Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy járműkereskedő esetében az értékesítésre megvásárolt árura könyvelt javítási, karbatartási költség áfája 100 százalékban levonható? És az igénybevett szolgáltatások (szállítás, mosatás)?
Nyílt végű lízing (kft. vásárol személygépkocsit céges és magánhasználatra). * A cégnek milyen bekerülési értéken és mi alapján kell a tárgyi eszközök közé felvenni az eszközt? Lízingszerződés alapján, az abban szereplő nettó értéken (áfa nélküli)? * A le nem vonható áfa (első részleté) a bekerülési értéket növeli 50 százalékos levonási tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is, vagy egyéb ráfordítás? * Ha az 50 százalékos levonási tilalmat választja a cég kell-e útnyilvántartás, vagy ajánlott egy-két alkalommal menetlevelet írni? * Ha viszont azt választja, hogy eltér az 50 százalékos levonási tilalomtól (például 80 százalék céges használat, 20 százalék magáncél), akkor kötelező az útnyilvántartás? A kezdő lízingdíj és a későbbiekben a havidíjak számlája alapján is ebben az arányban számolhatja el az áfát? * Az esetleges javítási, alkatrészszámlák, gázolajfogyasztás számlái alapján levonható az áfa? Az 50 százalékos tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is milyen arányban? Ha ezek a számlák más (a cég tulajdonában lévő), például teherautók költségét is tartalmazzák, célszerű külön számlát kérni a bizonyítás miatt? * Maradványérték esetén (a cég döntése, hogy megvásárolja a személygépkocsit), ha arról a futamidő végén számla készül, annak az áfája nem levonható, lévén, hogy értékesítés történik? Ha viszont a cég egyből tovább is értékesíti, akkor levonható? Ezt a maradványértéket rá kell aktiválni az eszközre a futamidő végén? * Cégutóadót a lízingbe vevő fizeti? Köszönöm.
Nem a megfelelő tb-jogviszony-igazolást kapták meg a babaváró hitelt igénylők a járási hivatalokban, így akár napokat is csúszhat, mire megkaphatják a hitelt azok, akik így jártak. A Bank360 utánajárt, mit lehet tenni, hogy a lehető leghamarabb leadhassák az igénylők az igazolást.
Tisztelt Szakértő! Zrt. tulajdonosa határozatot kapott 2019.03.06-án, hogy a székhelyként korábban használt címe megváltozott (ugyanazon a helyrajzi számon), mely határozat módosításra került 2019.04.10-én. Az ügyvéd megbízást kapott 2019.05.10-én a határozatok alapján a székhelycímváltozás átvezetésére, de a bejegyzés csak 2019.07.18-án történt meg. Kérdéseim: 1. Mikortól köteles a zrt. az új címet használni? 2. A „helytelen” címmel kiállított vevő számlákat a zrt.-nek javítania kell-e? 3. A „helytelen” címmel befogadott számlákat a zrt.-nek javíttatnia kell-e? 4. Áfalevonhatóság szempontjából számít-e, ha valamely időszakra a „helytelen” cím szerepel a befogadott számlán? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Beszámoló elkészítésekor a társasági adó hibásan (magasabb összegben) került beállításra, ami a társaságiadó-bevallás kitöltésekor derült ki. A hiba nem jelentős. A következő évi könyvelésben hogyan lehet korrigálni a különbözetet? T 46 társaságiadó-kötelezettség K 96 egyéb bevétel? Válaszukat köszönöm!
https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_27_BelfoldKozosseg_EKAER__szamlazas__xly Kedves Kneitner Lea! Az lenne a további kérdésem a fenti témához, hogy az ekáerben hogyan tudom javítani? Hogyan járok el jogszerűen, hiszen már megtörtént a fuvarozás, az ekáer-számot belföld-közösségi viszonylatra kértem. Így a számlázás nem lesz összhangban az ekáerrel.
A Subaru Corp. japán autógyár világszerte 2,27 millió autót hív vissza szervizekbe javításra a féklámpa-kapcsoló meghibásodásának megelőzésére – derül ki az autógyár által a tokiói közlekedési minisztériumnak benyújtott közleményből.
Az azonos című korábbi kérdésemre érkezett válasz nem válaszol a kérdésre. Egyáltalán nem kérdeztem a vámról, a kérdés az importáfa kezeléséről szólt. Az importáfával kapcsolatban semmilyen válasz nem érkezett... A kérdés a következő volt: A társaság EU-n kívülről gépet hoz be javításra. Vámoláskor importáfát kell fizetnie utána, melyet befizetés után a bevallásban levonásba helyezünk. Javítás után a gépet visszaszállít kerül az adott EU-n kívüli országba. Ekkor újra megállapít a vámhatóság egy áfatételt, ami visszakérhető. Ha a társaság visszakéri ezt az összeget, akkor úgy gondoljuk, hogy a társaságnak fizetendő adója keletkezik. Ha ez így van, akkor az áfabevallás melyik sorában kell ezt a fizetendő adót szerepeltetni? Illetve helyes-e ez az eljárás, tekintettel arra, hogy a két importáfa összege esetenként el is tér egymástól?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó most hozta az anyagot, és kiderült hogy már 2018. novemberben átlépte a 8 millió forintot a bevétele (kb. 1 millió forinttal). Kérem a segítségét abban, hogy mi a megoldás erre a helyzetre? A 18101E bevallást már nem tudom beadni. A 19101E bevalláson van lehetőség jelenteni az áfakörbe lépést? 2019. évre továbbra is szeretne alanyi mentes maradni az egyéni vállalkozó. Az alanyi mentes számlákat hogyan tudom javítani áfás számlára? Kérem segítségét a teljes körű megoldásra! Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A mobiltelefon-javítási számlájáról vissza lehet-e kérni az áfát? Köszönettel. Pappné
Tisztelt Szakértő! Most vettem észre, hogy a 2018. évi nyitóban " T" 461 társasági befizetés van, ami nem túlfizetés, hanem rosszul lett a "891"-re könyvelve záráskor. Hogyan tudom az javítani "előírásszerűen"? Köszönettel!
Az áthárított általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról tette közzé – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – állásfoglalását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 3012/2018. számú útmutatóban. Tekintettel arra, hogy az adólevonási jog vizsgálata az általános forgalmi adó ellenőrzések kiemelt területe, indokolt az útmutatót részleteiben megvizsgálni.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy a jelenlegi törvények alapján a számlán hogyan tudjuk javítani a helytelen vevőcímet? Ezt lehet-e javítani úgynevezett számlával egy tekintet alá eső okirattal? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt szakértő! Egy cég tévesen X cég nevére állított ki számlát az elmúlt hónapban. Ezt a számlát nem a cég nevére, hanem a tulajdonosa nevére (megegyezik a cégnévvel) kellett volna kiállítani, mert saját tulajdonú családi házának szigeteléséhez használt anyagokról szól. Mi a megoldás, hogy a vásárlásról szóló számla vevőjeként a magánszemély adatai szerepeljenek? A számla összege 1 416 000 forint áfával. Köszönöm előre is válaszukat.
Az ekáer szerint milyen bejelentési előírásokat kell alkalmazni meghibásodott, majd kijavított eszköz szállításakor, ha számla nem készül az ügyletről? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték