Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket. Kft. saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőkét. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a tulajdonos egy szellemi termékét bocsássa a vállalkozás rendelkezésére? Van-e lehetőség esetleg pótbefizetésre szellemi termékkel, vagy a saját tőke valamilyen módon történő helyreállítására ilyen formában? Ez a szellemi termék egy szoftver. Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Jegyzett tőke leszállításának könyvelésével kapcsolatban fordulok Önökhöz. Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. jegyzett tőkéjét a tulajdonos 20 millió forinttal leszállította. A kft. saját tőkéje pozitív 400 ezer forint, a saját tőke csak pozitív eredménytartalékot és jegyzett tőkét tartalmaz. 200-200 ezer forint értékben.A tulajdonos a tőkekivonás ellenértékeként egy épületet kap, amelynek a nettó értéke 20 millió forint, piaci értéke 70 millió forint. Milyen könyvelési tételeket könyvelünk a jegyzett tőke leszállítása kapcsán? Az ingatlanértékesítést a kft. áfássá tette.
Szeretnék segítséget kérni egy evás kft. egyszerűsített végelszámolással történő megszüntetésével kapcsolatban – a 2018.07.01-jei változás figyelembevételével. A cégnek nincs semmilyen külső kötelezettsége, követelése, tárgyi eszköze, az adófolyószámlája rendezett. Tulajdonosokkal zajlik a jegyzett tőke rendezése, melynek egyrésze eredménytartalékból keletkezett. Milyen zárásokat, bevallásokat kell tenni, vagyis mi a pontos menete? A végelszámolás kezdő időpontja 2019.01.01.
Tisztelt Adózóna! Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésben. Adott cég az eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkéjét 40 millióval, majd kifizeti a tulajdonosoknak a 40 milliót, és ismét 3 millió lesz a jegyzett tőke. Milyen adót kell a kapott összeg után fizetni a cégnek és a tulajdonosoknak? Köszönöm válaszukat.
X Kft. tulajdonosa Y Kft-nek. X Kft. az Y Kft.-nek adott hosszú lejáratú kölcsönét beapportálja Y Kft.-be. A követelés egy része jegyzett tőke, nagyobbik része tőketartalék lesz Y Kft.-ben. Hogyan kell ezt X Kft.-nél könyvelni? Jelenleg tehát az 1-es számlaosztályban van kimutatva az adott kölcsön. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság az elmúlt évben a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzeneme, így a könyvelés a számviteli politikában és a beszámolóban is a könyvvezetés pénznemeként a forintot jelölte meg és e szerint könyvelt. A 2018. évtől viszont a számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Kérdés: hogyan lehet a cégbíróságon EUR-ban bejegyzett tőkét HUF-ként szerepeltetni? Létesítő okiratot kell módosítani és ismételten benyújtani már HUF összeggel a törzstőkét?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy egy zrt. esetében ázsiós tőkeemelés esetén van valamilyen előírás, hogy az emelésnél milyen arányban kell emelni a jegyzett tőkét hozzá vagy az szabadon dönthető el, csak az a fontos, hogy valamennyi jegyzett tőkeemelés is legyen?Illetve ilyen fajta tőkeemelést lehet tagi kölcsönből végrehajtani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, hogy a jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból, illetve a tag által nyújtott tagi hitelből egyaránt lehetséges. Az lenne a kérdésem, hogy a jegyzett, de be nem fizetett tőke teljesítésére is van lehetőség ezekből a forrásokból? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő Egy ügyfél úgy akar céget (Új Cég) alapítani, hogy a három kisebbségi tag egy Meglévő Cégben lévő üzletrészeket apportálják az Új Cégbe, és így a Meglévő Cég végső soron az Új Cég leányvállalata lesz. Alapító Részesedés Jegyzett tőke m Ft Tőke tartalék m Ft Összesen m Ft I 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 II 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 III 16,7% apport 15,00 68,33 83,33 IV 50,0 % készpénz 45,00 205,00 250,00 Összesen 100% Kérdésem az, hogy meg lehet úgy osztani az apportot, hogy az bizonyos összegig jegyzett tőkének, bizonyos összegig meg tőketartaléknak minősüljön ugyanaz az eszköz? Ugyanez vonatkozhatna például ingatlanra is, tehát hogy például egy darab 100 milliós ingatlant tesznek be a cégbe alapításkor, amiből mondjuk 3 milliónyit tekintenek úgy, hogy törzstőke, 95 milliónyit meg úgy hogy tőketartalék? Köszönöm Mikro
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogyan történik a kft alapítása? Mi történik az alapításhoz szükséges jegyzett tőkével? Az alapításhoz szükséges 3 millió forintot csak be kell mutatni, és az után az szabadon felhasználható? Vagy esetleg rákerül a kft. számlájára, és csak a kft.-hez szükséges dolgok – például eszköz – vásárlásánál lehet felhasználni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. magánszemély tulajdonosa a gép apportot pénzre cseréli a jegyzett tőkében. 1.) Az apport kivétele termékértékesítésnek számít-e, ami áfafizetési kötelezettséggel jár? 2.) A társasági szerződést kell-e módosítani, mivel a jegyzett tőke összege érdemben nem változik? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő kiválási eset könyvelésre vonatkozik: Adott egy cég (Cég0), melyből kiválással a jövőben két cég lesz (Cég1 és Cég2). A vagyonmérlegtervezet elkészült, a szétválási szerződés elkészült, maga a kiválás cégbíróságon bejegyzésre került, a kiválás után Cég1 és Cég2 vagyonmérlegének készítése folyamatban (a cégbírósági bejegyzéstől számított 90 napon belül vagyunk). Cég0 a kiváló Cég2-nek átad befektetett eszközt (75 egység), pénzeszközt (25 egység), jegyzett tőkét (50 egység), valamint kötelezettséget (hitelt 50 egység). Ennek könyvelését szeretném pontosítani Cég1 és Cég2 esetén. Cég1: T368 (technikai számla) K1 (befektetett eszközök) 75 egység T368 (technikai számla) K38 (pénzeszköz) 25 egység T44 (hitel) K368(technikai számla) 50 egység T411 (Jegyzett tőke) K368(technikai számla) 50 egység Cég2: T1 (befektetett eszközök) K368 (technikai számla) 75 egység T38 (pénzeszköz) K368 (technikai számla) 25 egység T368 (technikai számla) K411 (Jegyzett tőke) 50 egység T368 (technikai számla) T44 (hitel) 50 egység Mindezt a cégbírósági bejegyzés dátumával könyvelnénk. Kérem segítségüket, hogy a fent leírtak megfelelőek vagy hogyan kell ezt az esetet helyesen kezelni, valamint van-e egyéb körülmény amire figyelemmel kell lennünk? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel, Szegvári Gábor
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a tagi kölcsönből emelt jegyzett tőkét milyen dátummal könyveljük? Kontírozása: T 43/44/45 - K 411 Köszönettel:
Veszteséges cég végelszámolást indított. A saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőke. Ha jól tudom, ebben az esetben nincs semmilyen osztalék. Érdeklődnék, hogy igazam van-e. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. könyveiben 500 ezer forint jegyzett tőke és 2 millió 500 ezer forint jegyzett, de be nem fizetett tőke szerepel. Kérdésem, hogy ha a tulajdonosok nem fizetik be ezt az összeget, végelszámolással megszüntethetik-e a céget? Válaszát köszönöm!
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték