Az adó- és a társadalombiztosítási jogszabályokban egy sor kötelezettség és jogosultság az aktuális év első napján érvényes minimálbér összegéhez kötődik. Az idén a korábbi gyakorlattal szemben csak február 1-jétől változik a minimálbér, ezért a kormány rendelkezése szerint február végéig felül kell vizsgálni és újra meg kell állapítani az ehhez kötődő jogosultságokat.
Ma már nem ritka, leginkább multinacionális vállalatoknál, hogy külföldi, elsősorban EU-s országból érkező munkaerőt foglalkoztatnak. Függetlenül attól, hogy a munkavállaló több éven keresztül szándékozik-e Magyarországon maradni vagy sem, könnyen előfordulhat, hogy várandós lesz, és gyermekét hazánkban hozza világra, itteni munkaviszonyából megy el szülési szabadságra, itt él a családjával, és itt igényli az ellátásokat. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy egy külföldi, EU-s munkavállalónak milyen juttatásokra nyílik lehetősége ilyen helyzetben.
Egy, gyermeket váró munkavállaló úgy gondolta, kiveszi a szülési szabadságát, majd utána csecsemőgondozási díjat (csedet) igényel. Lehetséges ez? Munkáltatói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról T/11085 számmal javaslatot nyújtottak be az országgyűléshez.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a kormányt, hogy a közgyógyellátásra való jogosultság összegét a nyugdíjemelések arányában növelje.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül, az elhunyt jogszerző jogán, jól meghatározott jogosultsági feltételek teljesülése esetén, özvegyi nyugdíjat lehet megállapítani a jogszerző házastársa, bejegyzett élettársa, elvált házastársa, illetve az élettársa részére.
Hogyan kell megállapítani az öregségi nyugdíjat, ha valaki több európai uniós tagállamban is dolgozott, de nyugdíjra csupán a tagországokban szerzett szolgálati idők összeszámításával szerez jogosultságot?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a szakvéleményét kérni: Egy munkavállaló családi okok miatt fizetés nélküli szabadság igénylésére kényszerült, amit a munkáltatójától meg is kap, így minden pénteki napon fizetés nélküli szabadságon lesz. Jelenlegi munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban. Jelen fennállás szerint a munkavállaló 2019.08.01-től a "nők 40" nyugdíjra lesz jogosult, igényelné is azt, viszont a pénteki fizetés nélküli szabadságok miatt ezen napok kieső időnek számítanak, ezért a 2019.08.01-i nyugdíjjogosultság kitolódna (a fizetés nélküli szabadságnapok számával). A fizetés nélküli szabadság miatt a munkáltatónál heti szinten csak 32 órát teljesít a munkavállaló, viszont egy másik munkáltatónál heti 8 órás munkaviszonyban lenne bejelentve. Érdeklődnék, hogy a heti 32 órás munkaviszony, és a heti 8 órás munkaviszony "összeadódik-e", tehát így is jogosult lesz-e a munkavállaló 2019.08.01-én a "nők 40" nyugdíjra? Köszönettel
Egy magánszemély A Kft.-ben lévő üzletrészét apportálta B Kft.-be. Kérdés: 1. Milyen jogok illetik meg a magánszemélyt az A, illetve B Kft.-ben? 2. B Kft.-nek van-e bármilyen jogosultsága A Kft.-ben?
Idén kizárólag az 1955. előtt születettek, valamint az 1955-ben született személyek, legkorábban a 64. életévük betöltésétől szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra. Az 1957-ben vagy azt követően születetteknek már a 65. életévük betöltéséig várniuk kell. Fontos változás 2018. július 26. óta, hogy a nyugellátás megállapításának már nem feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték