100 találat a(z) jogosultság cimkére

Várandós uniós munkavállaló – ilyen ellátásokra jogosult Magyarországon Cikk

Ma már nem ritka, leginkább multinacionális vállalatoknál, hogy külföldi, elsősorban EU-s országból érkező munkaerőt foglalkoztatnak. Függetlenül attól, hogy a munkavállaló több éven keresztül szándékozik-e Magyarországon maradni vagy sem, könnyen előfordulhat, hogy várandós lesz, és gyermekét hazánkban hozza világra, itteni munkaviszonyából megy el szülési szabadságra, itt él a családjával, és itt igényli az ellátásokat. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy egy külföldi, EU-s munkavállalónak milyen juttatásokra nyílik lehetősége ilyen helyzetben.

Csed és szülési szabadság: azonos időtartam, eltérő jogosultság Cikk

Egy, gyermeket váró munkavállaló úgy gondolta, kiveszi a szülési szabadságát, majd utána csecsemőgondozási díjat (csedet) igényel. Lehetséges ez? Munkáltatói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

Táppénzjogosultság Kérdés

Táppénz-jogosultság Kérdés

Jutalom bértámogatás alatt Kérdés

Özvegyi járadék: módosítanák a sportról szóló törvényt Cikk

A sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról T/11085 számmal javaslatot nyújtottak be az országgyűléshez.

Gyed, gyes jogosultság meghosszabbítása a veszélyhelyzet alatt Kérdés

A közgyógyellátási jogosultság nyugdíjemelésekhez igazítását javasolja a DK Cikk

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a kormányt, hogy a közgyógyellátásra való jogosultság összegét a nyugdíjemelések arányában növelje.

Jogosultság özvegyi nyugdíjra Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül, az elhunyt jogszerző jogán, jól meghatározott jogosultsági feltételek teljesülése esetén, özvegyi nyugdíjat lehet megállapítani a jogszerző házastársa, bejegyzett élettársa, elvált házastársa, illetve az élettársa részére.

Az EU több országában is dolgozott? Kúria-határozat az öregségi nyugdíjról Cikk

Hogyan kell megállapítani az öregségi nyugdíjat, ha valaki több európai uniós tagállamban is dolgozott, de nyugdíjra csupán a tagországokban szerzett szolgálati idők összeszámításával szerez jogosultságot?

Szolgálati idő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a szakvéleményét kérni: Egy munkavállaló családi okok miatt fizetés nélküli szabadság igénylésére kényszerült, amit a munkáltatójától meg is kap, így minden pénteki napon fizetés nélküli szabadságon lesz. Jelenlegi munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban. Jelen fennállás szerint a munkavállaló 2019.08.01-től a "nők 40" nyugdíjra lesz jogosult, igényelné is azt, viszont a pénteki fizetés nélküli szabadságok miatt ezen napok kieső időnek számítanak, ezért a 2019.08.01-i nyugdíjjogosultság kitolódna (a fizetés nélküli szabadságnapok számával). A fizetés nélküli szabadság miatt a munkáltatónál heti szinten csak 32 órát teljesít a munkavállaló, viszont egy másik munkáltatónál heti 8 órás munkaviszonyban lenne bejelentve. Érdeklődnék, hogy a heti 32 órás munkaviszony, és a heti 8 órás munkaviszony "összeadódik-e", tehát így is jogosult lesz-e a munkavállaló 2019.08.01-én a "nők 40" nyugdíjra? Köszönettel

Üzletrész apport Kérdés

Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?

Ők mehetnek nyugdíjba 2019-ben Cikk

Idén kizárólag az 1955. előtt születettek, valamint az 1955-ben született személyek, legkorábban a 64. életévük betöltésétől szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra. Az 1957-ben vagy azt követően születetteknek már a 65. életévük betöltéséig várniuk kell. Fontos változás 2018. július 26. óta, hogy a nyugellátás megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Cégkapu ügykezelő törlése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégkapu ügykezelőként hogyan lehet ügykezelői jogosultságot törölni? A felhatalmazó cég nem elérhető.

Munkaerő-kölcsönzés Kérdés

Egy magyar kft.-nek tulajdonrésze van egy német munkaerő-kölcsönzésre jogosult cégben. A magyar kft. szeretné a saját dolgozóit kölcsönözni német cégeknek. A magyar kft.-nek nincs engedélye munkaerő-kölcsönzésre. Kérdés: Azáltal, hogy tulajdonrésze van a magyar kft.-nek a német cégben, szerzett-e bármilyen jogosultságot arra, hogy ő is kölcsönözhesse a magyar cégben bejelentett dolgozókat. Válaszukat előre is köszönöm, Seprenyi Klára