20 találat a(z) illetéktörvény cimkére

Pénzkövetelés fogalma az illetéktörvényben Kérdés

Módosul az illetéktörvény és a csődtörvény, öt új kormányrendelet jelent meg Cikk

Több új jogszabály is megjelent június 11-én a Magyar Közlöny 110. számában.

Kihirdették a testvérek közötti ajándékozást és öröklést illetékmentessé tevő törvénymódosítást Cikk

Megjelent a június 23-ai Magyar Közlönyben az illetéktörvényt módosító jogszabály, mely szerint illetékmentessé válik a testvérek közötti öröklés és ajándékozás, ugyanekkor a polgári törvénykönyv módosítása is szükségessé vált.

Február 1-jétől változik az illetéktörvény: vége az ingatlanspekulációknak? Cikk

2020. február 1-jétől hatályba lép a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedése után fizetendő, szerény mértékűnek semmiképpen sem mondható vagyonátruházásiilleték-kötelezettség. Az illeték mértéke 90 százalék, melyet – a megszokottól eltérően – nem a vevőnek, hanem az eladónak kell megfizetnie.

Így változtak a termőföldilletékek szabályai Cikk

Az illetéktörvény több agrárcélú illetékkedvezményi, illetékmentességi rendelkezést is tartalmaz valamennyi illetéknemben, amelyek közül a legismertebb a földművesek termőföldszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség. Ez a szabályrendszer az utóbbi időszakban többször is módosult, ezért érdemes áttekinteni a hatályos szabályozást.

Belföldön bejegyzett szervezet Kérdés

Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. paragrafusának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A követelés elengedése kapcsán fontos tudnivaló ennek vizsgálata.

Ingatlanforgalmazás 2 százalékos illetéke Kérdés

Az illetéktörvény 23/A paragrafusának az ingatlanforgalmazókra vonatkozó illetékkötelezettség értelmezésével van problémánk. Különösen a 23/A § (4) bekezdésben foglaltakkal, vagyis az ingatlan-forgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó fogalom, valamint az adóév nettó árbevételének adóéve meghatározás alkalmazásával. A vállalkozó 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol. A vállalkozás már régóta működik, de ingatlanforgalmazási tevékenységet még nem végzett, bár az benne volt a tevékenységi körében. Nyilatkozhat-e a kedvezményes 2 százalékos illeték kivetéséhez, és ha igen, melyik időszak nettó árbevételéről kell nyilatkoznia? Ha 2015. 12. 31-éig jogerőre emelkedik a kivetés, akkor a 2015. évi nettó árbevételről, ha csak a 2016. évben emelkedik jogerőre, akkor a 2016. évi nettó árbevételről? Másik vállalkozás is régóta működik már, és korábban végzett ingatlanforgalmazást, de 2014. évben nem származott ebből a tevékenységből nettó árbevétele. Ha a 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol, tud-e nyilatkozatot tenni a kedvezményes illetékre? Harmadik vállalkozás is régóta működik, 2015. évben felveszi az ingatlan-forgalmazási tevékenységet, és elkezdi a tevékenységet folytatni. Nyilatkozhat-e mint ingatlanforgalmazó kezdő vállalkozó a kedvezményes, 2 százalékos illetékről?

Csak így lehet illetékmentes a telekvásárlás Cikk

Milyen építmény minősül lakóháznak és mi teleknek az illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó szabályok szerint – kérdezte olvasónk. A példaként említett telken egy befejezetlen ház áll, amelyet még sehová nem jegyezte be, sőt semmiféle lakhatási, illetve egyéb engedélyt nem kértek rá. A kérdésekre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Pénzkövetelés fogalma Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az illetéktörvény belföldi ingatlannal rendelkező társaság fogalma 2014-től megváltozott. A fogalom szerint "olyan gazdálkodó szervezet, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) ..." Megkérdeztük a NAV-tól, hogy mit kell pénzkövetelés alatt érteni e tekintetben. Írásos válasz: "a számviteli törvényben foglalt követelés (számviteli törvény 29. § valamint a 3. § (9) bekezdés), ezen belül pénzkövetelés fogalmának meghatározását kell alapul venni és alkalmazni. Mi nem találtunk a számviteli törvényben pénzkövetelés fogalmat. Az lenne a kérdésünk, hogy ezek tükrében, Önök szerint a gyakorlatban, a mérlegben kimutatott eszközök, ezen belül a mérlegkövetelések sorából milyen tételeket (vevők, adott kölcsönök?) kell kivennünk, mint pénzkövetelés, hogy a 75 százalékos arányt meg tudjuk határozni? Segítségüket köszönöm.

Erdővásárlás illetékmentesség Kérdés

Tísztelt Szakértő! Az illetéktörvény illetékmentességet határoz meg föld (erdő) vásárlásakor a következő esetben: "mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó által, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el – ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét –, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja a vevő. Mivel a megvett erdő közös tulajdonban van, a törvény a társult erdőgazdálkodást írja elő. A 2013. évi CXXII. törvény 38,. 40., 42. §-ai szerint nem minősül a használat átengedésének, ha társult erdőgazdálkodást folytat. Egyébként az erdőgazdálkodó cégben többségi tulajdonos vagyok, és így a 42. § (2) ab) és b) nek is megfelelek. Jól értelmezem, hogy amennyiben regisztrált őstermelő vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagyok, illetékmentes a tranzakció? Előre is köszönöm a válaszát.

Illetékkedvezmény Kérdés

A kérdéseink az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. §. (1) p) pontjában megjelölt illetékkedvezménnyel kapcsolatosak. Egyik ügyfelünk az általa 2012 decemberében megvásárolt termőföld vonatkozásában 2013 májusában nyilatkozott arról, hogy igénybe kívánja venni ezt a kedvezményt. A kedvezmény igénybevétele érdekében a vevő, mint regisztrációs számmal rendelkező őstermelő és mezőgazdasági egyéni vállalkozó, vállalta, hogy a megvásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít és mezőgazdasági őstermelőként, illetve egyéni vállalkozóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. Az ügyfél a megvásárolt termőföldet vagy annak egy részét jelenleg haszonbérbe kívánja adni. Az alábbi kérdésekről lenne szó: 1./ Megszegi-e a vevő az Itv. 26. § (1) p) pont szerinti illetékkedvezmény igénybevételével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, ha a birtokbavételtől számított 5 éven belül a termőföldet mezőgazdasági célra nem saját maga hasznosítja, hanem azt mezőgazdasági hasznosítás céljából más természetes vagy jogi személynek haszonbérbe adja? 2./ Ha a vevő az Itv. 6. § (1) p) pont szerinti illetékkedvezmény igénybevételével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit bármely okból megszegi, és erre tekintettel az illeték megfizetésére kötelessé válik, az illetékkötelezettség ez esetben mikor keletkezik és a vevőnek mennyi idő áll rendelkezésére az illeték megfizetésére? (Az ügyfélnek valakitől olyan értesülése volt, hogy az illetéket ekkor is csak az 5 év lejártával köteles megfizetni.) 3./ Ha a vevő a termőföldnek csak egy részét kívánja más részére haszonbérbe adni, akkor az Itv. 26. §. (18) bekezdés utolsó mondata alkalmazhatóságához szükséges-e a földterület természetbeni megosztása földmérő bevonásával, vagy elegendő, ha a felek a haszonbérleti szerződésben megjelölik a haszonbérbe adott tulajdoni hányadot, és az annak megfelelő területnagyságot, esetleg körülírással meghatározzák a haszonbérlő birtokába adott területet? Köszönöm a segítséget.

Változnak az adó-, illeték- és jövedéki szabályok Cikk

Több adó-, illeték- és jövedéki szabály módosítását is elfogadták a képviselők pénteken az Országgyűlésben a távolléti díj számításával összefüggő törvényjavaslat jóváhagyásával. Ennek alapján az illetéktörvényben bővítették a pénzintézetek által elengedett követelésekhez kapcsolódó illetékmentességet. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény is úgy változik, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen adómentes a pénzügyi intézmény által zálogjoggal biztosított lakáskölcsön elengedése.

Ombudsman: az illetéktörvény visszamenőleges módosítása sérti a jogbiztonságot Cikk

Az ombudsman szerint az illetéktörvény év elejétől hatályos módosítása visszamenőlegesen állapít meg kötelezettséget, ami sérti a jogbiztonságot. Szabó Máté a nemzetgazdasági miniszterhez fordult a törvényrészlet hatályon kívül helyezése érdekében - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Cégalapítás: nyilvános lehet a születési hely és idő Cikk

Megszüntetnék az egyszerűsített cégeljárást, módosítani kellene a jelenlegi, sokszor évek óta használt cégnevet, s a társasági szerződésben a születési időt és helyet is feltüntetnék - többek között ezeket is tartalmazza a gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.

Üzletrész átruházása: komoly nehezítések a törvényjavaslatban Cikk

Módosulnak a gazdasági tárgyú törvények, de a tervezettel kapcsolatban számos kérdés merül fel. Miért járnának rendkívüli jogok a hitelezőknek? Mi értelme van az elővásárlási jog kiüresedésének? Milyen hatásai lehetnek az elhúzódó eljárásoknak?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kettős állampolgár

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs