"A" cég 2017. decemberben bejelentkezett kiva adózás alá 2018.01.01-től kezdődően. A NAV a jelentkezését nem utasította el. Fél évvel később kiderült, hogy "A" cég egyik ügyvezetője "B" cégben is ügyvezető, így a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül és a kivatörvény szerint össze kell számolni a bevételüket és a létszámot is. Azonban ha összeszámoljuk, akkor már nem lenne jogosult "A" cég a kivatörvény szerinti adózásra. Mit lehet tenni?
Tisztelt Szakértő! Egy családi kft.-ben dolgoztam mellékfoglalkozású társas vállalkozóként. Mellette heti 40 órát elérő főállásom volt. Korengedményes nyugdíjra vonatkozó kérelmet adtam be 2017.12.01 dátummal. A munkaviszonyom megszűnt 2017.11.30-án. A mellékfoglalkozású társas vállalkozói jogviszonyomat megszüntettem egy 2017.11.15-én beadott 17T1041 nyomtatvánnyal, 2017.11.30 -ai dátummal. A NAV nyilvántartása szerint nincs nyitott jogviszonyom. Megjött a nyugdíjra vonatkozó határozat, mely szerint korhatár előtti ellátásra 2017.12.08-tól vagyok jogosult mivel 2017.12.07 napig a kft. cégjegyzésre jogosult tagja voltam. Ez így helytálló? Nem elég lezárni a munkavállalásra irányuló jogviszonyokat, hanem társasági szerződést is kell módosítani, hogy ne legyek cégjegyzésre jogosult akár napokon belül kétszer is, ha jogosultságomat meg akarom tartani?
Tisztelt Címzett! A kérdésem, hogy elvált szülők közös felügyelete esetén milyen formában illeti meg a szülőket a családi pótlék és a családi kedvezmény? Jelen esetben az a szülő kapja mind a két juttatást, akinél a gyermekek elhelyezésre kerültek. A másik szülő igényt tartana a két juttatás 50-50 százalékra (rendszeres láthatási jog mellett, a gyermekek nem laknak nála). Jogosult igénybe venni? Milyen módon teheti meg (egy tájékoztatás szerint fél évig egyik, fél évig másik szülő veheti igénybe a juttatást). Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a számviteli törvény hatálya alá visszatérő (korábban bevételi nyilvántartást vezető) társaság választhatja-e a mikrogazdálkodói beszámoló készítését? A számviteli törvény 9. § (6)-(7) bekezdése nem tér ki erre az esetre.
Nap mint nap számos kérdés merül fel a táppénzszabályokkal kapcsolatban. A következőkben a jogosultság vonatkozásában hívjuk fel a figyelmet néhány jellemző problémára, előrebocsátva, hogy a baleseti táppénzre más – jelen cikkünkben nem részletezett – szabályok érvényesek.
Tisztelt Szakétő! A kérdésem arra irányul, hogy ha a kft. tulajdonába kerül egy kistehergépjármű, amellyel kizárólag javítási-karbantartási munkákra szállnak ki alvállakozóink, tehát áruszállítás nem történik, a vállalkozónak, aki nekünk be fog számlázni a munka elvégzése után, lehet bármilyen módon (szerződés keretében) jogosultsága a járművet, iilletve menetlevelet vezetni?
Mezőgazdasági őstermelő 2017. évben az árbevétele után fizeti a járulékot, de 2018-től a minimálbér után után fog járulékot fizetni. A kérdésem az lenne, hogy mikortól lesz jogosult táppénzre, vagy lesz-e jogosultsága táppénzre? Köszönettel Baloghné
A társadalombiztosítás alaptörvényeként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény szolgál. E jogszabály mindent tartalmaz, amit a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, illetve az ezek által megalapozott ellátásokról tudni kell. Pontosabban, az 1998. évi hatálybalépésekor mindent tartalmazott, ugyanis az elmúlt csaknem húsz évben több olyan – alapvetően nem társadalombiztosítási – jogszabály is született, amely „önállóan” társadalombiztosítási jogállást, jogosultságot határoz meg.
A nyugdíjrendszer számos pontos preferálja a gyereknevelést. Ismertetjük, hogyan befolyásolják e szabályok a nyugdíjjogosultságot, a szolgálati időt és az ellátás összegét.
Tisztelt Szakértő! S.O.S. Egyszerűsített alkalmi munkavállalónk munka közben balesetet szenvedett, eltörött a lába. Ez üzemi balesetnek minősül-e? Mire, meddig jogosult a dolgozó? Ha ezt a dolgozót a következő héttől alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, mikor, mire, meddig jogosult? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Fiatal, pályakezdő munkavállaló Tb-jogosultsága megszűnt májusban, de azóta is keresőképtelen, kórházi ellátásban részesül. Társaságunk nem Tb-kifizetőhely, milyen jogcímen számfejthetünk neki távollétet? Köszönettel!
Tisztelt Adózóna, Azt olvasom, hogy a "meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg" nem vonható letiltás alá. Egy munkavállalónk számára szeretnénk albérleti támogatást fizetni, de a mobilitási célú lakhatási támogatás feltételeinek nem felel meg. Ez minket mint munkáltatót nem zavar, a járulékokkal növelt (a munkabérrel azonos módon adózó) költségtérítésként is hajlandóak vagyunk kifizetni. A munkavállalónak azonban több letiltása is van. Úgy gondoljuk, hogy ebből a lakhatási támogatásból – mivel meghatározott költségek fedezésére biztosítjuk – nem kell a letiltást eszközölni. Jól gondoljuk ezt?
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is megállapítható.
A hatályos társadalombiztosítási szabályok szerint özvegyi nyugdíjra az elhunyt jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa és az élettársa szerezhet jogosultságot.
Tisztelt Széles Imre Társadalombiztosítási Szakértő Úr ! "Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet nők kedvezményes nyugdíjára?" című cikkének utolsó mondatát ,ha lenne szíves kifejteni,konkrétan idézem : "Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésre” is van néhány jogszerű lehetőség…." Köszönettel venném, ha megírná konkrétan milyen lehetőségekre gondolt. Böröndiné Dani Valéria
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték