218 találat a(z) jegyzett tőke cimkére

Tagi kölcsön pótbefizetésként, lekötött tartalékba Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Egyik társaságunk saját tőkéje negatív, viszont tagikölcsön-állománya magas. A legalul látható linkeken olvasható tanácsok nem egyértelműek, szeretném kérni a pontosítást a következők szerint: - a tagi hitel "konvertálása" lekötött tartalékba csak jegyzett tőke emelésével együtt lehetséges? - amennyiben a társasági szerződés megengedi, lehetséges csupán a lekötött tartalék emelés (JT változtatás nélkül) tagi hitelből pótbefizetésként (követelés apportálás)? Vagy csak ha valóban megvalósul a pénzmozgás? - ha választani lehet, melyik megoldás szabályozását látják védhetőbbnek, egyértelműbbnek? Van valamilyen speciális szabály amire könyveléskor oda kell figyelni? Köszönettel, Szentesi Péter Virtus Kft. És az említett 3 válasz: http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_3_Potbefizetes_tulajdonosi_kolcsonb_wih http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_9_sajat_toke_rendezes_shd http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_14_Tulajdonosok_altal_nyujtott_hitel_nqm

Mi történik azzal a vállalkozással, amely nem emelte meg a jegyzett tőkéjét? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van több, már pár éve stagnáló kft., bt., meg szeretnék szüntetni, azaz végelszámolni a vállalkozásukat, anyagi okokból, és persze a fentiek miatt is a 2017. március 15-éig nem tettek eleget a jegyzett tőke emelésének. Ennek a NAV által lesz retorziója, azaz bírságolása. De, ha nem fizetőképes, akkor ebből a kőrből hogyan tud kiszállni? Ha van tartozása, akkor nem végelszámolhat, csak, ha fizet. A saját vagyonából is (havi munkabér) is letilthatják az adóhátralékát, ha nincs a cégnek vagyona? Mit tanácsoljunk ilyen esetben? Van olyan cég is, amelynek nincs pénze, de lenne osztaléka, amit ki kellene fizetni, de nincs miből. Lemondhatnak róla? De akkor az ismét bevétel és adóteher lesz a cégnek?! Ha jól tudom, legalább ajándékozási illeték van a magánszemélynél, és a cégnél bevétel, és akkor adóalap?!

Végelszámolás Kérdés

2017.06.01-gyel indul a kft. végelszámolása. A záró beszámolóban egy gépkocsi, pénz és saját tőke lesz. A végelszámoló nyugdíjas, tagja a kft.-nek. Érdeklődöm, hogy ha a vagyonfelosztásban a személygépkocsit kapja az egyik tag, a többieket készpénzben fizeti ki a kft., és a saját tőke a jegyzett tőke alá ment, van-e a gépkocsi után valamilyen fizetendő közteher? Kérem, szíveskedjék tájékoztatni a végelszámolás alatti teendőkről, bevallásról, adatszolgáltatásról, egyebekről, amit a végelszámolónak meg kell tennie ahhoz, hogy a céget minél hamarabb töröljék a nyilvántartásokból, és megszűntnek tekinthető legyen. Köszönöm.

Tőkeleszállítás tőkekivonással Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. jegyzett tőkéje 50 mFt. Van visszavásárolt üzletrész 25 mFt, illetve ehhez kapcsolódó lekötött tartalék 25 mFt. Ezt a cég több mint egy éve vette meg két korábbi tulajdonostól. Így maradt kettő tulajdonos (testvérek) 12,5-12,5 mFt részvénnyel. Szeretnék a jegyzett tőkét 3 mFt-ra leszállítani. Hogyan lehetséges ez? Kérdéseim: A visszavásárolt üzletrésszel mi történik a tőkekivonáskor? Eredmény terhére ki kell vezetni egyéb ráfordításként? Pénzmozgás van ilyenkor? Ha igen, kinek? Ha összesen 47 mFt-tal csökkentik a jegyzett tőkét, és ebből 25 mFt visszavásárolt üzletrész, akkor a fennmaradó részt eredménytartalékból kell kivezetni? Ebben az esetben a tagoknak osztalékadót kell fizetni? Vagy ez adómentes? A kft.-nél nincs tőketartalék és értékelési tartalék. Mihamarabbi válaszát megköszönve, üdvözlettel: Király Anita

Ázsióval történő jegyzett tőkeemelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft., amelynek a jegyzett tőke 1 000 000 Ft volt, a következők szerint hajtotta végre a jegyzett tőkeemelését. Az egyszemélyes kft. eddigi tagja "A" magánszemély a kft.-vel szemben fennálló követelését apportálta, melynek összege 12 000 000 Ft, és melyért 2 000 000 Ft jegyzett tőkét emeltek, és a maradék 10 000 000 Ft (jegyzési érték névérték feletti része, az ázsió) tőketartalékba került. A kft. új taggal is bővült. "B" magánszemély mint új tag 3 000 000 Ft készpénzzel szállt be. Így a jegyzett tőke 6 000 000 Ft lett, és a tőketartalékba került 10 000 000 Ft. Kérdésünk, hogy keletkezett-e "A" magánszemélynek ebben az esetben adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége? Kell-e ebben az eseteben K71-es nyomtatványt beadni? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.

Cég eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Húsz éve alapított két magánszemély egy céget, amely nyereségesen működött, a tulajdonosok osztalékot nem vettek ki, azt az eredménytartalékban hagyták. Öt évvel ezelőtt új tulajdonos jött a másik két régi tulajdonos mellé. Az új tulajdonos a jegyzett tőke 20 százalékát befizette, azonban az addig felhalmozott vagyon arányos részét nem. A társasági szerződésben nem rögzítettek semmilyen különleges kitételt az osztalék megosztására vonatkozóan. Idén a céget értékesítik. Kérdésem: a kapott vételárat milyen arányban kell megosztani a tulajdonosok között: jegyzett tőke arányosan, vagy van-e törvényes lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék, az új tulajdonos csak tört ideig volt tulajdonos, és a belépéséig felhalmozott vagyon arányos részét nem térítette meg? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó

Tulajdonrész Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég alakulási jegyzett tőkéje 3 millió forint, a cégnek két tulajdonosa van fejenként 1,5 millió forint jegyzett tőkét fizettek, a cég a későbbiekben eredménytartalékból felemelte a jegyzett tőkét 5 millió forintra. Az egyik tulajdonos eladná a tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. Ha névértéken értékesíti a tulajdonrészt, milyen adóvonzata van? Névértéken való értékesítés esetén az eredménytartalékból megemelt rész osztalékfizetésként fog adózni? Milyen adóvonzata van, ha az egyik tulajdonos az összesen 2,5 millió forint tulajdonrészét 5 millió forintért értékesíti? Milyen adóvonzattal kell számolni a tulajdonrész értékesítése során, ha a tulajdonrészt a cég venné meg? Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel: Lászlók Éva Virtus Kft

Kft., kötelező jegyzett tőke módosítása Kérdés

Egy kft. 500 ezer forint tőkével alakult, ezt az összeget kellett megemelni 2017.03.15-éig 3000 ezer forintra. A társaság azonban nem kívánja emelni törzstőkéjét, így vagy átalakulásról vagy megszűnésről kell határoznia. Ellene azonban, egy vitatott, kártérítésből származó kötelezettség miatt peres eljárás van folyamatban már 2015. évtől. Az első fokú bíróság ezen kft.-t kötelezte a megállapított kártérítés megfizetésére, ezt a döntést azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte (az első fokú bíróság illetékességének hiánya miatt) úgy, hogy teljesen új első fokú eljárást rendelt el. A másodfokú bírósági ítélet már jogerős, azonban az új elsőfokú bírósági eljárás még nem indult el, idézést, végzést az új eljárás megindításáról nem kaptunk. Ilyen esetben, hogyan jár el jogszerűen a kft., hogy a törzstőke emelésének hiánya miatt ne kapjon az illetékes hatóságtól büntetést? A peres eljárás alatt indítható végelszámolás saját elhatározásból? Mivel a kötelezettség jogosságáról jogerős bírósági végzés még nem született, így a "hitelezők" azt jogosan nem követelhetik, tehát ők nem indíthatnak felszámolási eljárást. Vagy felszámolási eljárást kell indítani még akkor is, ha nem ismerjük el a kötelezettségünket? Ez utóbbit ki indíthatja? Mi a megfelelő eljárás peres eljárás alatt, ha nem szeretné a kft. törzstőkéjét emelni?

Üzletrészeladás be nem fizetett tőke mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely 2016 őszén alakult két tulajdonossal (50-50%). A társasági szerződés értelmében a jegyzett tőke befizetési határideje 2018. november 10. A működés várható költségeire 2016-ban befizettek 500-500 ezer forintot. 2017 februárjában az egyik tulajdonos eladta a másik tulajdonosnak az üzletrészét. Kérdés: eladhatta úgy az üzletrészét, hogy még 1 millió forint jegyzett tőkét nem fizetett be? Ha igen, akkor az új 100%-os tulajdonostól fogja a cég követelni a komplett 2 millió forint jegyzett tőkét? Van olyan szabály, hogy az üzletrész értékesítése előtt a tulajdonosra eső jegyzett tőkét be kell fizetni a cégbe? Köszönettel.

Jegyzett tőke emelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem: a jegyzett tőke emelést (kft.) melyik évre kell könyvelni az alábbi esetben (2016 vagy 2017 beszámolási év mérlege, és 3 000 eFt-ról 20 000 eFt-ra emelték a jegyzett tőkét): Cégkivonatban: – a változás időpontja: 2016. 12. 15. – a bejegyzés kelte: 2017. 01. 02. – közzétéve: 2017. 01. 04. – hatályos: 2016. 12. 15. A NAV törzsadatban így szerepel: A jgyzett tőke összege: 20 000 000 forint, a kezdés dátuma 2016. 12. 15. Köszönöm!

Tulajdonosi kölcsön tőketartalékba Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérjük szíves segítségüket. Ügyfelünk, egy kft. saját tőkéje nem felel meg azon elvárásnak hogy elérje legalább a jegyzett tőke felét. Szeretnék megoldani ezt a problémát. A társaság 100 százalékos tulajdonosa (külföldi társaság) nagy összegű kölcsönt nyújtott a múltban a kft.-nek. Felmerült a kölcsön tőketartalékba helyezése, kérdésünk ezzel kapcsolatos. Lehetséges, illetve szabályos-e, hogy a tulajdonos tőkeemelés keretében, illetve azzal egy időben tőketartalékba helyezi az említett kölcsönt? Tudomásunk szerint erre a számviteli törvény lehetőséget nyújt: 36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor

Zrt., saját tőke – jegyzett tőke Kérdés

Tisztelt Szakértő! Próbáltam megkeresni az új Ptk.-bank azt a részt, ami a kft.-knél olyan szépen meg van fogalmazva: ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken.....akkor mi a teendő. Én egy zrt.-nél dolgozom, ahol sajnos a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent az elmúlt évek veszteségei miatt. A zrt.-nél mi az a határ, amikor már sürgősen tenni kell valamit, ugyanúgy van, mint a kft.-knél, ha a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökken két egymást követő évben, vagy sokkal szigorúbbak a szabályok? Nagyon szépen kérem segítségüket, mert a 2016. év is veszteséggel zárult sajnos, vagyis a saját tőke a jegyzett tőke fele alá csökkent. Ilyenkor mit kell tenni? Egyáltalán szabad-e a zrt.-nél a jegyzett tőke alá csökkennie a saját tőkének? Előre is köszönöm válaszukat: Anderlik Istvánné

Végelszámolás – vagyon utáni adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem alapított egy kft.-t azért, hogy egy irodaházat építsen. Az ingatlant tagi kölcsönből fedezték, mivel a kft.-nek egyébként nem volt jövedelme. 2013. évben már látszott, hogy sosem tudják kiadni az ingatlant, így bevétele nem lett a társaságnak. A tagi kölcsönből tőketartalékot képeztek. Így 2013. évtől a mérlegeszközök oldalán van egy 40 millió forint értékű ingatlan, a forrásoldalon a 3 milió forint jegyzett tőke és a 37 millió forint tőketartalék. Mind a két tulajdonos közel 80 éves. Szeretnék végelszámolással megszüntetni a kft.-t. Az ingatlant a tulajdonosok felé ki kell számlázni, és a bevételből vissza lehet fizetni számukra a jegyzett tőkét és a tőketartalékot? Tekintettel arra, hogy a saját, adózott pénzükből vitelezték ki az ingatlant, adófizetési kötelezettségük nincs? (Természetesen a mérlegekben vannak még apró tételek, minimális rezsi stb.) Köszönettel: Szilasné

Lekötött tartalék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van-e mód ara, hogy a nagyobb összegű tagi kölcsön egy részét lekötött tartalékba átsoroljuk a veszteség fedezetére, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke nagyságát? Mivel mindkettőnek a forrása ugyanaz, vagyis a tulajdonosok befizetései. Nincs további tőkehiány, csak a saját tőke nem megfelelő, és úgy gondoljuk, nem indokolt újabb befizetés. Köszönettel.

Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (egy kft.) a szabad eredménytartaléka terhére emelni tervezi a jegyzett tőkéjét. Ezt követően a társaság 100 százalékos üzletrészét értékesíteni szándékozik magánszemélyek részére. A döntéshez szeretnénk tisztában lenni az események adózási következményeivel. 1. Az egyszemélyes kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 10 millió Ft, eredménytartaléka 90 millió Ft. Ha ennek terhére a jegyzett tőkét felemeljük 100 millió Ft-ra, majd később a teljes üzletrészt értékesítjük 150 millió Ft-ért, akkor mi után kell szja-t fizetni, ha a 10 millió Ft-os jegyzett tőke bekerülési értéke is 10 millió Ft volt a magánszemélynél? Ha a következő tulajdonosok később meg szeretnék szüntetni végelszámolással a céget, és a társaság vagyona ekkor 200 millió Ft lesz, akkor az adó alapja az ő esetükben az értékesítés és a szerzés összegének különbözete, azaz 50 millió Ft lesz? Vagy náluk is hatása lesz az eredménytartalékból történő jegyzett tőke-melésnek? 2. Ha nem emelünk jegyzett tőkét, hanem 10 millió Ft jegyzett tőkével és 90 millió Ft eredménytartalékkal adjuk el a céget ugyanígy 150 millió Ft-ért, akkor milyen összeg után kell az szja-t megfizetni? Illetve mi után kell az adót fizetni az új tulajdonosoknak, ha később 200 millió Ft vagyonnal végelszámolják a céget? A 150 millió Ft szerzési értéket figyelembe véve csak az 50 millió Ft "tényleges jövedelmük" után vagy a 90 millió Ft átvett eredménytartalék után is adózniuk kell? Válaszát nagyon köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mezőgadasági őstermelő árbevétel

Lepsényi Mária

adószakértő

90%-os költséghányad

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink