Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. lehet-e evás? Ha egy kft. eva alá bejelentkezik, továbbra is a kettős könyvvitelt kell alkalmaznia. Pillanatnyilag 500 ezer forint jegyzett tőkével rendelkezik. Ez hogyan működik eva alatt, az új Ptk. szerint átalakuláskor meg kell emelni 3 millióra; az eva alatt is működik a saját tőke védelme miatti határ?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. alapít egy másik kft-t. 100 százalékban tulajdonosként. Az alapító okiratban 3 millió forint jegyzett tőkét határoz meg. Befizet indulásként 50 ezer forintot (366 K384). A cégbíróság bejegyezte a céget (T366 K271). A be nem fizetett jegyzett tőke 2 millió 950 ezer forint. Mi a helyes számviteli elszámolás erre a kötelezettségre? Köszönöm válaszukat.
Adott egy kft. amelynek a jegyzett tőkéje 10 millió forint, az eredménytartalék mínusz 5 millió 550 ezer forint, vagyis a saját tőke 4 millió 450 ezer forint. Ha a jegyzett tőkét leszállítja 4 millió forintra, akkor mi lesz az eredménytartalékkal? Teljes egészében megszüntethető a negatív eredménytartalék ez esetben? Vagy ilyenkor az eredménytartalékot is olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a jegyzett tőkét? Vagyis, ha a jegyzett tőke csökkenne 60 százalékkal, és így lenne 4 millió forint, akkor az eredménytartalék is csak 60 százalékkal csökkenthető? Ez utóbbi esetben nem vagyunk előrébb a jegyzett tőke csökkentéssel. Ilyenkor milyen megoldást tudnának ajánlani, hogy a jegyzett tőke csökkentése helyrehozza a saját tőkét? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagjai 2013. évre osztalékot hagytak jóvá, úgy, hogy ezt jogszerűen nem tehették volna meg, mivel a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent. (Jegyzett tőke: 3 000 EFt, eredménytartalék -1 700 EFt, adózott eredmény 1 400 EFt). A taggyűlési határozatot, amiben az osztalékról döntöttek, közzétették. A kft. hogyan tudja ezt a hibát helyrehozni? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Felmerült egy kérdés a jegyzett tőke 3 millió forintra történő emelésével kapcsolatban: lehetséges-e, hogy megemeli a cég a jegyzett tőkéjét, de a hiányzó összeg az jegyzett, de be nem fizetett tőkén lesz nyilvántartva? Ha ez lehetséges, akkor mennyi ideje van a cégnek, hogy be is fizesse a hiányzó összeget? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! A következő problémával kapcsolatban kérem szépen a segítségüket: egy kft. 2010.-ben a jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 500 ezer forintra csökkentette, a jegyzett tőke csökkentéssel egyidejűleg az eredménytartalék arányos része is kivonásra került, az így megállapított összeg a tagokkal szembeni kötelezettségként került előírásra. Likviditási problémák miatt az évek során a visszafizetendő összeg töredéke lett csak valóban kifizetve, majdnem 3,4 millió forint még mindig a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013-as évet jelentős veszteséggel zárta, olyannyira, hogy a saját tőkéje csaknem mínusz 2 millió forintra süllyedt. Az idei év eddig szintén veszteséget mutat, és várhatóan enyhe veszteséggel zár, és ezért a tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet ezt majd megvalósítani? A kötelezettség a taggyűlés határozata alapján közvetlenül átvezethető a tőketartalékba, vagy a tagoknak azt el kell engedniük, és így a 2014. évi rendkívüli eredményben megjelenve áll helyre mintegy „automatikusan” a saját tőke/jegyzett tőke arány? Ha ez utóbbi a járható út, a társaságnak a döntést mikor kell meghoznia, és milyen adókötelezettséggel kell számolnia? Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KS
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a kft.-tagok által korábban pótbefizetés címén a lekötött tartalékban elhelyezett összeget fel lehet-e használni a jegyzett tőke emelésére? Köszönettel: Vágner Emília
Az egyik cég úgy szeretné felemelni a jegyzett tőkéjét, hogy apportként tárgyi eszközöket visz a cégbe. Ezeket az eszközöket kötelező értékcsökkenteni, vagy esetleg, ha a szabályzataiban cég azt rögzíti, nem kell elszámolni rá értékcsökkenést?
Tisztelt Szakértő! 2014. első taggyűlésén, mely esetünkben a beszámoló elfogadásakor van, valóban szükséges döntenünk a jegyzett tőke emelésének módjáról, határidejéről? Halaszthatjuk ezt a döntésünket? Amennyiben igen, akkor ezt is rögzítenünk szükséges ebben a jegyzőkönyvben? Tehát napirendi pontnak fel kell vennünk? Köszönettel.
Tisztelt szakértők! Szeretnénk kontrollálni, hogy helyesen járunk-e el az alábbi esetben: XY Kft. tulajdonosa 100 százalékban egy magánszemély. Ez a magánszemély 9 százalékot birtokol egy zrt.-ben, ahol 91 százalék az XY Kft. tulajdona. A kft. megvásárolná a magánszemélynek a zrt.-ben lévő, 9 százalékos tulajdonrészét. A zrt.-ben jegyzett 9 százaléknyi üzletrész ma már jóval többet ér, ezért XY Kft. magasabb árat fizetne a magánszemélynek, mint amennyi a zrt. jegyzett tőkéjében van. Kérdésünk: helyes-e, ha XY Kft. a magasabb vételárral növeli meg a befektetését (tartós részesedését) a kapcsolt vállakozásban, miután a zrt. jegyzett tőkéjének értéke nem változik? Tehát könyvelési tétel: T /Tartós befektetés (üzletrész vételára)/ K Eladó (magánszemély), alapbizonylatok pedig a vonatkozó szerződések? Válaszukat előre is köszönjük.
Egy kft. még 2007-ben tőketartalékba tett pénzt, valószínűleg veszteség csökkentésére. A pénz azóta is ott van,. A saját tőke azóta jóval meghaladja a jegyzett tőkét. A kérdésem az lenne, mit lehet tenni a tőketartalékkal, hogy az kikerüljön onnan, vagy már véglegesen marad? A jegyzett tőke nem lett megemelve, és nem deríthető ki, hogyan került oda, és honnan.
Gondokkal terhes örökség, amikor valakinek a "nyakába szakad" egy kft., amelynek a saját tőkéje negatív a tagi kölcsön miatt. Hogyan tudná ezt rendezni – kérdezte olvasónk? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésemre várnám állásfoglalásukat: egy bt. átalakul kft.-vé, úgy, hogy az egyik tag kiszáll, és egy egyszemélyes kft. jönne létre. A bt. saját tőkéje nagyobb (többszöröse) a jegyzett tőkének. A taggal kötelező-e a saját tőke/jegyzett tőke arányában elszámolni, és azt kötelezettségként előírni, majd rendezni vele, vagy az ő kérésére a rá jutó saját tőkéről lemondhat-e, és például csak az anno befizetett vagyoni betétjét kérné? Ha ez lehetséges, akkor ehhez elég a nyilatkozata vagy a társasági szerződésben is benne kell-e lenni ennek a lehetőségnek? Felmerülhet-e egy NAV-vizsgálatnál annak a lehetősége, hogy a saját tőke/jegyzett tőke arányában rá jutó rész és az általa kért vagyoni betét különbségét esetleg elengedett kötelezettségként értelmezhetik-e annak következményeivel (rendkívüli bevétel, és így tao alap+illeték fizetési kötelezettség)? Felmerülhet még az a kérdés is, hogy ha a vagyonmérleg-tervezet a 2013. 12. 31-ei mérlegből készül, akkor az új Ptk. szerint vagy a régi Gt. szerint kell-e eljárni (első döntés 03.15. előtt volt), és van-e különbség a kettő között? Megtisztelő válaszukat előre is megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőkéje 2012-2013. évben a törvényi minimum alatt maradt. A 2013. évi beszámoló benyújtását követő 90 napon belül kell rendezni a saját tőke összegét. Az a kérdésem, hogy ha a vállalkozás egy közbenső beszámolót készít, és nyújt be a cégbírósághoz, amelyben a saját tőke rendeződik (nagyobb bevételre tesz szert), és meghaladja a törvényben előírt minimumot, azzal eleget tesz a törvényben foglaltaknak, vagy csak egyéb úton lehet rendezni a helyzetet (például törzstőkeemelés, pótbefizetés)?
Egy gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével. A társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a társasági formára előírt szükséges saját tőke biztosításáról úgy gondoskodnak, hogy elengedik a társasággal szemben fennálló összes követelésüket. A tárgyévi végleges eredménykimutatás azonban a közbenső mérlegtől eltérően lényegesen magasabb összegű veszteséget mutat, amelyből adódóan a saját tőke a végleges mérlegben nem rendeződik a törvényi minimum összegére. Mi a teendő ilyen esetben? Elfogadható-e a dokumentált tőkerendezés vagy a gazdasági társaság nem kerülheti el az átalakulást, a jogutód nélküli megszűnést, stb. Köszönettel: P. Zsuzsa
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték