Cégünk egynapos előadásra megbízási szerződést köt egy malájziai és egy szingapúri állampolgárságú magánszeméllyel. Az egynapos előadás Magyarországon lesz. A megbízási díj összege eléri a minimálbér 30 százalékát. A kifizetett megbízási díjból kifizetőként kell adót és járulékot vonnunk, szochót fizetnünk? Válaszát köszönöm.
Magyarországi kft.-nek ukrán ügyvezetője van. Az ügyvezető Ukrajnában rendelkezik 36.órás munkaviszonnyal. Állampolgársága ukrán-magyar, és csak ritkán tartózkodik Magyarországon. Kérdésem, hogy, mint személyesen közreműködő tag után, meg kell-e fizetni az elvárt jáulékalap után a járulékokat? Kifizetés részére nem történik. Köszönöm válaszukat. Kocsis Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft. ügynöki jutalékot fizetne egy harmadik országban (Macedónia) élő magánszemélynek, hogy üzletet szerezzen, termékeit forgalmazza az adott országban. Biztosítási jogviszony nem jön létre, nem számít belföldi illetőségűnek. Az ügyletek a harmadik országban bonyolódnak. Kérdésem az lenne, hogy minden ügyletre külön szerződést kötnénk, és milyen adatokra van szükség a magánszemélytől (útlevélszám, adószám, stb.)? Milyen adó- és járulékvonzatai vannak az ilyen díjazásnak? Elegendő-e a (megbízó) magyar kft. által összeállított szerződés? Milyen egyéb bizonylatokra van szükség? Jól gondolom, hogy a magánszemélynek ez önálló tevékenységből származó jövedelme lesz, és a saját országában adózik (Macedónia)? Hogyan kell nyilvántartani és lekönyvelni? A válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szommer Angéla
Tisztelt Szakértő! Egy szerb és horvát kettős állampolgárságú (tehát uniós és harmadik országbeli) magánszemély magyar céget alapított, amelynek 100 százalékban tulajdonosa. Hogyan vehet fel osztalékot a cégből, és milyen adózási szabályok vonatkoznak rá? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cs. Éva
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi cég harmadik állambeli állampolgárral köt megbízási szerződést. Mit kell tőle vonni, illetve a cégnek mit kell megfizetni a megbízási díj után? A megbízottnak milyen igazolásokat kell bemutatnia?
Az áfaelőírások gyakran okoznak fejtörést az adózóknak. Az pedig kiváltképp nehézséget okoz, ha nem uniós, hanem harmadik országbeli partner vesz részt az ügyletben, akinek igazodnia kellene az itteni szabályokhoz.
Meghatározta a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli – Európai Unión kívüli – állampolgárok legmagasabb létszámát a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent rendeletében.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás külföldi ügyfeleknek (vállalkozásoknak, amelyek Magyarországon céget alapítanak) az alábbi szolgáltatások biztosítását akarja kiszámlázni: – székhely biztosítása – kézbesítési meghatalmazott biztosítása, – postai cím biztosítása, és beérkező küldemények fogadása, – könyvelési anyagok őrzése, – fax biztosítása, beérkező anyagok továbbküldése. Kérdésünk: áfa szempontjából hogyan kell kiállítani a számlákat, ha – EU-s országbeli, EU-s számmal rendelkező jogi személynek, – EU-s országbeli, uniós számmal nem rendelkező jogi személynek, – harmadik országbeli jogi személynek, – Magyarországon kívüli tartózkodási címmel rendelkező magánszemélynek (amennyiben ezeket a költségeket az alapításkor a magánszemély tulajdonos fizeti ki)? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület egy nemzetközi versenyre érkező harmadik országbeli csapat részére szállást és étkezést biztosít olyan formában, hogy a sportegyesület a szállást és éaz tkezés költségét az érkező nemzetközi csapat részére továbbszámlázza. A sportegyesület helyesen jár-e el a számlázáskor, ha a szállás díját 18 százalékos (ő nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltató), az étkezés díját pedig 27 százalékos áfával növelten számlázza tovább a nemzetközi csapat részére? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi áfamentes katás bt. harmadik országbeli adóalanynak nyújt szolgáltatást. Kell-e 65-ös bevallást beadnia ezzel kapcsolatban, és ha igen, akkor csak a 95-ös (részletező) sorban kell adatot szerepeltetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Ügyfelem szerződést kötött egy harmadik országbeli társasággal berendezések létrehozására, amely ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. A teljesítésben magyar alvállalkozó is részt vesz. A projekt keretében az alvállalkozó végzi a tervezéssel, építéssel, telepítéssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos munkákat, valamint átadja a fővállalkozónak az anyagokat és a tervdokumentációt. A szerződés szerint az alvállalkozó felel minden anyag beszerzéséért, szállításáért, fogadásáért és tárolásáért. Ezeket az anyagokat a projektben kizárólag az alvállalkozó használja fel, tehát a szerződésben vállalt munka teljesítése lehetetlen az anyag felhasználása nélkül. Az anyagot közvetlenül a külföldi fél szállítja ki, és vámoltatja. Az alvállalkozóval kötött szerződésben a következő szerepel: Szerződés tárgya: szolgáltatás nyújtása a projekt keretében Ár: Anyag: X Ft + ÁFA Szolgáltatás: Y Ft ÁFA területi hatályán kívüli Kérdésem : Az önök véleménye szerint megfelel-e az áfatörvény előírásainak az ilyen jellegű szerződés, ahol az anyag áfabeli megítélése eltér az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás áfa minősítésétől?
Tisztelt Kollégák! A következő ügyben kérjük az Önök válaszát: Egy magyarországi kft. – amelynek anyavállalata egy német cég – az anyavállalat által megrendelt, saját maga által gyártott iparcikkeket harmadik országba szállítja oly módon, hogy a németországi anyavállalatnak számláz. A fuvarköltséget a kft. számolja el (része a termék árának). A termék az anyavállalat számlájával és CMR-jével hagyja el Magyarországot. (Az anyavállalat visszaigazolt, pecsételt CMR-rel rendelkezik, mely szerint az áru megérkezett a végleges rendeltetési helyére.) Az anyavállalat rendelkezik magyar adószámmal. Kérdés: hogyan, milyen áfakulccsal számlázzon az anyavállalatának a kft., és mely adószámával számlázzon az anyavállalat harmadik országbeli partnerének? Változtat-e a számlázási módon az, ha a harmadik ország Svájc (mivel Svájcnak egy sor különös megállapodása van az EU-val)? Köszönettel: Csomortány István AVS KFT 1132 Budapest, Váci út 6. avs.kft@chello.hu
Tisztelt Szakértő! Harmadik országbeli állampolgár könyvének magyar nyelvű kiadását tervezi egy magyar gazdasági társaság, ami miatt licencdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben a licencdíjat magánszemélynek fizetik, milyen bizonylat alapján történhet meg a kifizetés, és milyen adó- és járulék kötelezettségek terhelik a kifizetőt (feltételezve, hogy a két ország között van megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről)? Válaszukat előre is köszönöm.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték