2401 találat a(z) járulék cimkére
Adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fémkereskedelemmel foglalkozó kft. alkalmazottai után van-e valamilyen kedvezmény? Vitánk van a cég vezetőjével, szerinte nem kell járulékot fizetni, az én olvasatomban nem szerepel a kedvezményezettek között. Várom megtisztelő válaszát.
Tagi kölcsön kamat adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsön kamatának adóügyi értelmezésében kérném állásfoglalását, mert nem teljesen egyértelmű számomra. Egy zrt. magánszemély egyedüli főrészvényese (100 százalékos tulajdonos) kölcsönt folyósít a zrt.-nek 7 százalék kamat kikötéssel. Az egyszemélyes tulajdonos semmilyen kapcsolatban nem áll a zrt.-vel (nem munkavállaló, nem tisztségviselő), csupán osztalék kifizetése történt eddig részére. Amennyiben a zrt. kamatot fizet a kölcsön után, kifizetéskor milyen adót, járulékot kell levonnia a magánszemélytől, és milyen adó, járulék terheli a zrt.-t? Ha a magánszemélyt szochofizetés terheli, arra vonatkozik-e a felső korlát? Köszönettel: Mónika
61/2020. kormányrendelet értelmezése – egyéni járulék csökkentése
Kérdés
A megjelent kormányrendelet szövege: „47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet : b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. „ Kérdések: 1.) b./1# A munkavállalók egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken, így a nettó bérkifizetés nő a le nem vont nyugdíjjárulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetének összegével? b./ 2# Vagy úgy kell értelmezni, hogy a bérszámfejtés a munkavállaló szempontjából nem változik, tehát a munkavállaló nettó bére ugyanaz marad, viszont a bruttó bérből levont nyugdíjjárulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék összege a munkáltatónál marad, azokat a munkáltatónak nem kell befizetnie az államháztartás felé? 2.) Ha a b./2# eljárás a helyes adózói magatartás, akkor abban az esetben a dolgozótól levont, de meg nem fizetett munkavállalói járulékoknak mi lesz a sorsuk, azt számvitelileg hogyan kell elszámolni? 3.) A 2020. március 18-áig megszűnt jogviszonyokra kell-e alkalmazni a rendeletet? Köszönettel a szakmai segítségért: Paluska Ferenc
Tisztségviselő díjazás nélkül, adózás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Lakhelyünken 100 garázsból álló kis garázsszövetkezetet működtetünk, ahol a garázsok a magánszemélyek tulajdonában vannak. A szövetkezet nem végez üzleti tevékenységet. A garázstulajdonosok egy szerény összeget fizetnek közös költségre, amely csak az évközi kisebb javításokra, villanyköltségre az elnök tiszteletdíjára, illetve várhatóan nagyobb kiadásra biztosít tartalékolást. Felmerült, hogy ha az elnök bármely okból (betegség, tartós távollét akadályoztatva van) erre az esetre szükséges lenne másik tisztségviselőre is (elnök vagy alelnök), aki szükség esetén intézkedni tudna halaszthatatlan ügyekben. Ehhez közgyűlést kell összehívnom mint jelenlegi elnöknek. Mivel az új tisztségviselő feladata csak kivételesen jelentkezne, vállalja az illető, hogy a feladatát térítés nélkül végezné megbízásos vagy tagi viszonyban. Kérdésem: 1. Az úgynevezett másik tisztségviselő térítésmentes munkavégzése esetén bármilyen járulékot, adót kell-e fizetnie részben a magánszemélynek vagy a társaságnak kötelezően? A válaszukat befolyásolja-e az, ha a cégjegyzésre önállóan vagy együttesen lennének jogosultak, vagy az új személy tagi – vagy megbízási – jogviszonyban végezné eseti munkáját, 2. Feltétlenül szükséges-e szerződést kötni a magánszeméllyel megbízásra vagy elégséges, ha a közgyűlési határozat az Alapszabályban meghatározott feladatokra hivatkozik. Válaszukat előre is köszönöm.
Egyszerűsített foglalkoztatás – napi kifizethető összeg
Kérdés
Egyszerűsített foglalkoztatás 22 057 forintot szeretnénk kifizetni szakképzettséget igénylő munkakörben. Ebben az esetben milyen terheket (adó és járulék), és milyen összegben kell fizetnie mind a munkáltatónak és mind a munkavállalónak?
Adó- és járulékfizetési könnyítések: itt a rendelet, pontosan kiket érint
Cikk
Megjelent a Magyar Közlönyben a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait és egyes új intézkedéseket tartalmazza. Pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek, és tartalmazza a katafizetési könnyítésben érintett vállalkozások bővített listáját. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.
Így adóznak a késedelmesen fizetett bérek és juttatások
Cikk
Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.
Átmeneti jogszabályváltozások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szerdán kiadott kormányrendelet szerint bizonyos gazdasági egységeknek a munkavállalói után nem kell járulékot fizetni (kivéve a 7710 forint). Ez vonatkozik a 15 százalék személyi jövedelemadóra is? Köszönettel: Visnyei Mihályné
Támogatói ösztöndíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk támogatói ösztöndíjat szeretne fizetni szakközépiskolai tanulóknak. Az ösztöndíj havi összege 40 ezer forint. A tanulóknak nem kell a cégnél munkát végezniük, nem keletkezik biztosítási jogviszonyuk. Kérdésem, hogy az ösztöndíj összegét terheli-e járulék vagy szja?
Egyetem melletti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy nappali tagozatos egyetemista dolgozhat-e teljes (8 órás) munkaidőben? Illetve rá vonatkozik valamilyen speciális adózás, vagy a normál munkaviszonyban lévő járulékokat kell fizetnie neki is? Köszönettel
Konferencia, továbbképzés támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány alapító okiratában szerepel az "egészségügyi dolgozók szakmai képzésének támogatása". Ha a támogatott nemcsak a részvételi díj megfizetését kéri, hanem a konferenciához, továbbképzéshez tartozó szállás, étkezési költség kifizetését is, kérdésem hogy ezeket az egyéb költségeket milyen adó, járulék és egyéb feltételekkel fizetheti ki az alapítvány a támogatott részére. Köszönettel Erdélyi Jánosné
Járulékalapot képező jövedelem: amikor speciális szabályok szerint kell megállapítani
Cikk
Vannak biztosítottak, akiknek a díjazása adómentes, van olyan munkabérrész, amely nem része az összevont adóalapnak, illetve akadnak olyan jövedelmek is, amelyek csak külföldön adóznak, miközben az azt szerző a magyar társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozik.
Bt.-beltag járulékfizetése megbízási jogviszony és ekho mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja más társasággal megbízási jogviszonyban állt, díja a minimálbér összege (149 ezer forint, melyből az adó- és a járulékok levonásra kerültek), valamint ugyanannál a társaságnál ekhós jövedelme is volt (sportedző). A saját bt.-jében tevékenységet nem végzett, bevétele nem volt. Kérdésem, hogy a megbízási szerződés időtartama alatt a saját bt.-jében terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? Ha igen, akkor a minimálbér után vagy a növelt járulékalap után kell fizetnie? Válaszát előre is köszönöm!
Biztosítási jogviszony járuléktartozás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. hosszú időn át elmaradt a járulékok és az adók befizetésével. A kft. tagjának nincs más biztosítási jogviszonya, ő a kft. ügyvezetője, tagi jogviszonyban bejelentve, itt kellett volna a szakmai bérminimum alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével megfizetnie önmaga után a járulékokat. A bevallások határidőben beküldésre kerültek mindig, de a vállalkozó általi befizetések elmaradtak. Az áfa, tao és egyéb tartozásokat az összeg nagyságrendjére való tekintettel nem fogja tudni befizetni, a saját maga után fizetendő járulékokat viszont szeretné rendezni. Kérdéseim a következők: – Addig, amíg nem rendezi a tartozását, biztosítottnak számít? – Mivel a bankszámláját inkasszó terheli, így van arra lehetőség, hogy a megfelelő adónemekre fizesse be a tartozást, csak nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékra? – Egyéni vállalkozás indítása esetén (nem katás) addig, amíg a kft. létezik, van arra lehetőség, hogy az egyéni vállalkozásban fizesse maga után a járulékokat, ne a kft.-ben? – Vagy milyen más, törvényes megoldás létezik, hogy a biztosítási jogviszonya fennálljon a magánszemélynek? Köszönöm szépen a választ!
Másodállású egyéni vállalkozás gyed mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként is dolgozó kismama jelenleg gyeden van. Míg a főállásban fizetés nélküli szabadságon van a gyed ideje alatt, addig milyen fizetési kötelezettségek terhelnék, ha folytatná egyéni vállalkozói tevékenységét ezen időszakban? Kell-e fizetnie a minimálbér után az adót és a járulékokat, vagy csak a tényleges bevétele után kell járulékot fizetnie? Kell egyáltalán bármit fizetnie, mivel másodállásban végzi a vállalkozói tevékenységet? Vállalkozói kivétje sosem volt az egyéni vállalkozásában. Illetve milyen közterhei lesznek az egyéni vállalkozásban, amennyiben a gyed lejár és gyest kap a kismama? Főállásába a gyermek 3 éves koráig nem szeretne visszamenni. Köszönöm a választ!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
