107 találat a(z) harmadik országbeli cimkére

Számlázási kérdések – Brexit Kérdés

Harmadik országbeli távmunkás: válaszok speciális adó- és tb-kérdésekre Cikk

A pandémia következményeként, de akár normál körülmények között is előfordul, hogy egy magyar munkáltató külföldön egy harmadik országbeli munkavállalót kíván foglalkoztatni. A külföldi helyismeret hiánya miatt ismeretlen területre tévedünk, ezért is fontos, még a munkaszerződés megkötése előtt feltérképezni a munkavállalással összefüggésben felmerülő jogi előírások mellett az adó- és járulékszabályokat, erre világít rá az Adózóna olvasójától érkezett kérdés.

Unióbeli és harmadik országbeli magánszemély, valamint közvetítő céget érintő áfa Kérdés

Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása megszűnik Kérdés

3. országbeli társaság ingatlanértékesítése Magyarországon Kérdés

Áfaelszámolás Kérdés

Jövedelem külföldi személynek Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy pakisztáni állampolgár Magyarországon nappali tagozatos egyetemi hallgató. Emellett Magyarországon megbízási szerződést köt. A megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e tőle járulékot vonnunk? Válaszát köszönöm.

Románia: egymillió dolgozó hiányzik a munkaerőpiacról, harmadik országokból bevándorlókkal pótolják Cikk

Románia tovább növelte az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók befogadási ütemét: a kormány pénteken elfogadott határozata szerint 2020-ban a hatóságok 30 ezer új munkavállalási engedélyt bocsáthatnak ki.

Hajóértékesítés 3. országbeli magánszemélynek Kérdés

Tisztelt Adózóna! Magyarországi cég 3. országbeli magánszemélynek szeretne hajót eladni. Kérdés, milyen áfával kell a számlát kiállítania, ha: 1. a hajó Magyarországon van, és a vásárló kiviszi majd az országból? 2. a hajót a vállalkozó közösségi országból szerzi be, nem kerül be Magyarországra, a vevő a közösségi országból viszi ki a saját országába? Köszönettel: Pammer Judit

Versenytilalmi kifizetés külföldről – szja és munkavállalói járulék Kérdés

Egy magyar állampolgár a magyar N cégnél dolgozott. Aztán megkapta a brazil N igazgatói pozícióját, amit viszont a svájci N teljes munkaidős munkavállalójaként látott el jó pár évig. Viszont brazil adóilletőségű is lett ehhez a személy. Tavaly nyugdíjba ment (elég szép végkielégítéssel), aztán idén nyár előtt hazaköltözött Magyarországra (házat is vett), szóval magyar adóilletőségű most. Mivel letelt az egy év, és nem ment konkurenciához (nyugdíjas, és nincs már sehol munkaviszonya), ezért megkapta nemrég a versenytilalmi pénzt (kb. 300 ezer eurót), ami amúgy töredéke a nyugdíjbamenéskor kapott végkielégítésének). A svájciak levonták belőle az ottani munkavállalói járulékokat, erről van papírja, de az ottani szja-t nem. Kérdése, hogy most a magyar szja mellett (ami után ugyebár az előleg egy hónapon belül, azaz október 12-éig esedékes), be kell-e fizetnie (október 12-éig vagy bármikor) a magyar munkavállalói járulékokat is?

Egyszerűsített foglalkoztatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. A kft. egyszerűsített foglalkoztatási formával, méghozzá alkalmi munkával is foglalkoztat munkavállalókat. A kérdésem az lenne, ha a kft. – tévesen – harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztat alkalmi munkával, vagy akkor foglalkoztat alkalmi munkavállalót, amikor a meghatározott adónemben (például szociális hozzájárulási adó) való köztartozásai meghaladták a 300 ezer forintot, és ezt utólag nem teljesíti az adóhatóságnál, akkor esetleges ellenőrzés során a különbözetként megállapított adó-, járulékterhek és bírság mellett azért is megbírságolható, mert be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott? Vagy az utóbbit nem lehet megállapítani, mivel a munkavállaló be volt jelentve, csak téves “jogviszonyra”? Segítségét előre is köszönöm!

Használt személygépkocsi vásárlása harmadik országbeli magánszemélytől Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar adószámmal rendelkező kft. szeretne harmadik országbeli magánszemélytől használt személygépkocsit vásárolni. Hogyan oldható meg adózási szempontból? Milyen dokumentumok szükségesek hozzá? Köszönöm előre is a válaszukat!

Hallgatói munkaszerződés díjazása, adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Milyen juttatást köteles a munkáltató hallgatói szerződés alapján az egyetemista hallgatónak kifizetni, ha harmadik országbeli (indiai), és három hónapra szól a szerződése? A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény erre vonatkozó paragrafusa alapján hat hét egybefüggő gyakorlat idejére a díjazás mértéke legalább a minimálbér 65%-a.. Ez a 65% milyen időszakra vonatkozik, hat hétre összesen, vagy egy hónapra ...? Ha jól tudjuk, a kifizetett összeg havonta a minimálbér mértékéig adómentes. Válaszukat előre is köszönöm!

Harmadik országbeli egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy közösségen kívüli (kínai) állampolgárságú, nappali tagozatos, egyetemi hallgató (magyar egyetemen) egyéni vállalkozást indított. Nem ösztöndíjas, önköltséges az egyetemen, tartózkodási engedélye van. 1. A rá vonatkozó járulékfizetési szabályokat szeretném megismerni. 2. Lehet-e ő is katás? 3. A hallgatói jogviszonyának megszűnése után milyen teendői vannak, hogy a vállalkozását tovább tudja folytatni?

Külföldi adóilletőségű foglalkoztatása magyar szervezet által Kérdés

Tisztelt Adózóna! Munkaügyi kérdéssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Két munkavállalót szeretnénk foglalkoztatni, akik külföldi állampolgárok, és jelenleg külföldi adó- és egészségbiztosítási illetőséggel rendelkeznek. Egyikőjük macedón, másikuk szerb állampolgár és adóilletőségű. Távmunkaszerződést kötöttünk mindkettőjükkel 2018.07.01-től, amelyben az szerepel, hogy a munkát abban az idszakban, ameddig nem kapják meg a magyar adó- és taj számot, rugalmas munkaidőben, távmunkában végzik a saját országukban (a szerződésben úgy nevezték el, hogy teleworking). A munkaszerződés a budapesti szervezet és a munkavállaló között jött létre. 1) Macedón munkavállalónk jelenleg Macedóniában adórezidens. A bérét egy ügynökségen keresztül fizetnénk ki, akik levonják az adókat és járulékokat, majd továbbszámlázzák szervezetünk részére a felmerült költségeket, egészen addig, ameddig a magyar adószámot és taj számot meg nem kapja. 2) Szerb munkavállalónk esetében hasonlóképpen járnánk el, csak Szerbiában szervezetünk rendelkezik egy irodával. Ez az iroda jelentené be a helyi eljárásrend szerint, vonná le az adókat és járulékokat. Érdeklődnék, hogy ez járható út-e? Illetve milyen jogszabályok vonatkoznak az ilyen esetekre? Mi az eljárásrend? Segítségüket előre is köszönöm!