Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy lehet-e halasztott befizetésről rendelkezni a társasági szerződésben a jegyzett tőke emelése kapcsán? Mennyi időtartamon belül kell rendezni? Válaszukat előre is megköszönve: Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a jegyzett tőke kötelező emelése után lehet-e a saját tőke mínuszos?
Tisztelt Szakértő! Kft. jelenleg 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik, amit a 2 alapító fele-fele arányban jegyez. Az egyik tag kiválik, a tőke eredménytartalékból lesz megemelve 3 millió forintra. Ha a kiváló tag a tőkeemelés után megy, akkor 250 ezer forint vagy 1,5 millió jár neki? És a jegyzett tőke hiányzó részét újra az eredménytartalékból pótolhatja a megmaradt tag? Az eredménytartalékban 5 millió forint van, ami tőkenövelés céljára lett képezve. Igényt tarthat-e osztalék kifizetésére a kiváló tag így? A kiválással kapcsolatban a kiválónak és a kft.-nek milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Tisztelt Szakértő! A társaság mérlegében 500 ezer forint jegyzett tőke, 2,5 millió forint eredménytartalék és 500 ezer forint mérleg szerinti veszteség szerepel 2015.12. 31-én. Más tőkeelem nincs. Megteheti-e a kft., hogy 2 millió forint eredménytartalékból teljesíti a kötelező jegyzett tőkeemelést (még plusz 500 ezer forint készpénz-befizetéssel)? Ha nem valósítható meg, akkor ebben az esetben minimálisan 551 000 forint eredménytartalékkal kell(ene) rendelkeznie? Ekkor a jegyzett tőkével csökkentett saját tőke összegét nem haladja meg a megemelt jegyzett tőke. Egyezer forinttal. Kérem szíves válaszát. Köszönettel:R eményiné
Tisztelt Szakértő ! A cég tulajdonosa a nevén lévő személygépkocsival szeretné megemelni a jegyzett tőkét. Az személygépkocsi szerzési értéke 900 ezer forint volt. A piaci értéke 1,2 millió forint, melynek értékét a hirdetési portálokról kigyűjtött autók áraival kivánja alátámasztani. Ez megfelelő a piaci érték biztositására? Másik kérdés pedig, hogy a magánszemélynél az apport révén ingóságértékesités történik, azaz a szerzési érték és az eladási érték közötti különbözet szja köteles lenne. De mivel nem haladja meg a 600 ezer forintot, jól gondoljuk-e, hogy nem kell bevallani és megfizetni az adót? Ha értékpapírt vinne be a vállalkozásba, az után mint magánszemély hogyan köteles adózni? Köszönettel Vne
Egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett kft.-nek jegyzett tőke emelési kötelezettsége van ez év március 15.-éig, amelyet az elmúlt évek 7.5 milliós eredménytartalékából kíván megvalósítani. Az eljáráshoz szükséges éves, vagy közbenső mérleg. Mi a 2015. évről elkészített egyszerűsített beszámoló mérlegének felhasználását tartanánk az ésszerű megoldásnak. Azonban azt már látjuk, hogy e mérlegben a 2015. év mérleg szerinti eredménye körülbelül 1.5 millió forint lesz, amely 2016. évben csökkenti az eredménytartalékot, de még így is 6 millió forint lesz, ami több mint kétszerese a jegyzett tőke emeléshez szükséges 2,5 millió forintnak. A konkrét kérdés: ilyen esetben a 2015. évi mérlegben kimutatott veszteség mellett végrehajtható-e a jegyzett tőke emelés eredménytartalékból? A másik kérdés e beszámoló mérleget a eljárást megelőzően letétbe kell e helyezni? A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a jegyzett tőkéjének előírt kötelező minimum szintjére történő felemelését a magánszemély tagi kölcsönből eredő követelésének apportálásával kívánja teljesíteni. Emellett a tőketartalék is emelésre kerülne, szintén tagi kölcsönből eredő követelés apportálásával. Kérdésünk, hogy a későbbiek folyamán, milyen adó-, vagy járulékteherrel kell számolni (mind a magánszemély, mind a társaság oldalán) akkor - feltételezve, hogy a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik a mostani emeléstől a következő eseményekig - ha a.) a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül; b.) a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül; c.) a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére; d.) a társaság megszűnik? Illetve jól tudjuk-e, hogy a fenti alapügylet kapcsán most nem keletkezik semmilyen adó-, járulék-, vagy illeték-fizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a társaságnak? Mielőbbi segítő válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Szakértő ! Saját tőkénk, eredménytartalékunk messze meghaladja a törvényi 3 millós jegyzett tőke értéket, 500 ezer forintos jegyzett tőkével működünk. Eredménytartalékból (pozitív) emeljük a jegyzett tőkét, azonban szeretnénk tudni, milyen adózási vonzata van a döntésünknek (szja, eho). Köszönjük!
Egy kft. a jegyzett tőkéjét az eredménytartalékból kívánja felemelni. A 2015. év lezárása után kerül sor erre a lépésre, 2016. év februárjában. Jól értelmezzük a törvényt, hogy ezt 2017. január 31-éig kell bejelenteni? Mire kell figyelni ennél a könyvelési tételnél?
Tisztelt Szakértő! Egy 2014-ben 500 ezer forint jegyzett tőkével alakuló kft. 2014-ben és 2015-ben sem számolt el bevételt, ezért a 2015. év végi saját tőkéje -1565 ezer forint lett (jegyzett tőke: 500 ezer forint, eredménytartalék: -1263 ezer forint, mérleg szerinti eredmény: -802 ezer forint). A társaság 2500 ezer forint tagi kölcsönnel rendelkezik, a kötelező jegyzett-tőke-emelést ennek apportálásával kívánják végrehajtani. Mivel a tőkeemelés után sem érte el a saját tőke a jegyzett tőke felét, véleményem szerint pótbefizetésre is szükség lesz. Kérdésem az lenne, hogy megvalósítható-e egyidejűleg, egy társasági szerződés módosítása keretében a jegyzett tőke emelése tagikölcsön-apportálással, és a 600 ezer forintos pótbefizetéssel? Ekkor a saját tőke 1535 ezer forint lenne (jegyzett tőke: 3000 ezer forint, eredménytartalék: -2065 ezer forint, lekötött tartalék: 600 ezer forint). Megoldás lenne-e ez ebben a formában, és ekkor a kft. megfelelne minden törvényi előírásnak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. a kötelező jegyzett-tőke-emelést 3 millió forintra eredménytartalékból kívánja megvalósítani. Kérdésem az lenne, hogy az szja- törvény 77/A § 4. bekezdése alapján terheli-e a társas vállalkozást a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettség az ügylettel kapcsolatban? Ha igen, milyen nyomtatványon kell megtenni? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amelynek az ügyvezetője 2011.december 29-én, az alapításkor nyilatkozatot tett az ügyvédnek a törzstőke pénztárba történő befizetéséről. A kft. könyvelésébe a jegyzett tőke befizetése csak 2012. január 2-án került be, mert a cégbíróság ekkor jegyezte be a céget. A kérdésem az volna, hogy a pénztárbizonylat dátuma a jegyzett tőke befizetéséről lehet-e 2012. január 2-ai, a nyilatkozattal ellentétben? Ha nem, akkor a 2011. évről kellett volna-e beszámolót készíteni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy év közben alakult kft. év közben tért át a kivára. Az alapításkori jegyzett tőke összegét az alapító okirat szerint 2 éven belül kell teljesíteni. A tulajdonosok a mindennapi működésük során év közben részletekben teljesítik a kötelességüket. A kérdésem az lenne, hogy az előírt kötelezettség év közbeni részteljesítéseit az adóalap-módosító tételekben figyelembe kell-e venni? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített végelszámol a társaság. A tulajdonosok a jegyzett tőkéjük összegét eszközökben veszik ki. Van 100 ezer forint alatti és van nagyértékű eszköz is. A problémám, hogy a gépkocsik maradványértéken, a többi nulla értéken, illetve a kis értékűek csak analitika leltárában vannak nyilvántartva. Elképzelésem: piaci értékre korrigálni a könyv szerinti értéket a 13/14-98, illetve a 88-13/14 számlákra. Majd kivezetni a maradványértéket: 86-13/14. Itt lenne egy kérdésem. Amennyiben a könyv szerinti érték (= maradványérték) magasabb a piaci értéknél, az jó megoldás, hogy a leértékelés és a könyv szerinti érték különbözete lesz kivezetve maradványértékként? A rendezések utáni tétel: 13/14 - 47 tulajdonosokkal szembeni kötelezettség. Eddig a zárómérleg. Majd vagyonfelosztás után: 47-411, és így lenne felosztás után nulla. Végül az eszközök kivezetése az analitikából. Szeretném kérdezni, hogy Ön szerint jó-e ez így számvitelileg? Köszönettel: Magdi
Tisztelt Szakértő! Egy evás kft., amely még nem emelte fel a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra, a 2014-es év után osztalékot hagyott jóvá, és ki is fizette a tagok részére. A kifizetés után a saját tőkéje kétmillió forint maradt, ami megegyezik a jegyzett tőkével. Kérdés, hogy valóban nem lehetett volna az osztalékfizetést teljesíteni mindaddig, amíg nem emeli meg a jegyzett tőkét? Ha igen, megfelelő-e az orvoslás aképpen, hogy gyorsan megemeli a jegyzett tőkét? Köszönettel: Vné
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték