Tisztelt Adózóna! Ügyfelekkel, szerződéses partnerekkel létrejövő dokumentumok esetében a feleknek tudniuk kell-e, hogy aláírásra jogosult-e az aláíró, vagy feltételezhetjük, hogy joga van az aláírásra, különösen akkor, ha a cég pecsétje is szerepel a dokumentumon?
Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – nem illetik meg. Összefoglaltuk az üzemiségről, az igénylési határidőkről és az ellátási összegekről kapcsolatos tudnivalókat.
"A" cég 2017. decemberben bejelentkezett kiva adózás alá 2018.01.01-től kezdődően. A NAV a jelentkezését nem utasította el. Fél évvel később kiderült, hogy "A" cég egyik ügyvezetője "B" cégben is ügyvezető, így a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül és a kivatörvény szerint össze kell számolni a bevételüket és a létszámot is. Azonban ha összeszámoljuk, akkor már nem lenne jogosult "A" cég a kivatörvény szerinti adózásra. Mit lehet tenni?
Tisztelt Szakértő! Egy családi kft.-ben dolgoztam mellékfoglalkozású társas vállalkozóként. Mellette heti 40 órát elérő főállásom volt. Korengedményes nyugdíjra vonatkozó kérelmet adtam be 2017.12.01 dátummal. A munkaviszonyom megszűnt 2017.11.30-án. A mellékfoglalkozású társas vállalkozói jogviszonyomat megszüntettem egy 2017.11.15-én beadott 17T1041 nyomtatvánnyal, 2017.11.30 -ai dátummal. A NAV nyilvántartása szerint nincs nyitott jogviszonyom. Megjött a nyugdíjra vonatkozó határozat, mely szerint korhatár előtti ellátásra 2017.12.08-tól vagyok jogosult mivel 2017.12.07 napig a kft. cégjegyzésre jogosult tagja voltam. Ez így helytálló? Nem elég lezárni a munkavállalásra irányuló jogviszonyokat, hanem társasági szerződést is kell módosítani, hogy ne legyek cégjegyzésre jogosult akár napokon belül kétszer is, ha jogosultságomat meg akarom tartani?
Tisztelt Címzett! A kérdésem, hogy elvált szülők közös felügyelete esetén milyen formában illeti meg a szülőket a családi pótlék és a családi kedvezmény? Jelen esetben az a szülő kapja mind a két juttatást, akinél a gyermekek elhelyezésre kerültek. A másik szülő igényt tartana a két juttatás 50-50 százalékra (rendszeres láthatási jog mellett, a gyermekek nem laknak nála). Jogosult igénybe venni? Milyen módon teheti meg (egy tájékoztatás szerint fél évig egyik, fél évig másik szülő veheti igénybe a juttatást). Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a számviteli törvény hatálya alá visszatérő (korábban bevételi nyilvántartást vezető) társaság választhatja-e a mikrogazdálkodói beszámoló készítését? A számviteli törvény 9. § (6)-(7) bekezdése nem tér ki erre az esetre.
Nap mint nap számos kérdés merül fel a táppénzszabályokkal kapcsolatban. A következőkben a jogosultság vonatkozásában hívjuk fel a figyelmet néhány jellemző problémára, előrebocsátva, hogy a baleseti táppénzre más – jelen cikkünkben nem részletezett – szabályok érvényesek.
Tisztelt Szakétő! A kérdésem arra irányul, hogy ha a kft. tulajdonába kerül egy kistehergépjármű, amellyel kizárólag javítási-karbantartási munkákra szállnak ki alvállakozóink, tehát áruszállítás nem történik, a vállalkozónak, aki nekünk be fog számlázni a munka elvégzése után, lehet bármilyen módon (szerződés keretében) jogosultsága a járművet, iilletve menetlevelet vezetni?
Mezőgazdasági őstermelő 2017. évben az árbevétele után fizeti a járulékot, de 2018-től a minimálbér után után fog járulékot fizetni. A kérdésem az lenne, hogy mikortól lesz jogosult táppénzre, vagy lesz-e jogosultsága táppénzre? Köszönettel Baloghné
A társadalombiztosítás alaptörvényeként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény szolgál. E jogszabály mindent tartalmaz, amit a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, illetve az ezek által megalapozott ellátásokról tudni kell. Pontosabban, az 1998. évi hatálybalépésekor mindent tartalmazott, ugyanis az elmúlt csaknem húsz évben több olyan – alapvetően nem társadalombiztosítási – jogszabály is született, amely „önállóan” társadalombiztosítási jogállást, jogosultságot határoz meg.
A nyugdíjrendszer számos pontos preferálja a gyereknevelést. Ismertetjük, hogyan befolyásolják e szabályok a nyugdíjjogosultságot, a szolgálati időt és az ellátás összegét.
Tisztelt Szakértő! S.O.S. Egyszerűsített alkalmi munkavállalónk munka közben balesetet szenvedett, eltörött a lába. Ez üzemi balesetnek minősül-e? Mire, meddig jogosult a dolgozó? Ha ezt a dolgozót a következő héttől alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják, mikor, mire, meddig jogosult? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Fiatal, pályakezdő munkavállaló Tb-jogosultsága megszűnt májusban, de azóta is keresőképtelen, kórházi ellátásban részesül. Társaságunk nem Tb-kifizetőhely, milyen jogcímen számfejthetünk neki távollétet? Köszönettel!
Tisztelt Adózóna, Azt olvasom, hogy a "meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg" nem vonható letiltás alá. Egy munkavállalónk számára szeretnénk albérleti támogatást fizetni, de a mobilitási célú lakhatási támogatás feltételeinek nem felel meg. Ez minket mint munkáltatót nem zavar, a járulékokkal növelt (a munkabérrel azonos módon adózó) költségtérítésként is hajlandóak vagyunk kifizetni. A munkavállalónak azonban több letiltása is van. Úgy gondoljuk, hogy ebből a lakhatási támogatásból – mivel meghatározott költségek fedezésére biztosítjuk – nem kell a letiltást eszközölni. Jól gondoljuk ezt?
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is megállapítható.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték