A 35 év alatti férfi vásárol 16 millió forintért lakást. Előző években volt neki nyaralóingatlanban 50 százalékos tulajdonjoga. Ez esetben igénybeveheti-e az illetékmentességet a 15 millióra, és csak az 1 millió után kell megfizetnie az illetéket?
Egyéni cég 1997 áprilisában cégformaváltással korlátolt felelősségű társasággá alakult át. Az átalakulást az illetékes cégbíróság bejegyezte. A kft. azóta is eredményesen működik. Az átalakulási vagyonmérlegben/vagyonleltárban ingatlan is szerepelt. Akkor elmaradt az átalakulás miatti tulajdonváltás földhivatalnál történő bejegyeztetése. Ez sajnos csak napjainkban derült ki a tulajdonos számára. Most kérte a kft. a tulajdonjog bejegyzését az illetékes földhivatalnál. Az átalakulás 1997-ben adó- és illetékmentes volt. Kérdés, hogy alkalmazandó-e ez az illetékmentesség most, az utólagos bejegyzési kérelemre tekintettel?
Tisztelt Szakértő! Húsz éve működő kft.-nél a többségi tulajdonú önkormányzat 1999. évben 1 175 070 forint, 2004. évben 5 125 000 forint tagi kölcsönt adott a kft.-nek, mindkét esetben kamatmentesen. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy rendezzük a tagi kölcsön sorsát, de a többségi tulajdonos elzárkózott. Osztalék kifizetésre nem került sor 1999. év óta. A tulajdoni arány egészen 2013. novemberig: 80 százalék önkormányzaté, 20 százalék magánszemélyé volt. 2013 novemberében törzstőkeemeléssel a tulajdoni arány megváltozott, 24 százalék az önkormányzaté, 76 százalék a magánszemélyé. Ebben az évben is felvetettem az összeg rendezését, ehhez kérném az Ön segítségét. A kérdésem, a tagi kölcsön elévülése, mint fogalom, létezik-e, ha igen, akkor mi a teendő? A tagi kölcsön elengedését milyen dokumentummal kell alátámasztani az önkormányzat részéről? Részemről a rendkívüli bevételként történő elszámolással, legalább 2 évre elosztva a társasági adó megfizetésével rendezném a tagi kölcsön összegét. Ha jól értelmezem, az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében nem kell illetéket fizetni a kft.-nek az elengedett tagi kölcsön után? Köszönettel: Bereczky Judit
Örökölt lakástulajdon 1/3-ad részét elcseréli a fiú az édesanyja üdülöjével. A két ingatlan (1/3 lakás és az üdülö) forgalmi értéke megközelítöen azonos. Kérdésem, hogy illetékköteles lesz-e valamelyik fél része, ha igen, milyen mértékü illeték terheli? Jól tudom-e, hogy az illetékmentesség csak az öröklésre vonatkozik, az ilyen cserére már nem?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a követelés-elengedés illetékmentességére vonatkozik: A követeléselengedés külföldi székhelyű vállalkozás (EU) által keletkeztet-e vagyongyarapodást a belföldi illetőségű társaság számára, és így az ügylet az ajándékozási illeték tárgyi hatálya alá esik-e? Köszönettel: Nagy Magdolna
Van egy kft., amelynek a főtevékenysége autójavítás, viszont szeretne autó-kereskedéssel is foglalkozni, viszont illetékmentességet szeretne kérni, ezt hogyan teheti meg, illetve év közben is kérheti-e, és milyen nyomtatványon? Köszönöm a segítségüket
Kérdésem: háziorvosi praxis eladásánál mi az adó és eho alapja abban az esetben, ha az eladó magánszemély a praxist alanyi jogon szerezte? Házi orvosi praxis vásárlásánál ki jogosult illetékmentességre? Ha valaki egy praxist magánszemélytől vásárolja, aki az első eladó jogosult-e illetékmentességre, ha nem, akkor mennyi az illetékfizetés alapja és hány százalék az illeték? Mikor, és milyen nyomtatványon kell bevallani? Előre is köszönöm a választ.
Tísztelt Szakértő! Az illetéktörvény illetékmentességet határoz meg föld (erdő) vásárlásakor a következő esetben: "mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó által, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva 5 évig nem idegeníti el – ide nem értve a kisajátítást, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítést és a birtokösszevonási célú önkéntes földcserét –, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja a vevő. Mivel a megvett erdő közös tulajdonban van, a törvény a társult erdőgazdálkodást írja elő. A 2013. évi CXXII. törvény 38,. 40., 42. §-ai szerint nem minősül a használat átengedésének, ha társult erdőgazdálkodást folytat. Egyébként az erdőgazdálkodó cégben többségi tulajdonos vagyok, és így a 42. § (2) ab) és b) nek is megfelelek. Jól értelmezem, hogy amennyiben regisztrált őstermelő vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagyok, illetékmentes a tranzakció? Előre is köszönöm a válaszát.
Örökségként kapott, 50 millió forint névértékű részvényt 77 millió forintra értékelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ez alapján állapította meg a fizetendő adót. Az AKG Zrt. az elmúlt években folyamatosan nyereséges volt, azonban osztalékot nem fizetett, az az eredmény tartalékba került. Jogos-e a NAV adómegállapítása, illetve hogyan lehet a megállapított adó mértékét csökkenteni, hiszen az örökös kvázi "eszmei értéket" kapott? Olvasónk kérdésére Szolnoki Béla szakértőnk válaszolt.
Milyen illetékfizetési kötelezettsége van egy szülőnek és gyermekének, ha egy lakás eladásából vásárolnak másikat? Olvasónk kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak.
Lehet-e "kivett hétvégi ház" esetén illetékmentességre számítani? Olvasónk kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak.
Az öröklési illetékből befolyó összeg rekordszintet mutatott márciusban: a háztartások összesen 555,5 millió forintot fizettek be, ennél magasabb összeget két évvel ezelőtt, szintén márciusban utaltak az adóhatóságnak az örökösök - írta szerdai számában a Napi Gazdaság.
Nem kell illetéket fizetniük a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak új otthonaik, új gépjárműveik, valamint a megrongálódott, megsemmisült okmányaik, bizonyítványaik pótlása után. A nemzetgazdasági miniszter erről szóló rendelete a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
Az államnak nincs keresnivalója a családon belüli vagyonmozgás esetén, ha az öröklés, vagy ajándékozás útján valósul meg - mondta Orbán Viktor, s ennek szellemében döntött az illetéket érintő módosításokról a parlamnet. Összefoglaltuk, hogy az év elejétől milyen változások történtek.
A családon belüli ajándékozás mindig is problémát okozott a törvényhozóknak, hiszen ez olyan vagyonátruházás, ami nehezen ellenőrizhető. Az ajándékozási illeték eltörlése várhatóan nem érzi meg a költségvetés, de jelentős hatásai lehetnek a társadalom vagyoni és adózási viszonyaira.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték