Tisztelt Szakértő ! Saját tőkénk, eredménytartalékunk messze meghaladja a törvényi 3 millós jegyzett tőke értéket, 500 ezer forintos jegyzett tőkével működünk. Eredménytartalékból (pozitív) emeljük a jegyzett tőkét, azonban szeretnénk tudni, milyen adózási vonzata van a döntésünknek (szja, eho). Köszönjük!
Egy kft. a jegyzett tőkéjét az eredménytartalékból kívánja felemelni. A 2015. év lezárása után kerül sor erre a lépésre, 2016. év februárjában. Jól értelmezzük a törvényt, hogy ezt 2017. január 31-éig kell bejelenteni? Mire kell figyelni ennél a könyvelési tételnél?
Tisztelt Szakértő! Egy 2014-ben 500 ezer forint jegyzett tőkével alakuló kft. 2014-ben és 2015-ben sem számolt el bevételt, ezért a 2015. év végi saját tőkéje -1565 ezer forint lett (jegyzett tőke: 500 ezer forint, eredménytartalék: -1263 ezer forint, mérleg szerinti eredmény: -802 ezer forint). A társaság 2500 ezer forint tagi kölcsönnel rendelkezik, a kötelező jegyzett-tőke-emelést ennek apportálásával kívánják végrehajtani. Mivel a tőkeemelés után sem érte el a saját tőke a jegyzett tőke felét, véleményem szerint pótbefizetésre is szükség lesz. Kérdésem az lenne, hogy megvalósítható-e egyidejűleg, egy társasági szerződés módosítása keretében a jegyzett tőke emelése tagikölcsön-apportálással, és a 600 ezer forintos pótbefizetéssel? Ekkor a saját tőke 1535 ezer forint lenne (jegyzett tőke: 3000 ezer forint, eredménytartalék: -2065 ezer forint, lekötött tartalék: 600 ezer forint). Megoldás lenne-e ez ebben a formában, és ekkor a kft. megfelelne minden törvényi előírásnak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. a kötelező jegyzett-tőke-emelést 3 millió forintra eredménytartalékból kívánja megvalósítani. Kérdésem az lenne, hogy az szja- törvény 77/A § 4. bekezdése alapján terheli-e a társas vállalkozást a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettség az ügylettel kapcsolatban? Ha igen, milyen nyomtatványon kell megtenni? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelynek az ügyvezetője 2011.december 29-én, az alapításkor nyilatkozatot tett az ügyvédnek a törzstőke pénztárba történő befizetéséről. A kft. könyvelésébe a jegyzett tőke befizetése csak 2012. január 2-án került be, mert a cégbíróság ekkor jegyezte be a céget. A kérdésem az volna, hogy a pénztárbizonylat dátuma a jegyzett tőke befizetéséről lehet-e 2012. január 2-ai, a nyilatkozattal ellentétben? Ha nem, akkor a 2011. évről kellett volna-e beszámolót készíteni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy év közben alakult kft. év közben tért át a kivára. Az alapításkori jegyzett tőke összegét az alapító okirat szerint 2 éven belül kell teljesíteni. A tulajdonosok a mindennapi működésük során év közben részletekben teljesítik a kötelességüket. A kérdésem az lenne, hogy az előírt kötelezettség év közbeni részteljesítéseit az adóalap-módosító tételekben figyelembe kell-e venni? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámol a társaság. A tulajdonosok a jegyzett tőkéjük összegét eszközökben veszik ki. Van 100 ezer forint alatti és van nagyértékű eszköz is. A problémám, hogy a gépkocsik maradványértéken, a többi nulla értéken, illetve a kis értékűek csak analitika leltárában vannak nyilvántartva. Elképzelésem: piaci értékre korrigálni a könyv szerinti értéket a 13/14-98, illetve a 88-13/14 számlákra. Majd kivezetni a maradványértéket: 86-13/14. Itt lenne egy kérdésem. Amennyiben a könyv szerinti érték (= maradványérték) magasabb a piaci értéknél, az jó megoldás, hogy a leértékelés és a könyv szerinti érték különbözete lesz kivezetve maradványértékként? A rendezések utáni tétel: 13/14 - 47 tulajdonosokkal szembeni kötelezettség. Eddig a zárómérleg. Majd vagyonfelosztás után: 47-411, és így lenne felosztás után nulla. Végül az eszközök kivezetése az analitikából. Szeretném kérdezni, hogy Ön szerint jó-e ez így számvitelileg? Köszönettel: Magdi
Tisztelt Szakértő! Egy evás kft., amely még nem emelte fel a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra, a 2014-es év után osztalékot hagyott jóvá, és ki is fizette a tagok részére. A kifizetés után a saját tőkéje kétmillió forint maradt, ami megegyezik a jegyzett tőkével. Kérdés, hogy valóban nem lehetett volna az osztalékfizetést teljesíteni mindaddig, amíg nem emeli meg a jegyzett tőkét? Ha igen, megfelelő-e az orvoslás aképpen, hogy gyorsan megemeli a jegyzett tőkét? Köszönettel: Vné
Kétszemélyes tulajdonú kft. jegyzett tőkéje 500 ezer, eredménytartaléka 4 millió 185 ezer, a tagi hitel 4 millió 400 ezer, a 2014. évi veszteség -580 ezer forint. Van-e mód a tagi hitel lekötött tartalékba (pótbefizetéssel) történő átvezetésére, vagy jegyzett tőkeként bejegyeztetni? Ha igen, az milyen járulékos költséggel járhat?
Tisztelt Dr. Szeilert Nikolett! 500 ezer forint jegyzett tőkéjű cég osztalékkifizetésével kapcsolatosan tettem fel kérdést, miszerint fizethet-e ki osztalékot (esetében az 500 ezer forint, vagy a 3 millió forint jegyzett tőkét kell-e "tartani") azt a választ kaptam, hogy ha rá az új Ptk. vonatkozik, nem fizethet osztalékot. Jól gondolom, hogy ha nem történt egyáltalán semmilyen módosítása a társasági szerződésnek a 2012-es alapítás óta, akkor rá a régi Gt. vonatkozik, és az 500 ezer forint korlátot vizsgálva fizethet osztalékot? Remélem, elég információt tudtam adni válaszához. Üdvözletem!
Tisztelt Adószakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egy kft., amelynek még nem történt meg a társaságiszerződés-módosítása, így a jegyzett tőkéje 500 ezer forint, fizethet-e idén osztalékot, ha emiatt a saját tőkéje a 3 millió forint alá csökkenne? Magyarán neki még az 500 ezer forintos korlátja van? Köszönöm válaszát!
A Gt. úgy szabályozott, ha a saját tőke a jegyzett tőke alá esett, hogy az ügyvezetőnek intézkednie kellett a megszűnésről a tőke feltöltéséről vagy az átalakulásról. Hol van ez a szabály a 2014. évre vonatkozóan, mire lehet hivatkozni, amikor fel akarjuk hívni az ügyvezető figyelmét, hogy a szükséges intézkedést megtegye?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. kft.-vé alakult át. A kft.-re vonatkozó 3 millió forintos jegyzett tőkéjét eredménytartalékból emelte fel. Korábbi kérdésre adott válaszuk szerint, ha a jegyzett tőkéjét a saját tőke terhére emelte fel, akkor K71-es nyomtatványon adatot kell szolgáltatnia. Kérdéseim: 1.) Ha 2015 januárjában jegyezték be, akkor 2015. 01. 31-ig, vagy majd csak 2016. 01. 31-ig kell adatot szolgáltatnia? 2.) A nyomtatvány M-01-es lapjának A) blokkjában 1-est kell ez esetben jelölni? 3.) M-01-es lap B) blokkjában az értékpapírkódhoz mit kell írni? Mert ISIN azonosítója nincs. 4.) A megemelt névértékhez mit kell írni akkor, ha a tag jegyzett tőkéje bt.-ként 100 ezer forint volt, és most 1 millió forint lett? 1 millió forintot, vagy csak a különbözetet (900 ezer forintot)?
Tisztelt Szakértő! Egy alakuló társaság, amely a kivát választotta, hogyan kezeli a befizetett jegyzett tőkéjét a pénzforgalmi elszámolásban? A törvényben kerestem, hogy melyik csökkentő tételbe tudnám beletenni, de egyikhez sem tudom egyértelműen sorolni. Az induláskor a befizetett összeget jelenleg a nyitó pénzeszközben szerepeltettem, de az a gondom, hogy két részletben kerül a jegyzett tőke befizetésre, tehát a következő befizetés már a működés alatt történik meg. Kérem a fenti kérdésemre válaszukat. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy, ha egy kft. törzstőkéje 3 millió forint, de a saját tőke kb. 10,5 millió forint, akkor mennyinek kell minimum a saját tőkének lenni, hogy a cég tovább működhessen? A Gt. 51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkéve, és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak... Ennek értelmében erre a cégre már a az új törvény értelmében a 3 milliós törzstőkét kell figyelembe venni. Neki, ha 10,5 millió forint volt a saját tőkéje, akkor ebben az évben mindenképp a 3 millió forintos saját tőkével kell rendelkeznie, hogy a cég továbbra is működőképes legyen. Milyen szankcióra számíthat az a cég, amely a saját tőkéje összegét a törvényben előírt határidőn belül nem rendezi?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték