235 találat a(z) jegyzett tőke cimkére
Lekötött tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van-e mód ara, hogy a nagyobb összegű tagi kölcsön egy részét lekötött tartalékba átsoroljuk a veszteség fedezetére, hogy a saját tőke elérje a jegyzett tőke nagyságát? Mivel mindkettőnek a forrása ugyanaz, vagyis a tulajdonosok befizetései. Nincs további tőkehiány, csak a saját tőke nem megfelelő, és úgy gondoljuk, nem indokolt újabb befizetés. Köszönettel.
Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (egy kft.) a szabad eredménytartaléka terhére emelni tervezi a jegyzett tőkéjét. Ezt követően a társaság 100 százalékos üzletrészét értékesíteni szándékozik magánszemélyek részére. A döntéshez szeretnénk tisztában lenni az események adózási következményeivel. 1. Az egyszemélyes kft. jelenlegi jegyzett tőkéje 10 millió Ft, eredménytartaléka 90 millió Ft. Ha ennek terhére a jegyzett tőkét felemeljük 100 millió Ft-ra, majd később a teljes üzletrészt értékesítjük 150 millió Ft-ért, akkor mi után kell szja-t fizetni, ha a 10 millió Ft-os jegyzett tőke bekerülési értéke is 10 millió Ft volt a magánszemélynél? Ha a következő tulajdonosok később meg szeretnék szüntetni végelszámolással a céget, és a társaság vagyona ekkor 200 millió Ft lesz, akkor az adó alapja az ő esetükben az értékesítés és a szerzés összegének különbözete, azaz 50 millió Ft lesz? Vagy náluk is hatása lesz az eredménytartalékból történő jegyzett tőke-melésnek? 2. Ha nem emelünk jegyzett tőkét, hanem 10 millió Ft jegyzett tőkével és 90 millió Ft eredménytartalékkal adjuk el a céget ugyanígy 150 millió Ft-ért, akkor milyen összeg után kell az szja-t megfizetni? Illetve mi után kell az adót fizetni az új tulajdonosoknak, ha később 200 millió Ft vagyonnal végelszámolják a céget? A 150 millió Ft szerzési értéket figyelembe véve csak az 50 millió Ft "tényleges jövedelmük" után vagy a 90 millió Ft átvett eredménytartalék után is adózniuk kell? Válaszát nagyon köszönöm.
Jegyzett tőke feletti apport kivonási lehetőség
Kérdés
Kérdezzük, hogy a végelszámoláson kívül milyen lehetőség van arra, hogy a cégben lévő, jegyzett tőke feletti cégvagyont képező tehermentes ingatlant a tulajdonos kivonja a cégből (szülők által apportált) és annak mi az adó vonzata?
Jegyzett tőke "rendezése" beolvadással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az A Kft. jegyzett tőkéje 1 millió forint, a B Kft.-é 3 millió forint. Mindkét cég tulajdonosai magánszemélyek. Ha az A Kft. beolvad a B Kft.-be, a jogutód B Kft. jegyzett tőkéje 4 millió forint lesz. Kérdésem: a vázolt "egyszerűsített" eljárás megfelel-e a vonatkozó, jegyzett tőke mértékére vonatkozó előírásoknak, amennyiben az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetet április 14-éig benyújtják a cégbírósághoz? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: KE
Jegyzett tőke és az üzletrész aránya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tulajdonos eladja az 1000 forintos jegyzettőkéjű cégben lévő 400 forintos üzletrészét 15 000 forintos értékben. Kifizetés 2 részletben történik tulajdonjog fenntartása mellett. Első részlet kifizetése 70 százalék, a tulajdonjog a cégé. A fennmaradó 30 százalék üzletrész és ahhoz kapcsolódó szavazati jog a tulajdonosé még. Kérdésem, ha a cég jegyzett tőkét emel, a tulajdoni arány a szerződés (1000 forint) szerinti, vagy mivel még tag (30 százalék) a tulajdont és a szavazati jogot már a felemelt jegyzett tőkéhez kell viszonyítani? Köszönöm szépen a választ!
Elévült kötelezettség
Kérdés
Egy kft. 2010-ben leszállította a jegyzett tőkéjét 3 millióról 500 ezer forintra. Előre nem látható körülmények miatt bevételszerző tevékenysége megszűnt, így nem tudta visszafizetni a tagok részére járó 2,5 millió forintot. Kötelezettségként maradt 1 350 ezer forint. A cég azóta sem működött. A céget a tulajdonosok szeretnék megszüntetni végelszámolással. Milyen lehetőségek vannak a fennálló kötelezettség kivezetésére? Elévült kötelezettségként kivezethető-e? Segítségüket előre is köszönöm.
16K71-es nyomtatvány konkrét kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 500 000 Ft jegyzett tőkéjű, két tagos (A személy 50% – B személy 50%) kft. felemelte a törzstőkét eredménytartalékból (szintén 50-50%) 2016 júniusában, a cégbíróság bejegyezte. 2016 szeptemberében a B tag tag kilépett és eladta az 1 500 000 Ft-os üzletrészét 500 000 Ft-ért az A tagnak. Kérdésem: ebben a konkrét szituációban hogyan kell kitölteni a 2016K71 nyomtatványt? Milyen kódokat kell használni? Kérem megerősítésüket abban, hog a fenti esetben A tag 750 000 Ft-ot fizetett ki a 3 milliós jegyzett tőkéért, tehát eladáskor csak a különbözetet fogja adózni. Jól gondolom? Köszönettel: Bálintné Eszter
Jegyzett tőke – végelszámolás
Kérdés
Nemrég alakult kft. végelszámolással megszűnik. Vagyona nincs. A jegyzett tőke 3 millió forint. A pénztár záró 3 millió 200 ezer forint. A 200 ezer forintot jövedelemként a tulajdonos felveszi. A 3 millió forint jegyzett tőkét hogyan veheti vissza, hiszen azt adózott jövedelemből tette be? Kell-e utána adót fizetni? A könyvekből hogyan vezetheti ki? Köszönöm a választ.
Be nem fizetett tőke végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a jegyzett tőkéjét 2016-ban felemelte, de a befizetés teljesítését az alapítói határozatban 2018-ig vállalta. Ez a kft. 2016.november 1-jétől elhatározta a végelszámolását. Mi a teendő a végelszámolás végén, ha a megmaradt kiadható vagyona több lesz, mint 500 ezer forint (amit ténylegesen be is fizetett anno alapításkor)? Vállalkozásból kivont vagyon utáni adóterheket megfizetve, kiveheti-e az 500 ezer forint feletti összeget? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tőkekivonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás 90 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint eredménytartalékkal. A tulajdonosok döntése alapján a teljes, 150 millió forint eredménytartalékkal emelik a jegyzett tőkét. Így nem marad eredménytartalék. Ha ebben a helyzetben a cég megszűnik, és a vagyon felosztásra kerül a tulajdonosok között, lesz-e osztalékadó-fizetési kötelezettség – hiszen nincsen osztalékalapként figyelembe vehető jegyzett tőkén felüli tőkeelem? Vagy, ha a tulajdonosok kivonnak például 90 millió forintot (ami kevesebb mint az emelésre fordított eredménytartalék volt), ez - miután nincs eredménytartalék -, csak a jegyzett tőkét érinti. Van-e ebben az esetben jövedelemadó-alapot képező hozam – hiszen nincs jegyzett tőkén felüli rész (ami általános esetben adóalap volna)? Köszönettel:R.Györgyi
Osztalékfizetés tőkerendezés előtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult, és jelenleg is ennyi a tőkéje. A 2015. évben 12 500 eFt volt az adózott eredménye, ebből 10 000 eFt osztalék kifizetését határozta el, a többi 2500 eFt a továbbiakban az eredménytartalékban szerepel. 2016. évben a társaság kifizetheti-e az osztalékot (nem veszélyezteti a működést), ha még nem emelte fel a jegyzett tőkét 3000 eFt-ra? Ha kifizethető az osztalék, akkor kell-e nyilatkozni a taggyűlés felé, hogy nem veszélyezteti a kifizetés a működést, és be kell-e nyújtani a nyilatkozatot a cégbíróság felé? (A társasági szerződés még nem módosult az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően.) Válaszát előre is köszönöm: Pné Enikő
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kizárólag önkormányzati tulajdonú kft. saját tőkéje 2015. évi eredmény alapján: 294 ezer Ft volt. A jegyzett tőkéje: 4800 ezer Ft volt. Az önkormányzat (tulajdonos) elhatározta, hogy a helyzet rendezésére pótbefizetést teljesít (2.706 ezer Ft-ot), emellett rendelkezett arról, hogy a jegyzett tőkét 4,8 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra leszállítja. A pótbefizetést a kft. megkapta. A határozatban ezeken a tényeken kívül más információ nem szerepel. Kérdésem, hogy a fenti eseményeket hogyan kell jól könyvelni? Emellett a jegyzett tőke leszállításából eredően (ami teljes egészében pénz volt), van-e visszafizetési kötelezettsége a kft.-nek az önkormányzat (a tulajdonos) irányába? Mi a teendő, ha a kft. nem tud fizetni, mi a teendő, ha az önkormányzat nem kéri vissza? Köszönöm!
Üzletrész apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magyar állam 100%-os tulajdonában van "A" és "B" Kft. is. A "B"-ben lévő 100%-os üzletrészét apportálja "A" Kft-be. Kérdés, hogy az apportálandó üzletrész "A" Kft.-ben a saját tőkében hova kerülhet: 1. csak jegyzett tőkébe 2. jegyzett tőkébe és tőketartalékba, például 10-90% arányban megosztva, annak ellenére, hogy az apportált üzletrész nem osztható, nem értelmezhető ilyen arányban? Úgyis feltehetném a kérdést, hogy tőkeemelés keretében – például egy autó apportálásakor – megoszthatom-e az apportértéket a jegyzett tőke és a tőketartalék között, ha az autó fizikailag egy darab tárgy? Köszönöm válaszát! M. Judit
Katás bt. értéke
Kérdés
Ha egy bt. 2015.01.01-től katás adózó, hogyan tudom meghatározni a cég értékét? 2014-ben a beszámolóban 284 e Ft készlete és 1 Ft pénzeszköze és 3 e Ft követelése volt. A jegyzett tőke 200 e Ft. Saját tőke -3.564 e Ft. Kötelezettség 3.832 e Ft. (ebből 3.500 e Ft tagi kölcsön). 2015 évben a katás bevétele 5.052 e Ft volt. A katás időszak alatt tárgyieszköz-beszerzés nem volt. A tagi kölcsönt kezelhetem-e úgy, hogy azt a katás időszak alatt kifizették? Ha készítenék egy beszámolót, a pénzeszköz mennyi lenne, ha a bankban 0 Ft volt? Eszköze, készlete nincs. Kötelezettsége nincs a katás időszakban. Hogyan állapítom meg a cég értékét? A tulajdonosok szeretnék tudni a cég saját tőke értékét. (A katás időszak alatt keletkezett költségszámlák megvannak. Esetleg le kellene könyvelni?)
Tőketartalék könyvelése mind a két félnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely "B" Kft.-ben szerez tulajdoni részesedést: 1800 e Ft jegyzett tőke lesz, 1200 e Ft pedig tőketartalékba kerül, a társasági szerződés szerint. A kontírozási tételekre lenne szükségem mind "A", mind "B" Kft. esetében. Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
