Tisztelt Szakértő! Egy kft. idegen ingatlanon – földhivatalnál lakóingatlanként bejegyzett – felújítást végez. A felújítás után az ingatlant üzletként fogja használni. A felújítási számlák áfatartalmát visszaigényelheti-e a kft.? Köszönettel.
Kft. bérel egy ingatlant (nem lakóingatlan, hanem szálláshely) magánszemélytől, melyen elvégzett nettó 10 millió forint összegű beruházást. A kft. a beruházás áfáját visszaigényelte, és a beruházásra a könyveiben 6 százalékos értékcsökkenést számolt el. Bérleti díjat rendesen fizetett. Most, 4 év után az ingatlant visszaadja a kft. Kérdés, hogy mi a legkedvezőbb megoldás, ha erről előzetesen nem kötöttek megállapodást? Hogyan kell kiszámlázni vagy visszaadni, és melyik esetben milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél?
Tisztelt Adózóna! Egy ügyfelem (kft.) magánszemélytől vásárolt ingatlant újít fel. A felújítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját levonásba helyeztük. A kft. az ingatlant hasznosítani szeretné, felújítás után bérbe fogja adni különböző cégeknek, magánszemélyeknek. Kérdésem, hogy a jelenleg göngyölített áfavisszaigényelhető-e, amennyiben a bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be az áfakör hatálya alá? Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Lea! Köszönöm válaszát (Ingatlanfelújítás: áfa visszaigénylése, Dátum: 2019.10.07., 22:10:58). Az alábbiakban kérném még a véleményét: Tételezzük fel, hogy 2019-ben a végleges visszaigénylési arány 70%, 2020-ban 80%. Az aktiválás 2020-ban lesz. Az első részszámlánál (2019-es számla) alkalmazott arány 70%, a 2. részszámlánál (2020-as számla) alkalmazott arány 80% lesz. Ingatlan esetén 20 év a visszaigénylési arány figyelési időszaka. Ebben az esetben egy felújításhoz kapcsolódóan két arányt kell figyelnem? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Egy kft. irodaingatlanát felújítja, az ingatlan bérbeadás célú, a bérbeadásra adókötelezettséget választott, de nem adja bérbe teljes mértékben, mert saját maga is oda helyezi a székhelyét. A kft. végez adóköteles és adómentes tevékenységet is, visszaigényelhető áfáját ennek megfelelően arányosítja. A felújítás nagy értékű, aktiválni fogja a kft. A kivitelezővel megállapodtak, hogy részszámlákat állíthat ki. A felújítás befejezése 2020-ban várható. A 2019. 09-ben kiállított I. részszámla áfáját levonásba helyezheti-e a kft. a szeptemberi áfabevallásában? Mivel ő maga is beköltözik az ingatlanba, szükséges-e a részszámla áfatartalmát arányosítania? Köszönettel: Mónika
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (áfás) ingatlancsoportot üzemeltet, melyet jelenleg bérbe ad. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében nem élt a tevékenység áfássá tételével. Az adózó a fent nevezett ingatlanon értéknövelő beruházást indít, a beruházás kezdete a 2019. év, mely évben szakaszszámlák befogadására is sor kerül, tervezett befejezése 2020. 02. hó, mely után az értéknövelés használatba vételre (aktiválásra) kerül. Az ingatlan egy részét a beruházást követően az egyéni vállalkozás üzemelteti áfaköteles tevékenység keretében, a fennmaradó részt bérbe adja továbbra is. A bérbeadásra vonatkozóan a vállalkozó 2020-tól (2019. végi bejelentéssel – több mint 4 év után) él e tevékenység áfássá tételével. Kérdés: a felvázolt körülmények figyelembevétele mellett a vállalkozás a beruházás tekintetében visszaigényelheti-e a számlákban (nem építésiengedély-köteles) felszámított áfa összegét teljes egészében (tekintettel arra, hogy a beruházás 2020-tól teljes egészében kizárólak áfaköteles tevékenységet szolgál)?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemély részére végez nem lakóingatlan (garázs) felújítást. Ebben az esetben mekkora az áfa mértéke? Válaszát előre is köszönöm!
A Népi Építészeti Program idén 1,5 milliárd forint keretösszegből valósul meg a Teleki László Alapítvány gondozásában. A program célja a felújítások támogatása mellett a hagyományos építési technológiák fenntartása, a mesterségbeli tudás átörökítése és kiemelten fontos, hogy a felújítások hagyományos szerkezetek alkalmazásával valósuljanak meg – írja az Octogon.hu építészeti magazin.
Tisztelt Szakértő! Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások egy több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben bérlők üzemeltetnek üzlethelyiségeket, melyeket az ingatlan felújítása miatt át kellett költöztetni az ingatlan más vállalkozás tulajdonában lévő részébe, melynek érdekében a beruházók bérleti szerződést kötöttek az ingatlanrész tulajdonosával, majd a bérlők igényei szerinti átalakításokat végeztek a bérbevett területen. Az átköltözés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. Kérdéseink: 1.) A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből kivezetni? 2.) Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? 3.) A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? 4.) Az épület közös tulajdonban lévő részein (például tartószerkezet, homlokzat) végzett helyreállítási munkák költségei teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. április 30-án megtörtént, amennyiben mód van rá, kérjük szíveskedjenek kérdésünkre rövid határidőn belül válaszolni. Szakértő segítségüket tisztelettel köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagjának tulajdonában áll egy lakóingatlan. A kft. bérli az ingatlant a tulajdonostól, majd felújítja azt, és üzlethelyiséget alakít ki benne, ahol élelmiszerboltot szeretne üzemeltetni. Az áfatörvény 124. § (1) bekezdésének i) pontja alapján nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó. Milyen lépéseket kell tennie ahhoz, hogy a beruházási költségek áfatartalmát levonásba helyezhesse? A költségvetés alapján a kivitelezés költsége 8 millió forint. Át kell-e minősíteni üzletté az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban? Megtisztelő válaszát köszönöm.
Hogyan használható fel a fejlesztési tartalék ingatlanon végzett felújítás során – tudakolta kérdésében olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlanokat vásárol, ezeket néhány hónap alatt felújítja, utána értékesíti. Az ingatlanokat be kell-e telephelyként jelenteni a felújítás idejére? Be kell-e a helyi önkormányzathoz jelentkezni és iparűzési adót fizetni? Mikor válik egy felújítás helyszíne telephellyé? Köszönettel: Jancsó Katalin
1. Kisadózó, általános szabályok szerinti, negyedéves áfabevalló egyéni vállalkozó által elnyert Kisfaludy turisztikai fejlesztési vissza nem térítendő támogatásból (támogatás 30 M Ft + önerő 13 M Ft = 43 M Ft + áfa) ingatlanon (panziórész) nagy felújítást (tető, gerendák, kőműves munkák) végez. Nagyközségben régi, több részből álló, udvarral ellátott családi házban. Három tulajdonos van: a vállalkozó feleség és magánszemély férje = ingatlan 70%-a, annak 50-50% arányában + vállalkozó anyósa 30%-ban tulajdonos. A beruházás a panziót szolgálja, saját lakás és anyós ingatlan részét nem érinti. Visszaigényelhető-e a kb. 11,6 M Ft áfa? A panziórészt a vállalkozó és férje "ingyenesen" adták a vállalkozásnak használatba húsz évvel ezelőtt, a vállalkozás indításakor. Az ingatlan tárgyieszköz-nyilvántartásban nem szerepel, a földhivatalnál magánszemélyként tulajdonosok 50-50%-ban. 2. Amennyiben részben a magánterületre is áttevődik a felújítás, milyen lehetőség van az áfavisszaigénylés arányosítására? 3. A kisadózó árbevételébe beszámít-e a 30 M Ft vissza nem térítendő támogatás ? A szíves válaszadását előre is köszönöm.
Tisztelt Lepsényi Mária! 10 éve folyamatosan kiadott ingatlanból elment a bérlő 2018 áprilisában. A tulajdonos ezután felújította, majd 2018 szeptemberétől újra kiadta az ingatlant. Helyrajzi szám szerint ez két lakás, de a felújítás előtt egybe volt nyitva. Most visszafalazták, két ingatlannak számít, és így is van kiadva. A felújítási számlákat hogyan lehet költségként leírni? A víz- és a fűtési csövek cseréjének költsége lakásonként meghaladja a 100 ezer forintot, s a parkettázás is lakásonként több mint 200 ezer forint. A két lakás felújításának költsége lakásonként meghaladja az 1 millió forintot. Ez egy az egyben leírható vagy sem? Válaszát előre is köszönöm.
Egy település lakói létrehoztak egy egyesületet, aminek célja a közösségi élet összefogása és a község tulajdonában lévő ingatlanok felújítása. Pályázat útján nyertek pénzt az ingatlanok felújítására. A nyilvántartásainkban a tárgyi eszközök között szerepeltetik az ingatlanok felújítását, és értékcsökkenést számolnak el utánuk. Kérdésünk: május 31-éig benyújtandó Taony nyilatkozatot beadhatják? Vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, ingatlanhasznosításból sem származik bevételük. Saját ingatlannal nem rendelkeznek. Válaszukat előre is köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték