179 találat a(z) helyi adó cimkére

Cikk

Eltérő szabályok érvényesülését eredményezheti például az adózásra, a helyiségek bérletére, az építési előírásokra, a közterület használatára, a parkolásra, a közösségi együttélési szabályokra, azok megsértésének szankciójára – állítja honlapján megjelent közleményében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a különleges gazdasági övezetekről minap benyújtott törvényjavaslatról. A szövetség javaslatait az előterjesztő nem vette figyelembe.

Cikk

A tevékenységét folyamatosan végző katás egyéni vállalkozónak 2020. február 25-éig kell a bevallásadási kötelezettségét teljesítenie a 19KATA nyomtatványon. Adózónak a 2019-ben elért bevétel nagyságáról és a tételes adó fizetésével érintett hónapok számáról kell nyilatkoznia. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

Kérdés

Arra lennék kíváncsi, hogy jogszerű-e egy szakszervezet esetén, amely a Magyar Államtól – 15 éves elidegenítési és terhelési tilalommal – 4 százalékos tulajdonhányadot kapott egy valaha üdülőként működő építményre, a helyi önkormányzat több százezer forintos helyi adó kivetéséről döntött. Az építmény 2010 óta nem használt, gyakorlatilag lepusztult (közmű sincs benne), eladni nem lehet az elidegenítési tilalom miatt, a felújításhoz a közel egy tucat tulajdonos nem tud forrást biztosítani, egyébként a többségi tulajdonos sem tesz semmit. Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy mivel lakhatatlan az épület, ezért nem szolgál cél szerinti tevékenységet. Igazából sose vettük tulajdonba, a törvény erejénél fogva került ágazati vagyonelemként az Állami Vagyonkezelő határozatával "kvázi" a tulajdonunkba. A tulajdonosi jogainkkal – a 4 százalékos tulajdonhányad miatt – gyakorlatilag nem is tudunk élni. A szakszervezet sohasem végzett vállalkozási tevékenységet, erről nyilatkoztunk is az illetékes önkormányzat felé, amelynek illetékesei viszont azt állítják, hogy mivel az épület nem funkcionált szakszervezeti üdülőként (alaptevékenység lenne), ezért fennáll a fizetési kötelezettség. A problémám az, hogy az épületet nem vásárlás útján szereztük, hanem azt a Magyar Állam ingyenes vagyonátadással adta át szakszervezetünk részére, s 4 százalékos tulajdoni hányadot jegyeztetett be. Kérdés, hogy köteles-e a kizárólag tagdíjból élő szakszervezet több százezer forintos telek- és építményadót fizetni, valamint milyen lehetőség van ezen kötelezettség alóli mentesülésre?

Kérdés

Egyesület elmúlasztotta az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a helyi adókról szóló törvény 3. § (3) bekezdése szerint bejelenteni a helyi önkormányzatnak adómentességét, miszerint a megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az elmulasztott bejelentés szankció nélkül pótolható, vagy a határidő elmúlasztása jogvesztő, és az adómentesség fenállása ellenére is meg kell fizetnie az egyesületnek az építmény- és telekadót?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megbízottként könyvelek egy céget. A cég vezetője meg kíván hatalmazni engem önkormányzati adóügyek intézésére, több önkormányzatnál. Ezzel kapcsolatban az lenne az abszolút technikai jellegű kérdésem, hogy beküldhetem-e én, a saját ügyfélkapumról e-papír-szolgáltatással a cégszerűen aláírt, tanúkkal is aláíratott meghatalmazásokat, vagy ezt mindenképpen a cég vezetőjének kell beküldeni a saját ügyfélkapujáról? Mivel közel 20 önkormányzatról van szó, érthetően szeretném elkerülni, hogy ezzel a cégvezetőt terheljem.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Telephely létesült a Htv. 37. § (3) bekezdése alapján (építőipari vállalkozás). Nem tartom egyértelműnek a Htv. 41. § (5) bekezdését, hogy azt a cég egészére, vagy telephelyenként kell-e értelmezni. A cég 23 éve működik, de a telephelyen 2018-ban kezdtük a munkát. A 2019. évi adóelőlegek vonatkozásában a székhelyen nem kell felbruttósítani, de a telephelyen kell? Várom válaszát, amit előre is köszönök.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlan bérbeadása esetén elszámolható-e az ingatlan után fizetett kommunális adó és építményadó? Ha igen, akkor arányosítani kell-e a bérbe adott napokkal, vagy az egész levonható akkor is, ha nem volt a teljes évben bérlő?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunknak van egy 100%-os tulajdonában álló leányvállalata. Első ízben fordul elő, hogy a leányvállalat árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, ezért sávos adószámítás szükséges, és mivel kapcsolt vállalkozás, az anyavállalat adataival összevontan kell a számítást elvégezni. A törvényből számomra nem teljesen világos a helyi adó alapjának kiszámítása a leányvállalatnál. Az anyavállalat árbevétele 2400 millió Ft, elabé 1950 millió Ft, a leányvállalat árbevétele 950 millió Ft, elabé 910 millió Ft. Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

A 2019. évi adótörvény változásokkal bevezetésre került a csoportos társaságiadó-alanyiság intézményrendszere. A nyereségek és veszteségek konszolidációja mellett a csoportos társaságiadó-alanyiság egyik legfőbb előnyeként szokták említeni azt, hogy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozóan nem kell alkalmazni a társasági adótörvény által előírt transzferár szabályokat (kivéve néhány, az „átmeneti” szabályok szerinti speciális esetet).

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

80 százalékos költséghányad ÖVTJ szerint

Lepsényi Mária

adószakértő

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink