137 találat a(z) javítás cimkére

2017. évi mérleg javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét a 2017. évi beküldött, jóváhagyott beszámolóval kapcsolatosan: adott egy vendéglátó tevékenységgel foglalkozó, alanyi adómentes kft. A beszámoló jóváhagyva, beküldve, a 2018. év könyvelésének elkezdésekor kiderül, hogy 2 db számla (szállítói számla, kelte, teljesítési idő 2017. év, fizetési határidő 2018.01.02) nincs a 2017. év könyvelésében. A 2 számla értéke bruttó 79 941 forint. A 2017. évet újra végig vezetem a szállító számla könyvelése T:814 K:4541 79 941 forint és ki nem egyenlített tételként marad. A szállítói számla miatt az elábé összege nő és az iparűzési adó átszámolva 1200 forinttal csökkenne. A társasági adót 12 000 forintot a jövedelem, nyereség-minimum alapján fizette meg a kft., de az elábé növekedése miatt az üzemi tevékenység eredménye +15448 forint eredményről 64 493 forint veszteségre változik. Hogyan kell ebben az esetben helyesen eljárni, mit kell könyvelni 2017. évben vagy esetleg 2018. évben, ha ez a hiba nem jelentős? Az iparűzési adót és a társasági adót 2017. évre meg kell önellenőrizni? Kérném segítségét abban, hogy 2017. és 2018. években mit kell javítani, könyvelni a helyes beszámoló elérése érdekében. Köszönöm szépen a segítséget.

Túl a határidőn – az szja-bevallás pótlása, javítása Cikk

Túl vagyunk a szja-bevallási határidőn, ám nem árt emlékeztetni, mire számíthat az, aki elfelejtette beadni, vagy akinek hibás lett a bevallása.

Számlázás javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy áfakörös gazdasági társaság egy másik cégnek 2017 nyara óta rendszeresen havi időszaki elszámolással nyújt szolgáltatást, és erre tekintettel időszaki elszámolási ügyletként havonta számlát állít ki. Az áfatörvény 58. § szerinti besorolás alapján a havi szolgáltatások teljesítési időpontja megegyezően kerül megállapításra a bizonylatokon. A számlát befogadó most észlelte csak, hogy az eladó hibásan állította ki valamennyi – számítógépes számlázóprogrammal készített – számláját korábban, ugyanis a számlákon – tévedésből – nem a saját adószámát és székhelyét tüntette fel, hanem egy másik, egyébként a cégtár szerint is létező vállalkozásét (a számlán feltüntetett név helyes). Mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell a számlákat kijavítani szabályosan? Milyen dátumozással kell a módosító bizonylatokat ellátni? A kérdést kérném a számla befogadó szempontjai és érdekei szerint megválaszolni.

Belengette Varga Mihály az alanyi áfamentes határ emelését, ez lett belőle Cikk

Azt gondolta az adózó, ha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta tavaly november elején, hogy tizenkétmillió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az áfában, akkor az már 2018 januárjától úgy is lesz, ez viszont nem következett be. Ugyan időben korrigálta az áfastátuszát áfakörösre a NAV-nál, a számlázó programja áfamentes bizonylatokat bocsátott ki. Hogyan tudja korrigálni a hibát? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

15 évvel ezelőtti könyvelési hiba korrigálása Kérdés

Adott egy bt., melynek jegyzett tőkéje induláskor 50 ezer forint. 2003 novemberében felemelték 500 ezer forintra, elvileg bankba lett a különbözet befizetve. Nem tudom, hogy 1/ be lett-e fizetve a bankba? 2/ ha igen, akkor miként lett lekönyvelve? (Például tagi kölcsön?) A könyvelésben a mai napig 50 ezer forint jegyzett tőke szerepel. Az előző könyvelő által átadott anyag annyira hiányos, hogy nem lehet korrekt módon visszavezetni a történteket. Az ügyvezető elmondása szerint minden anyagot átadott, amije van. Kérdésem: Ha tény az, hogy a bt. jegyzett tőkéje 2003. 11. hótól 500 ezer forint, de a társasági szerződésen és cégkivonaton kívül nincs más jelenleg, ami ezt alátámasztja, akkor hogyan, mi alapján lehet a könyvelésben ezt helyesbíteni, úgy, hogy az szabályos legyen, és végre a valós adatokat tartalmazza? Más: ugyanennél a bt.-nél a könyvelésben szerepel 32 ezer forint hipa-túlfizetés. 2017. 05. 22-i önkormányzati adófolyószámla-igazolás alapján a bt.-nek a hipa tekintetében sem adófizetési kötelezettsége, sem túlfizetése nincs. Ezen igazolás alapján leírhatom ezt a "nem valós" túlfizetést, úgy, hogy egyéb bevételek közé kerül, és ezzel emelkedik a társaságiadó-alap is? A problémám, hogy ezen igazoláson kívül semmim nincs,amire támaszkodhatnék, épp a hiányos iratanyagok miatt. Összegezve: Adott a hiba, szeretnénk korrigálni, de az előző 15 év hiányos anyagából képtelenség rekonstruálni a folyamatokat. Hogyan járjunk el? Köszönöm a gyors válaszát.

Beszámoló-közzététel – javítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2016-ban felemelte a jegyzett tőkéjét 3 millió forintra eredménytartalékból, amit nem szeretett volna, ezért vissza lett könyvelve a jegyzett tőke 500 ezer forintra 2016. december 31-ével. 2017-ben nem változott a jegyzett tőke összege, 2018. márciusában lett felemelve 3 millió forintra tagi kölcsönből és pénztárbefizetéssel. Kérdésem az lenne, hogy a 2016-os közzétett beszámolót a 2017-es beszámolójában javítsam háromoszlopos mérleggel? Segítségüket előre is köszönöm!

Amikor a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán Cikk

Áfakörös egyéni vállalkozó kétmillió forint értékű terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. Viszont a számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.

Cascós esemény és egyéb költségek, levonható áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018.04.01-én Szolnoki Béla szakértő nagyon pontosan megválaszolta a Cascós esemény könyvelését. Egy új ügyfelem kérésére teszem fel Önnek az áfa visszaigényelhetőségére vonatkozó kérdésem. Céges személygépkocsi esetén visszaigényelhető-e a javítás számláján lévő áfa értékének 50 százaléka? Kérem, írja meg, az összes egyéb költséget is, amelynek az áfája visszaigényelhető céges személyautó vonatkozásában.

Használt autó – áfa Kérdés

1. Különbözet szerinti adózásra bejelentkezett magyar használtautó-kereskedő használt tehergépkocsit vásárol Magyarországon egy, az általános szabályok szerint adózó adóalanytól, továbbértékesítési céllal. Az eladó nem tartozik az áfatörvény 216. paragrafusában felsoroltak közé, a számla tartalmaz felszámított áfát. A használtautó-kereskedő levonhatja-e a beszerzési számlában szereplő áfát? A tehergépkocsi továbbértékesítésekor az áfát az általános szabályok vagy a "különbözet szerinti áfa" alapján kell megállapítani? 2. A fenti használtautó-kereskedő az EU-ból használt személykocsit vásárol magyarországi továbbértékesítési céllal, olyan autókereskedőtől, aki az általános szabályok szerint adózik, nem tartozik az áfatörvény 216. paragrafusában felsoroltak közé. A számlán az általános forgalmi adó „0”, a külföldi kereskedő a saját országa joga szerint nem különbözet szerint adózik. A közösségi beszerzés után az adót Magyarországon kell felszámítani, bevallani. Ez a felszámított adó levonható-e? A személygépkocsi magyarországi továbbértékesítésekor az áfát az általános szabályok vagy a "különbözet szerinti áfa" alapján kell megállapítani? 3. A fenti használtautó-kereskedő magánszemélytől személyautót vásárol, továbbértékesítési céllal. A személyautón az eredeti rendeltetésének megfelelő használhatóság érdekében javításokat végez, melyekhez alkatrészeket is beszerez. Levonható-e a javítási és alkatrészköltségek áfája?

Bérbeadott ingatlan javítási költségeinek elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Testvéremmel örököltünk egy családi házat, melyet bérbeadunk. A bérbeadás miatt kértünk adószámot, alanyi mentességet választottunk. A ház tetőszerkezete erősen felújításra szorul, a tulajdonba kerülés óta többször, több helyen is beázott. Ezért úgy döntöttünk, hogy felújítjuk a tetőt: a tartószerkezetet megtartva új borítás kerül rá, aminek a költsége mintegy 2 millió forint munkadíjjal együtt. A rossz állapotú tető ellehetetleníti a bérbeadást, kénytelenek vagyunk megcsináltatni. Ha az egész tetőt újra építtetnénk kb 6 millió forintba kerülne. Milyen jogcímen és milyen mértékben tudjuk elszámolni magánszemélyként a tetőjavítás költségeit? Van lehetőség 20 év helyett mondjuk 10 év alatt leírni?

Bajt okoz, ha rossz a szöveg a termékdíjzáradékban Cikk

A gazdasági események leképezésének alapeleme a számla, amelyre különleges formális szabályok vonatkoznak a magyar szabályozásban. Apróságok miatt is hibás teljesítésnek minősülnek, ha például nem megfelelő a termékdíjzáradék szövegezése.

Céges autó – káresemény, javítás számlája Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Új céges autóba parkolóban beletolattak, a javítás számlájának kontírozásához kérek szépen segítséget, az alábbi adatok alapján: 1. Számla összesen: 400 013 2. Gépkocsibérlés 15% 1535 3. Bruttó kár 398 478 4. Áfa-visszatérítés 42 358 (?) 5. Önrészalap 356 120 6. Önrész 0 7. Ügyfél fizet (2+4+6) 43 893 8. Biztosító fizet (5+6) 356 120 _________________________________ Mi a 42 358 forint áfa sorsa? Köszönettel: előfizető kérdező

Pénztárgép – helytelen beütés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy alanyi mentes egyéni vállalkozó, akinek van pénztárgépe. A könyvelés átvételekor derült ki, hogy 5 éve mindent rosszul üt be a pénztárgépe: 27%-os áfás tételként. Mit lehet ilyenkor az elmúlt időszakkal kezdeni? Hogy tudjuk javítani? Válaszát előre is köszönjük: Pallós Ivett

Káresemény számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként eszközöket ad bérbe, jellemzően pár napra, ritkábban pár hétre vagy hónapra. Az eszközök az anyavállalat tulajdonában vannak, illetve előfordul, hogy olyan eszközt adunk bérbe, amelyeket korábban mi is bérbe vettünk másik vállalkozástól. Az eszközök természetesen a használat során sérülnek, vagy hiányoznak alkatrészek adott esetben, mikor visszakerülnek a bérlés végén. Ilyenkor az ügyfél kap egy jegyzőkönyvet, hogy milyen sérüléssel kaptuk vissza az eszközt, és számlát állítunk ki a káreseményről. A jelenlegi gyakorlat szerint ezt minden esetben áfamentesen tesszük meg, és egyéb bevételként kezeljük a könyvelésben a bevételt. A káresemény összege azon alapszik, hogy adott esetben mennyibe kerül harmadik fél által megjavíttatni az eszközt, vagy mennyibe kerül pótolni a hiányzó vagy sérült alkatrészt, illetve van, amit saját magunk tudunk javítani, de ennek az összegszerűsége nincs számszerűsítve. Kérdés: helyes-e, hogy a fentiekben felsorolt esetekben áfamentesen számlázunk, és egyéb bevételként könyveljük a bevételt, vagy sem? Külön kéne választanunk az olyan eseteket, amikor javíttatjuk az adott eszközt vagy pótalkatrészt vásárolunk, és azokat áfásan számlázni? Köszönöm előre is.

Áfakulcs javítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megkért egy egyéni vállalkozó, hogy könyveljem le a tavalyi évüket, mert elégedetlenek az eddigi könyvelőjükkel. Egy 8 szobás panziót üzemeltetnek, a szobákat reggelivel vagy félpanzióval lehet igénybe venni. Szeszesitalt nem árulnak a panzió speciális jellege miatt. Tudomásom szerint 2017-től mind a szoba reggelivel, mind a félpanzió (a feltételek teljesülése mellett) már 18% áfával számlázandó. Nekik nincs is másfajta bevételük. Ennek ellenére a pénztárgépben valamennyi beütés 27%-os áfával szerepel, mert úgy tájékoztatták őket, hogy ez megfelelő százalékos kulcs. Sőt évek óta így ütnek be mindent. Kérdésem az lenne, hogy a 2017 évvel tehetek-e valamit. Van-e lehetőség vagy valamilyen mód a javításra? Én nem találom a megoldást. Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink