Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi időbérben részesül, az időbér azonos az alpbérrel, ezt minden hónapban megkapja.Az általa értékesített áruk árrése után a munkaszerződésben külön meghatározoitt százalékos kulccsal jutalékot kap. Ha nem értékesít adott hónapban, akkor csak az alapbérét kapja meg. Ebben az esetben mit kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedő a postától megvásárolt bélyeget árusítja a beszerzéssel azonos áron (bélyeg értéke). Az eladáson nem keletkezik nyeresége. A kiskereskedő a posta részére állít ki számlát viszonteladói bélyegértékesítési jutalékról. A posta kizárólag úgy hajlandó befogadni a számlát, ha áfát nem tüntet fel rajta a kiskereskedő, azaz (tárgyi) áfamentes számlát állít ki. Ha a kiskereskedő áfaalany, akkor ez megfelelő eljárás? Vagy a kiskereskedőnek áfával terhelt jutalékszámlát kellene kiállítania? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ha munkaszerződésben szerepel, hogy a "Munkavállaló az alapbéren és mozgóbéren felül, jutalékban részesülhet, a külön megállapodásban (Jutalék kiírás) rögzített feltételek alapján", akkor a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti-e a jutalék kifizetését a külön megállapodásra hivatkozva azzal, hogy azt a munkáltató egyoldalúan bármikor visszavonhatja?
Tisztelt Szakértő! Négy cégben lévő ügyvezető után az egyik cég megfizeti a garantált bérminimum utáni összes járulékot – megbízási szerződés alapján –, ezért a többi nem fizet utána járulékot. Ebben az ominózus kft.-ben többségi tulajdonos, kizárólag az ügyvezetést végzi díjazás nélkül (osztalékért.). Építőipari kft.-ről beszélünk. Számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Építőipari kft.-ben mérnökként dolgozó (aki után munkabéresként megfizetik a garantált bérminimum feletti mértékben az összes járulékot) munkatárs – akinek a feladata az építések ellenőrzése, alvállalkozók kézben tartása – számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Tisztelt Válaszadó! Teljes munkaidős üzletkötőnk munkaszerződése alapján havi alapbérben részesül (ez a minimálbért meghaladja). Minden hónapban az értékesítés elért árrése alapján munkaszerződésben meghatározott százalékos kulccsal jutalékot kap. Ebben az esetben mit kell figyelembe vennem a távolléti díj számításánál? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: egy magyarországi illetőségű nyugdíjas magánszemély egy szlovákiai társasággal kötött üzleti megállapodást, ennek alapján a kapott bevételét (jutalék) milyen adófizetési kötelezettségek terhelik? Előre is köszönöm szépen a választ!
Belföldi kft. üzletszerzéssel kíván megbízni a) magánszemélyt, b) céget. Ellenértékként üzletszerzői jutalékot fizetne. Kérdésem: milyen járulékok, adók illetve közterhek terhelik ezt a jutalék kifizetést a) és b) esetben? Továbbá: milyen megállapodást vagy szerződést kell kötniük a feleknek szintén a) és b) esetben? Köszönettel
Milyen címen és milyen összegű járulékot, illetve közterhet kell fizetnie annak a magánszemélynek, aki üzletszerzői jutalék címén kap jövedelmet egy külföldi cégtől? Van-e eltérés aszerint, hogy a külföldi cég EU-n belüli vagy kívüli? Kell-e, illetve milyen szerződést kell ehhez kötnie a magánszemélynek és a kifizetőnek? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy bevételnek kell-e tekinteni a katás egyéni vállalkozó bankszámlájára érkező olyan összeget, amely nem őt illeti meg. Konkrétan arról van szó, hogy egyéni vállalkozó értékesíti partnerének a termékét egy magánszemélynek. A magánszemélyhez vállalkozó juttatja el a terméket és az ellenértéket a partner által magánszemély nevére kiállított számla alapján beszedi készpénzben vagy ha személyesen nem találkoznak, akkor a magánszemély átutalja vállalkozónak és ő továbbutalja partnerének. Vállalkozó jutalékot számláz be a partnerének, aki ezt a számla alapján elutalja. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó biztosítási ügynök hosszabb kórházi kezelésre, majd azt követően táppénzes időszakra kényszerült. Kérdésem, hogy táppénz alatt kiszámlázhatja-e a biztosítási ügynöki jutalékait, melyek a következőkből tevődnek össze: 1. Kötési jutalék: egy éven belül megkötött biztosítási szerződések kötési jutaléka (még a táppénzes időszak kezdete előtt kötötte a biztosítási szerződéseket). 2. Fenntartási jutalék: egy évnél régebben kötött biztosítási szerződések állománymegtartásáért járó jutalék. Tehát az egyéni vállalkozó ténylegesen nem végez kereső tevékenységet a táppénz időszaka alatt, "csupán" a korábban megkötött biztosítási szerződésekért járna neki díjazás. Ha jár neki díjazás, a táppénzt nem vonják meg tőle? Kérem, a válaszában a jogszabályhelyeket is jelölje meg. Köszönettel: Schlág Judit
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem partnerei sporteszközöket értékesítenek, mi közvetítőként ajánljuk a termékeiket, amiért jutalékot fizetnének nekünk. Ez az ügynöki jutalék milyen TEÁOR alatt számolható el, mert ha nincsen benne a lejelentett tevékenységi körünkben, akkor a NAV felé bővítenünk kell. Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! "A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jétől" című APEH-tájékoztatóban írnak arról, mikor áfás és mikor áfamentes az ügynöki jutalék. Ehhez kapcsolódóan lenne kérdésem. Egyik szállítónk eladott egy eszközt nekünk, melyet lízingbe adtunk, és ehhez kapcsolódóan szállítónk közvetítői jutalékot is számlázott áfásan. Megbízási szerződésünkben rögzítettük, hogy akkor jogosult kiszámlázni jutalékot, ha hozzánk befolyik a lízingbevevőtől az első díj, mely az átadás-átvételt követő 30. nap volt, erről jegyzőkönyv is készült. Ön szerint ez minősülhet úgy, hogy elválik egymástól a termékértékesítés és a hitelközvetítés? Mert, ha igen, akkor áfamentesen kellene a tájékoztató 4. pontja szerint kiszámláznia a szállítónak a jutalékot. Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magyarországi klinikák részére egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez külföldi pácienseket kutat fel. A klinika közvetlenül az ellátást igénybe vevő külföldi magánszemélyek részére számlázza ki az ellátás díját, a kft. a klinikától jutalékot kap a megrendelés összege után. A kft. a páciensek felkutatása érdekében külföldön élő magyar magánszemélyek segítségét veszi igénybe. Ezen magánszemélyek részére megbízási szerződés keretében jutalékot fizet. Kell-e a kifizetett jutalék után adót levonnia, illetve fizetnie, ha igen, mennyit? A külföldön élő magánszemélyek között van, aki magyar állampolgár, van kettős állampolgárságú, illetve lehetséges nem magyar állampolgárságú személyekkel is szerződést kötni. A magánszemélyek között van EU-ban, illetve harmadik országban – például Kínában – élő magánszemély is. Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! MLM rendszerben működő svéd társasággal létesített szerződés alapján nem egyéni vállalkozóként és nem adószámos magánszemélyként tevékenykedő magánszemély jutalékot kapott a cégtől. Elszámolhat-e ezzel a bevétellel szemben számlával igazolt költséget? Kell-e fizetnie a jövedelme után egészségügyi hozzájárulást? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték