246 találat a(z) hipa cimkére

Bajok a hipa-bevallással, ezt javasolja az MKOE Cikk

Az önkormányzati adóhatóságnál nehézségeket okoz a NAV által továbbított iparűzési adóbevallások feldolgozása. Ezért több helyen is az ilyen bevallás feldolgozásának akadályozásáról, a beküldéssel szembeni egyfajta fellépésről küldött az MKOE tagsága visszajelzéseket.

Hipa egyéni vállalkozónál, aki őstermelő is Kérdés

Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?

Hipa, közvetített szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó

Továbbszámlázott költség az ipában Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkaerő-kölcsönző cégnél a megrendelő külön kérésére étkezési vagy egyéb cafeteria utalványt adunk a közvetített dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy ezt figyelembe vehetjük-e mint közvetített szolgáltatást? Ha a megrendelő felé ezt külön számlázzuk, elkülönítve a kölcsönzéstől, elszámolható-e iparűzésiadóalap-csökkentő tételként? Ha nem annak a konkrét megrendelőnek lennének közvetítve, akkor nem kapnának ilyen juttatást, ezért merült fel, hogy ez közvetített szolgáltatás is lehet. Válaszát előre is köszönöm!

Hipa - közvetített szolgáltatás 2. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. SZÁMLÁZÁS ÓRADÍJBAN A partner cég a megrendelő lapján a munka paraméterein túl (kilogramm, helyszín, határidő, körülírás) meghatározza, hogy kb. hány órányi munkát jelent majd ez. Ennek oka, hogy tisztában vannak azzal, hogy az elvégzendő munkát nem ügyfeleim munkavállalói fogják elvégezni, hanem diákok. A fentiek miatt a megbízási díj sem fix összegben, hanem óradíjban kerül meghatározásra, melyhez egy utólagos elszámolás kapcsolódik a munka átvétele után. Véleményem szerint a fenti tevékenység hasonlít ugyan a munkaerő-közvetítés folyamatára, de mivel a diákok nem kötnek munkaszerződést, így nem sorolható ide. Gondot jelenthet-e az óradíjban történő megállapodás? Jogalapot adhat-e a hatóságnak a tevékenység átminősítésére? Úgy tudom, hogy nem létezik SZJ szám "diákmunka szolgálatásra" Szeretném megkérdezni, hogy mit írjanak a szerződésbe illetve a számlára?

HIPA - közvetített szolgáltatás 1. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. Kérdése: Az iskolaszövetkezettől megvásárolt "diákmunka szolgáltatás" közvetített szolgáltatásként levonható-e az adóalapból? - Hiszen megbízási szerződést kötnek a partner céggel, melynek tárgya az elvégzendő kisebb munkafolyamat (például adatrögzítés, csomagolás) és nem a munkaerők közvetítése. - Megbízási szerződésük tartalmazza, hogy ehhez közvetített szolgáltatói teljesítményt vesznek igénybe. - Számláikban 100 százalékban továbbszámlázzák ezt és a számlán megjelenik, hogy "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" Igyekszünk nagyon körültekintően eljárni, ezért a szakmai véleményét szeretném kérni abban, hogy lehetnek-e még "buktatók" a fenti gazdasági eseményben akár számlázás, akár szerződés vonatkozásában?

Családi gazdálkodás adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes családi gazdálkodás tételes költségelszámolást alkalmaz, az egy főre jutó jövedelem 10,5 millió forint (bevétel mínusz költség). Az egyik tag kiskorú, a másik pedig 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll. Milyen adók terhelik a jövedelmet? Szja, eho, hipa...? Válaszukat köszönjük.

Közvetített szolgáltatás: ezekre ügyeljen a besorolásnál! Cikk

Közeledik az év vége, a vállalkozások rendbe teszik könyveiket és kalkulálják éves várható adóterheiket. A helyi iparűzési adó (hipa) alapjából levonható tételek között a legnehezebben védhetők az úgynevezett közvetített szolgáltatások. Minősítésüket nagyon körültekintően kell dokumentálni.

Könyvelők figyelem: duplázódhat a munka az IFRS miatt Cikk

Megszüntetve megőrződik a helyi iparűzési adó alapjának mostani számítása egy darabig még azoknál a cégeknél is, amelyek áttérnek az IFRS szerinti beszámoló készítésére. Ráadásul egy átmeneti szabály miatt anyagilag is rosszabbul járhatnak.

Zűrös az iparűzési adó alapja, állítja az ügyvédi iroda Cikk

A Kúria egy közelmúltbeli ítéletében ismét értelmezte a közvetített szolgáltatás fogalmát a helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából – ezúttal a bevásárlóközpontok bérbeadási tevékenysége kapcsán. Bár az ítélet nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az üzemeltető a hipa alapját csökkentő tételként számolja el a bérleti díjat, ennek feltételéül azonban nehezen megugorható követelményeket támasztott – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Buktatók az iparűzési adózásban: bonyolult számítás, növekvő terhek? Cikk

Idén először kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak az új szabályokat a helyi iparűzési adó kiszámításakor. Az adóalap kiszámítása bonyolult, ráadásul az is elképzelhető, hogy a vártnál kedvezőtlenebb lesz az eredmény a vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Újabb határidő a cégek nyakán: ez is csökkentheti az iparűzési adót Cikk

Január 31-ig kell eldönteni, hogy a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség keletkezésének időpontját az adóköteles termék értékesítésének (felhasználásának) vagy készletre vételének időpontjához kötik a cégek – hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS. A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: érdemes számolni, mert az utóbbi változat ugyan előrehozza a fizetési kötelezettséget, de csökkenti az iparűzésiadó-alapot és a kapcsolódó adminisztrációs terheket.

Tatabányán megszüntetnék a kommunikális adót Cikk

A tatabányai képviselő-testület többségét adó Fidesz-frakció a csütörtöki közgyűlésen kezdeményezi a városban két éve bevezetett kommunális adó megszüntetését 2014. január elsejétől - mondta el a párt helyi alelnöke keddi sajtótájékoztatóján.

Egyre több lakossági adót szednek az önkormányzatok Cikk

Brutálisan emelkedett az elmúlt években több önkormányzati adóból származó bevétel, a csökkenő iparűzési adót a jelek szerint a lakossági adóból pótolják a helyhatóságok - írta a Napi Gazdaság.

Gyors módosításra szorul a hipa-rendelet Cikk

Az önkormányzatok többségének módosítania kell a helyi iparűzési adóról (hipa) szóló rendeletét, ha életbe lép a fuvarozók és az állam kompenzációról szóló megállapodása, amely szerint a vállalkozók évi 10-15 milliárd forintot visszakaphatnak az útdíjból úgy, hogy a hipából levonhatják az útdíjbefizetések 7,5 százalékát – írta a Napi Gazdaság.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozó, telephelykérdés

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó tárhely 2025

Szipszer Tamás

adószakértő

Utazásközvetítői jutalék áfa tartalma

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink