160 találat a(z) javítás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 16SZJA bevallásból kimaradt a táppénz összege (más bérjövedelem) és annak levont adója. Kitöltési útmutató szerint, a 16-01-es lap 1. sor c. oszlopába kerülne a bevallás 61. sora kötelezettség különbözete, a d. oszlop viszont egyenlő 0-val, tehát nincs kötelezettség /+,-/ változás, mivel a táppénzből az adó levonásra került. Ebben az esetben adózói javítás/helyesbítés-t, vagy önellenőrzést kell benyújtani? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy tetőjavítás folyamatában ellenőrök jelentek meg (szeptemberben). A bádogos mesternek (van munkaviszonya) be kell jelentenie a segédmunkást, mint magánszemély munkáltató. A határozatot decemberben kapta. Kérdésem, hogy adószámot kell váltania, de azt visszamenőleg nem lehet? Szeptemberre hogyan tudja bejelenteni és bevallani így, kötelezettségeit? Az ő esetében is van szakképzési hozzájárulási kötelezettség? A többi hónapra is kötelezett lett volna bevallás benyújtására? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2017.01.01.-től bevezetésre kerül a pénztárgép kötelező használata számos tevékenységnél. A kft.-nek gépjárműszerelő műhelye van, ahol nemcsak gépjárműjavítást, hanem műszaki vizsgáztatás és eredetiségvizsgálatot is végeznek. A műszaki vizsgáról és műszaki vizsga bevétele adómentes a gépjármű javítás adóköteles. Hogyan kell január 1-jétől a pénztárgépet használni? Minden bevételt be kell ütni a pénztárgépbe vagy ami a gépjárműjavítás bevételéből származik? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Nemes Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát az alábbiakról. Egyéni vállalkozó kisadózó alanyi mentes. Tevékenysége 452001 személygépkocsi általános karbantartás, -javítás. A tevékenységét, nem autószerelő-műhelyben, illetve szolgáltatóhelyen végzi. Helyszíni javítást, mentést végez. Tevékenységéről számlát ad, nem nyugtát. Ebben az esetben kötelezett-e online pénztárgép használatára? Köszönettel Kissné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném álláspontját kérni: egy használtautó-kereskedelemmel foglalkozó társaság a továbbértékesítési céllal vásárolt személygépkocsikhoz vásárolt alkatrészeket, illetve javításról is kap számlát. Ezeknek a számláknak az áfatartalmát levonhatom, vagy az áfatörvény 124. § (1) d) pontja szerint nem lehet levonni, illetve a javításnál 50 százalékban lehet levonásba helyezni? Több helyen próbáltam utánaolvasni, de egymásnak ellentmondó cikkeket találtam. Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel Cselyuszka Antalné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tevékenységét most kezdő egyéni vállalkozó az ügyfélkapun keresztüli bejelentkezéskor elírta a főtevékenység, illetve az egyéb tevékenysége ÖVTJ kódját. Hogyan tudom ezt javítani? Köszönettel!

Kérdés

Egy kft. használt tehergépkocsit vásárolt, erről áfás számlával rendelkezik. A gépkocsi üzembentartója a kft. egyik magánszemély tagja (biztosítási díj miatt volt ez így kedvező). Kérdésem az, hogy ebben az esetben a gépkocsival kapcsolatos költségek üzemanyag-, javítási költség, értékcsökkenés stb. elszámolható-e a kft. költségei között?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nem vonható le a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; valamint a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó. Áfamentesen vásárolt lakást társas vállalkozás, melyet csak adóköteles tevékenység végzéséhez használ. A kapcsolódó karbantartás (nem felújítás, nem építés) számlák áfatartalmát (anyag, munkadíj) levonhatja-e? Ha nem, akkor mi az indoka? Ha nem, akkor az udvari térbetonozás javítása, falazat javítása, nem lakás besorolású alagsori tárolóhelyiség karbantartásához vásárolt anyagok és munkadíj áfája levonható-e? Nem a lakás részei. Ha nem, akkor hol húzható meg a határ, hogy egy izzócsere, villanyszerelési munka, konvektor ellenőrzés, beépített hűtő javítása, tűzhelycsere, külső, udvari festési anyag áfája levonható-e? Köszönöm válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem szövetkezeti ház megnevezéssel társasági ingatlant vásárolt hitel segítségével. A kft. tulajdoni hányada 1/1. Jól gondolom-e, hogy mivel "ház" megnevezéssel van a tulajdoni lapon, a közművek áfáját levonásba helyezhetem, de a javítások, felújítások, beruházások áfáját viszont nem? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy nonprofit szervezet, mely állami normatívában is részesült. Egy ellenőrzés miatt felfüggesztették a normatíva folyósítását, így nem tudott tovább munkabéreket fizetni. A dolgozók leszámoltak, de a leszámoló papírok rosszul lettek kiállítva, mivel szerepelt bennük az utolsó havi bér, holott azt már nem fizették ki nekik. Információim szerint az adatlapon és a járulékigazoláson nem szerepelhet olyan bér, amelyet nem fizettek ki a munkavállalónak. Helyesen járunk-e el akkor, ha a javított adatlapokat és járulékigazolásokat postai úton, igazolhatóan, kísérőlevéllel elküldjük a volt dolgozóknak, vagy vissza kell-e kérni tőlük az eredetileg kiadott hibás igazolásokat? Másik kérdésem, hogy a későbbiekben az elmaradt bérből megfizetett részkifizetések igazoló lapjainak kiadása hogyan történjen? Amikor egy összeg megfizetésre kerül, akkor az eredetileg kiadott igazolásokat kell-e módosítani, vagy csak a kifizetett összegnek kell szerepelnie rajta? További kérdésem, hogy ezen igazolásokat milyen határidővel kell kiadni (a kifizetések számfejtése után vagy jövő év január végéig)? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel, Molnár Erika Brigitta

Kérdés

Kedves Bartha Katalin! Köszönjük nagyon alapos válaszát. Igen, utánajártunk. Kiegészítésként: a szerb cégnek a magyar szolgáltató cégben (ő a kérdés egyik központi szereplője) jelentős tulajdoni hányada van. A speditőr cég csak az áru tárolásában és mozgatásában vesz részt. A fő munkafázisok a kérdéses javító cégben zajlanak, itt van a szerb cégnek érdekeltsége. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (kmb-törvény) nevesít egy ilyen esetet a "letelepedés"-ről, de ehhez azután semmi további egyértelmű szabálykapcsolódást nem találtunk. A társaságiadó-törvény kizárja a telephelyek közül magát a tárolást. (Ha a javítás és egyéb tevékenység „feldolgozás”-nak minősül.) De utána ott a javítás és egyéb tevékenység a folyamatunkban (a kérdéses szolgáltatás). Akkor a kmb-törvény 3. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja alapján lesz a szerb cégnek telephelye? Vagy ez a „letelepedés” nem telephely? Ha mégis az, ez milyen telephely? (Lehet, hogy nem társasági adós, de akkor milyen? Vagy a kmb-törvény alapján a társasági adó alá is fog tartozni? Ezen megrendelői „letelepedés” kategória alapján adhat a szolgáltató cég áfás számlát, a szerb cégnek (mint letelepedettnek), avagy így is marad (egyértelmű számlafogadói telephely híján) a mentes kategória? Válaszát megköszönve, üdvözlettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Iparűzési adó túlfizetése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Jogdíjkedvezmény igénybevétele

Pölöskei Pálné

adószakértő

Őcsg-tag járulékfizetése

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink