Lengyel cégnek a termékét egy magyar cég adta el Magyarországon, ezért jutalékot kap. A lengyel cég kiállított egy számlát a euróban a jutalékról! A magyar cégnek nem kell számlát kiállítani? Hogyan könyveljük a jutalékot, és mi van az áfával? Köszönöm Bakonyváriné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, legyen A, szerződést köt B céggel. A szerződés tárgya árueladás, amiért 500 egység jutalékot kapott az egyéni vállalkozás, amely időközben megszűnt, így a szerződésben foglalt kötelezettségét nem tudta teljesíteni, ezért vissza kellene fizetnie az 500 egységnyi jutalékot. Ezt a kötelezettséget egy harmadik cég, legyen C átvállalná, mivel B szintén kötne szerződést 1000 egység jutalék fejében. C 1000 egységről számlát állít ki B-nek.. B pedig 500 egység mínusz előjelű számlát adna C-nek. A teljesítés ugyanazon a napon történik. Milyen számlaszámra kell könyvelni az egyes ügyleteket? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! A 1996. évi XCIII. törvény (cseh-magyar kettős adótatást kizáró egyezmény) 5. cikkének 4., 5. és 6. pontja kapcsán szeretnék kérdést feltenni. Ügyfelem, aki Magyarországon bejegyzett, uniós adószámmal rendelkező kft., Csehországban raktárt szeretne bérelni, és egy független cseh kft.-t szeretne megbízni termékei csehországi értékesítésével, amely havonta üzletszerzési jutalékot számlázna a magyar kft.-nek, az eladott áru a magyar kft. tulajdonában maradna, és ő adná el a termékeket a cseh vevőknek cseh áfa felszámításával. Az árukat Németországból vásárolná a magyar kft. a cseh uniós adószámával. Helyesen értelmezem a fenti törvény előírásait, hogy a bérelt ingatlan miatt az 5. cikkely 2. pontja, a független képviselő kapcsán pedig az 5. és a 6. pont miatt nem jön létre a magyar kft.-nek Csehországban telephelye, és így csak áfafizetési kötelezettsége keletkezik Csehországban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre kérem megtisztelő válaszát: Egy magánszemély (nem vállalkozó, nem rendelkezik adószámmal sem) kötött egy szerződést egy cégtulajdonos magánszeméllyel, mely szerződés értelmében segít eladni a cégtulajdonos magánszemély 100% üzletrészét. A szerződés értelmében a sikeres közvetítésért jutalékot kap. A jutalékot kapó magánszemély nem üzletszerűen végzi ezt a tevékenységet, ez egy egyedi alkalom volt. A magánszemély a kapott jutalékot szeretné az szja-bevallásában szerepeltetni. Az szja-bevallásban hol kell feltüntetnie a kapott jutalékát, és milyen egyéb terheket kell a 15% szja mellett még fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy cég airbnb-n keresztül ad ki lakásokat. A számlákat átutalással fizetik ki a vendégek, illetve az airbnb jutalékról számlát állít ki. 1) Az idegenforgalmi adót a vendégek a helyszínen készpénzben fizetik ki. Erről elég nyugtát kiállítani? (Pénztárgépköteles tevékenység.) Az idegenforgalmi adó összege 350 forint, de a vendég csak 1 eurót fizet. A különbözetet a cég fizeti meg az önkormányzatnak. Ez a taóban elismert költség? 2) Az airbnb a foglalással egyidőben kiállítja jutalék számláját, de a vendég lehet, hogy csak egy évvel később érkezik. Elszámolható azonnal költségként? Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: cég fitnesztermet üzemeltet, elfogad SZÉP-kártyával való fizetést, szerződött az OTP-vel, a K&H-val és az MKB-val. Eddig a levont jutalékokról kaptunk számlát. A K&H közölte, hogy törvényi változások miatt most már nem küld áfás számlát, csak egy tájékoztató összesítőt a havonta befolyt forgalomról és a levont jutalékról. Az áfának nyoma nincs. Ez így helyes eljárás? Köszönettel! Ildikó
Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi időbérben részesül, az időbér azonos az alpbérrel, ezt minden hónapban megkapja.Az általa értékesített áruk árrése után a munkaszerződésben külön meghatározoitt százalékos kulccsal jutalékot kap. Ha nem értékesít adott hónapban, akkor csak az alapbérét kapja meg. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedő a postától megvásárolt bélyeget árusítja a beszerzéssel azonos áron (bélyeg értéke). Az eladáson nem keletkezik nyeresége. A kiskereskedő a posta részére állít ki számlát viszonteladói bélyegértékesítési jutalékról. A posta kizárólag úgy hajlandó befogadni a számlát, ha áfát nem tüntet fel rajta a kiskereskedő, azaz (tárgyi) áfamentes számlát állít ki. Ha a kiskereskedő áfaalany, akkor ez megfelelő eljárás? Vagy a kiskereskedőnek áfával terhelt jutalékszámlát kellene kiállítania? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ha munkaszerződésben szerepel, hogy a "Munkavállaló az alapbéren és mozgóbéren felül, jutalékban részesülhet, a külön megállapodásban (Jutalék kiírás) rögzített feltételek alapján", akkor a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti-e a jutalék kifizetését a külön megállapodásra hivatkozva azzal, hogy azt a munkáltató egyoldalúan bármikor visszavonhatja?
Tisztelt Szakértő! Négy cégben lévő ügyvezető után az egyik cég megfizeti a garantált bérminimum utáni összes járulékot – megbízási szerződés alapján –, ezért a többi nem fizet utána járulékot. Ebben az ominózus kft.-ben többségi tulajdonos, kizárólag az ügyvezetést végzi díjazás nélkül (osztalékért.). Építőipari kft.-ről beszélünk. Számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Építőipari kft.-ben mérnökként dolgozó (aki után munkabéresként megfizetik a garantált bérminimum feletti mértékben az összes járulékot) munkatárs – akinek a feladata az építések ellenőrzése, alvállalkozók kézben tartása – számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi alapbérben részesül (ez a minimálbért meghaladja). Minden hónapban az értékesítés elért árrése alapján munkaszerződésben meghatározott százalékos kulccsal jutalékot kap. Ebben az esetben mit kell figyelembe vennem a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: egy magyarországi illetőségű nyugdíjas magánszemély egy szlovákiai társasággal kötött üzleti megállapodást, ennek alapján a kapott bevételét (jutalék) milyen adófizetési kötelezettségek terhelik? Előre is köszönöm szépen a választ!
Belföldi kft. üzletszerzéssel kíván megbízni a) magánszemélyt, b) céget. Ellenértékként üzletszerzői jutalékot fizetne. Kérdésem: milyen járulékok, adók illetve közterhek terhelik ezt a jutalék kifizetést a) és b) esetben? Továbbá: milyen megállapodást vagy szerződést kell kötniük a feleknek szintén a) és b) esetben? Köszönettel
Milyen címen és milyen összegű járulékot, illetve közterhet kell fizetnie annak a magánszemélynek, aki üzletszerzői jutalék címén kap jövedelmet egy külföldi cégtől? Van-e eltérés aszerint, hogy a külföldi cég EU-n belüli vagy kívüli? Kell-e, illetve milyen szerződést kell ehhez kötnie a magánszemélynek és a kifizetőnek? Köszönettel
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték