Ötödik alkalommal díjazott külföldi vállalatvezetőket a Budapest Business Journal (BBJ) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), idén Taira-Julia Lammi, az ABB Kft. vezetője kapta Az év külföldi vállalatvezetője díjat, külön elismerésben részesült Kannan Prabhakar, az Apollo Tyres ügyvezető igazgatója – közölték a szervezők az MTI-vel.
Jottányit nem csökkent a vállalkozások üzleti év zárásához kapcsolódó terhelése, amely két területen, a társasági és a helyi iparűzési adózásban okozza a legnagyobb problémát. A bevallásokhoz szükséges nagy adatmennyiség és megterhelő adminisztráció egyáltalán nem szolgálja az adóelkerülés megelőzését, ellenben sok hibalehetőséget rejt magában, és nagyon megnehezíti az érintettek helyzetét – berzenkedik az Adótanácsadók Egyesülete.
Tisztelt Szakértő! Vitába keveredtem egy könyvvizsgálóval az anyagköltség könyvelése kapcsán. Én a beszerzési érték részének könyveltem a GLS futár költségét, ami az anyagvásárlás számla egy tétele volt. Szerintem a számviteli törvény 47. § (1) bekezdése is vonatkozik erre a gazdasági eseményre. Tehát egyértelműen hozzárendelhető volt az anyaghoz a fuvar. A könyvvizsgáló egyéb anyagjellegű szolgáltatásként könyveltetné a GLS költségét, a számlán lévő többi az anyag költség lenne. Ugyanez a könyvvizsgáló viszont a készlet értékénél elvárja, hogy a fuvarköltség is része legyen a készletnek. Véleményem szerint mindkét esetben az áru, illetve az anyag része a fuvar- vagy futárköltség. Ez az iparűzési adó alapjának megállapítása miatt is lényeges. Kinek van igaza? Ha a könyvvizsgálónak, akkor milyen rendelkezés alapján kell eltérően könyvelni a fuvart az anyag esetében az áruhoz képest? Köszönettel: Soltész Nóra
Vajon miért jelent problémát a turizmusfejlesztési hozzájárulás a vállalkozásoknál és a szakembereknél egyaránt, hiszen van olyan régóta meglévő adónemünk, amely ugyanúgy működik, mint az új adónem és mégsem merültek fel soha hasonló dilemmák?
T. Szakértő! 2018-tól kivás (korábban társasági adós) cég esetében hogyan alakul a 2018. évre vonatkozó adófeltöltési, bevallási kötelezettség hipa tekintetében, figyelemmel az új Art. előírásaira? Köszönettel: Fazekas Péter
Budaörsi katás egyéni vállalkozó iparűzési adóbevallásával kapcsolatban a helyi önkormányzat ügyintézője arról tájékoztatott, hogy mint könyvelő tudhatnám, hogy a katásoknak az ipa beadási határidő 01.15. Meglepődtem, mert eddig az volt bennem, hogy a tételes ipa alá bejelentkezett katásnak nem kell vallani, a többieknek ugyanúgy, mint a többi vállalkozónak 05.31. a határidő. Elővettem a helyi adókról szóló törvényt( 1990. évi C. tv.) és csakugyan találtam benne egy ilyen határidőt. A 39/b § (6) b) pontja alatt. De szerintem ez nem minden katásra vonatkozik, de teljesen elbizonytalanodtam. A nem tételes hipa alá bejelentkezett katás egyéni vállalkozónak a bevallás benyújtási határidő mi pontosan? Segítségét előre is köszönöm.
Egy katás egyéni vállalkozó technikai hiba miatt lecsúszott a 15 napos bejelentkezési határidőről az iparűzési adó esetében. A NAV-nál kata szerint adózik. Mi a helyzet ilyenkor a hipával? Kell normál bevallást beküldeni részére, vagy lehet-e január 1-jével újra bejelentkeznie a kata szerinti iparűzésiadó-fizetésre?
Tisztelt Szakértő! A, B, C, D belföldi kft.-knek ugyanaz a 2 fő belföldi magánszemély a tulajdonosa. Mind a négy cégnek az ügyvezetője az egyik tulajdonos. A Tao. tv. 4. § 23. pontja szerint a négy cég egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban van megalakulásuktól kezdve (a 2000. évtől). A négy kft.-ből három tao- és hipa-feltöltésre kötelezett volt a 2013. évtől kezdve. Ezért az 1990. évi C. a helyi adókról szóló tv. 39. § (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozásoknál a hipa alapja a komponensek összeszámításával került megállapításra a 2013. évtől kezdve. A Hipa tv. 39. § (10) bekezdésére tekintettel, a 2017. évi hipa számításánál, illetve a 2017. 12. 20-ai hipa feltöltésénél kell-e még alkalmazni ezekre a kapcsolt vállalkozásokra a komponensek összeszámításával történő hipaalap-megállapítást? Vagy a 39. § (10) bekezdés 2017. 01. 01-jei hatályba lépése miatt már csak azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik a komplex hipa számítása, akik 2016. október 1-jét követően szétválással jöttek létre? Sürgős válaszát előre is nagyon köszönöm!
A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentette a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményes határát Zalaegerszeg közgyűlése – közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
Hogyan kell könyvelni az éven áthúzódó tevékenység bevételeit és költségeit? Miként alakul az iparűzési adó alapja? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Az önkormányzati adóhatóságnál nehézségeket okoz a NAV által továbbított iparűzési adóbevallások feldolgozása. Ezért több helyen is az ilyen bevallás feldolgozásának akadályozásáról, a beküldéssel szembeni egyfajta fellépésről küldött az MKOE tagsága visszajelzéseket.
Egy család 5 tagja közös igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet kettő (A+B) önkormányzat területén. A tagok közül ketten "A" önkormányzat területén egyéni vállalkozók is. A család mind az 5 tagját külön-külön felszólította "A" önkormányzat a 2015. évi hipa bevallására. Az egyéni vállalkozók a vállalkozási hipát időben bevallották, de a család az őstermelői bevallási kötelezettséget nem teljesítette. A támogatás nélküli, egy főre jutó őstermelői árbevétel a 600 ezer forintot meghaladta. Az őstermelői iparűzésiadó-alapot a két önkormányzat között meg tudtuk osztani, az egy főre jutó osztással sem volt gond, így "A" önkormányzatnak elküldtük az 5 darab "őstermelői" hipa-bevallást, de több kérdés is felmerült, az alábbiakra kérünk választ: – "A" önkormányzatnál már rendelkezésre állt a két vállalkozó bevallása, de ugyanolyan szöveggel szólították fel őket is bevallásra, mint a nem vállalkozókat, ezért kérdezzük, hogy benyújtható-e külön őstermelői és külön vállalkozói iparűzésiadó-bevallás? – A vállalkozói bevallásokban anyaggal csökkentett árbevétel szerepelt hipa-alapként, az őstermelőinél az egyszerűsített módszert alkalmaztuk. Megtehettük ezt? – Ha egy bevallásban kell szerepeltetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységet, akkor a vállalkozóknál eltérhet-e a nyomtatvány kitöltése az általános szabályoktól, azaz a VII. táblában összeadható-e a nem megosztott vállalkozói és az osztott őstermelői adat? – Hogyan kell helyesen kitölteni az egyéni vállalkozók bevallását ebben az esetben "A" és "B" településeken?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (X) alvállalkozóként további alvállalkozókat (XY) bíz meg szállítási feladatok elvégzésére. A megbízott alvállalkozó (XY) a feladatokat részben maga végzi, a feladatok nagy részét ő is alvállalkozók (XYC) bevonásával teljesíti. Szállítási, fuvarozási tevékenységet végző (XY) Kft. közvetített szolgáltatásokat számláz a megrendelő felé. Kérdésünk: A helyi iparűzési adó szempontjából alvállalkozónak minősül-e a közvetített szolgáltatásokat számlázó (XY) Kft., amennyiben egy számlában összevonva szerepelteti a saját és alvállalkozója által teljesített szolgáltatás értékét? Köszönettel: Stock Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy munkaerő-kölcsönző cégnél a megrendelő külön kérésére étkezési vagy egyéb cafeteria utalványt adunk a közvetített dolgozóknak. A kérdésem az lenne, hogy ezt figyelembe vehetjük-e mint közvetített szolgáltatást? Ha a megrendelő felé ezt külön számlázzuk, elkülönítve a kölcsönzéstől, elszámolható-e iparűzésiadóalap-csökkentő tételként? Ha nem annak a konkrét megrendelőnek lennének közvetítve, akkor nem kapnának ilyen juttatást, ezért merült fel, hogy ez közvetített szolgáltatás is lehet. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Munkaerő közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó cég nagyobb partner cégei kétféle megbízást adnak ügyfelemnek: 1. Partner cég által meghatározott pozícióra embert kell felkutatniuk, melynek eredményeként a partner cég munkaszerződést köt a kiközvetített emberrel (közvetítés), mely iparűzési adóalap csökkentésre nem alkalmas. 2. Partner cégen belüli kisebb részfolyamatokra keresnek rövid távon (olcsó) munkaerőt, melyet az ügyfelemmel kapcsolatban levő iskolaszövetkezetben dolgozó diákokkal oldanak meg, melynek eredményeként nem kötnek munkaszerződést a diákokkal, így közvetítésnek nem számít. SZÁMLÁZÁS ÓRADÍJBAN A partner cég a megrendelő lapján a munka paraméterein túl (kilogramm, helyszín, határidő, körülírás) meghatározza, hogy kb. hány órányi munkát jelent majd ez. Ennek oka, hogy tisztában vannak azzal, hogy az elvégzendő munkát nem ügyfeleim munkavállalói fogják elvégezni, hanem diákok. A fentiek miatt a megbízási díj sem fix összegben, hanem óradíjban kerül meghatározásra, melyhez egy utólagos elszámolás kapcsolódik a munka átvétele után. Véleményem szerint a fenti tevékenység hasonlít ugyan a munkaerő-közvetítés folyamatára, de mivel a diákok nem kötnek munkaszerződést, így nem sorolható ide. Gondot jelenthet-e az óradíjban történő megállapodás? Jogalapot adhat-e a hatóságnak a tevékenység átminősítésére? Úgy tudom, hogy nem létezik SZJ szám "diákmunka szolgálatásra" Szeretném megkérdezni, hogy mit írjanak a szerződésbe illetve a számlára?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték