kereskedelmi ügynöki megállapodás keretében, negyedévente jogosult jutalékra, továbbá évente egyszer extra növekedési jutalékra ha az árbevétel egy bizonyos összeget elér a tárgyévben. Most szeretné leszámlázni a tavalyi évre vonatkozóan (2015-re) az extra növekedési jutalékát. Fizetési határidő a tárgynegyedévet követő hónap végétől számított 10. nap. Ez időszakos elszámolású ügyletnek minősül? Ha igen, akkor a teljesítési dátum az új szabályok szerint az időszak végétől számított 60. nap. Jelen esetben a számla kelte: 2016. 05. 06, a teljesítési dátum: 2016. 02. 29, a fizetési határidő: 2016. 05. 10. Jól gondolom? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Belföldi és külföldi munkavégzés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya lecsökken

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Veszélyhelyzettel összefüggő csökkentett munkaidő

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close