Románia tovább növelte az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók befogadási ütemét: a kormány pénteken elfogadott határozata szerint 2020-ban a hatóságok 30 ezer új munkavállalási engedélyt bocsáthatnak ki.
Tisztelt Adózóna! Magyarországi cég 3. országbeli magánszemélynek szeretne hajót eladni. Kérdés, milyen áfával kell a számlát kiállítania, ha: 1. a hajó Magyarországon van, és a vásárló kiviszi majd az országból? 2. a hajót a vállalkozó közösségi országból szerzi be, nem kerül be Magyarországra, a vevő a közösségi országból viszi ki a saját országába? Köszönettel: Pammer Judit
Egy magyar állampolgár a magyar N cégnél dolgozott. Aztán megkapta a brazil N igazgatói pozícióját, amit viszont a svájci N teljes munkaidős munkavállalójaként látott el jó pár évig. Viszont brazil adóilletőségű is lett ehhez a személy. Tavaly nyugdíjba ment (elég szép végkielégítéssel), aztán idén nyár előtt hazaköltözött Magyarországra (házat is vett), szóval magyar adóilletőségű most. Mivel letelt az egy év, és nem ment konkurenciához (nyugdíjas, és nincs már sehol munkaviszonya), ezért megkapta nemrég a versenytilalmi pénzt (kb. 300 ezer eurót), ami amúgy töredéke a nyugdíjbamenéskor kapott végkielégítésének). A svájciak levonták belőle az ottani munkavállalói járulékokat, erről van papírja, de az ottani szja-t nem. Kérdése, hogy most a magyar szja mellett (ami után ugyebár az előleg egy hónapon belül, azaz október 12-éig esedékes), be kell-e fizetnie (október 12-éig vagy bármikor) a magyar munkavállalói járulékokat is?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. A kft. egyszerűsített foglalkoztatási formával, méghozzá alkalmi munkával is foglalkoztat munkavállalókat. A kérdésem az lenne, ha a kft. – tévesen – harmadik országbeli munkavállalót foglalkoztat alkalmi munkával, vagy akkor foglalkoztat alkalmi munkavállalót, amikor a meghatározott adónemben (például szociális hozzájárulási adó) való köztartozásai meghaladták a 300 ezer forintot, és ezt utólag nem teljesíti az adóhatóságnál, akkor esetleges ellenőrzés során a különbözetként megállapított adó-, járulékterhek és bírság mellett azért is megbírságolható, mert be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatott? Vagy az utóbbit nem lehet megállapítani, mivel a munkavállaló be volt jelentve, csak téves “jogviszonyra”? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyar adószámmal rendelkező kft. szeretne harmadik országbeli magánszemélytől használt személygépkocsit vásárolni. Hogyan oldható meg adózási szempontból? Milyen dokumentumok szükségesek hozzá? Köszönöm előre is a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Milyen juttatást köteles a munkáltató hallgatói szerződés alapján az egyetemista hallgatónak kifizetni, ha harmadik országbeli (indiai), és három hónapra szól a szerződése? A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény erre vonatkozó paragrafusa alapján hat hét egybefüggő gyakorlat idejére a díjazás mértéke legalább a minimálbér 65%-a.. Ez a 65% milyen időszakra vonatkozik, hat hétre összesen, vagy egy hónapra ...? Ha jól tudjuk, a kifizetett összeg havonta a minimálbér mértékéig adómentes. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy közösségen kívüli (kínai) állampolgárságú, nappali tagozatos, egyetemi hallgató (magyar egyetemen) egyéni vállalkozást indított. Nem ösztöndíjas, önköltséges az egyetemen, tartózkodási engedélye van. 1. A rá vonatkozó járulékfizetési szabályokat szeretném megismerni. 2. Lehet-e ő is katás? 3. A hallgatói jogviszonyának megszűnése után milyen teendői vannak, hogy a vállalkozását tovább tudja folytatni?
Tisztelt Adózóna! Munkaügyi kérdéssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Két munkavállalót szeretnénk foglalkoztatni, akik külföldi állampolgárok, és jelenleg külföldi adó- és egészségbiztosítási illetőséggel rendelkeznek. Egyikőjük macedón, másikuk szerb állampolgár és adóilletőségű. Távmunkaszerződést kötöttünk mindkettőjükkel 2018.07.01-től, amelyben az szerepel, hogy a munkát abban az idszakban, ameddig nem kapják meg a magyar adó- és taj számot, rugalmas munkaidőben, távmunkában végzik a saját országukban (a szerződésben úgy nevezték el, hogy teleworking). A munkaszerződés a budapesti szervezet és a munkavállaló között jött létre. 1) Macedón munkavállalónk jelenleg Macedóniában adórezidens. A bérét egy ügynökségen keresztül fizetnénk ki, akik levonják az adókat és járulékokat, majd továbbszámlázzák szervezetünk részére a felmerült költségeket, egészen addig, ameddig a magyar adószámot és taj számot meg nem kapja. 2) Szerb munkavállalónk esetében hasonlóképpen járnánk el, csak Szerbiában szervezetünk rendelkezik egy irodával. Ez az iroda jelentené be a helyi eljárásrend szerint, vonná le az adókat és járulékokat. Érdeklődnék, hogy ez járható út-e? Illetve milyen jogszabályok vonatkoznak az ilyen esetekre? Mi az eljárásrend? Segítségüket előre is köszönöm!
Ügyvédi iroda közösségi adószámmal rendelkező, közösségen belüli ügyfélnek nyújt szolgáltatást. Milyen szövegnek kell a számlán szerepelnie? Hogyan kell eljárni harmadik országbeli, illetve közösségi adószámmal nem rendelkező ügyfél esetén?
Tisztelt Szakértő! Kuwaiti állampolgár Magyarországon egyszemélyes kft.-t alapított, az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban látja el. Mellette a társaságnak egyébként nem tulajdonos, magyar állampolgár ügyvezetője is van, megbízási jogviszonyban, akinek van Magyarországon 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonya. A tulajdonos, kuwaiti állampolgár ügyvezető egyáltalán nem tartózkodik Magyarországon. Van-e a fentiek alapján a társaságnak járulékfizetési kötelezettsége a harmadik országbeli tulajdonos ügyvezetővel kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. egyik tulajdonosa török állampolgár. Csak adóazonosító száma van. Sem lakcíme, sem tartózkodási engedélye, sem TAJ kártyája nincsen. Magyarországon keveset tartózkodik. Osztalékot venne ki a magyar cégéből. Miként teheti ezt meg? Szja-t vonni kell tőle? 08-as bevalláson hogyan kell ezt szerepeltetni TAJ szám nélkül? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel, Hné Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségüket. Magyar adóalany harmadik országbeli állampolgárnak nyújt az Áfa tv. 46. § (2) b. pont szerinti szolgáltatást. Ebben az esetben az EU-s adóalanynak be kell jelentkeznie az igénybe vevő letelepedés szerinti országába és ottani áfával kell a számlát kibocsátania, bevallania, megfizetnie? Köszönettel.
Kérném szépen az alábbi kérdésre a választ. Harmadik országbeli apuka dolgozik Magyarországon 2012 óta. Bejelentett munkahellyel, tartózkodási engedéllyel. Iskoláskorú gyermekei után Kosovoban kap családi pótlékot. Magyarországon igénybe veheti-e a családi adókedvezményt a gyermekek után?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár és egy ukrajnai állampolgár Magyarországon céget alapított, mindkét tulajdonos egyben ügyvezető is (önálló képviselettel). A hozzáférhető leíratok és a Tbj. iránymutatása szerint nem vonatkozik rá a közösségi tagállam szerinti előírás, így nem tudom eldönteni, hogy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz Magyarországon be kell jelenteni és járulékot kell utána fizetni, vagy miután van kézbesítési megbízott, nem szükséges az ukrajnai ügyvezető bejelentése? Köszönettel: Gergely Julianna könyvelő
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban, hogy milyen feltételekkel foglalkoztatható (engedélyeztetés, bejelentés stb.) külföldi személy (EU-beli, illetve harmadik országos illetőségű) a minimálbér 30 százalékát meghaladó megbízási díj mellett? Válaszukat előre is köszönöm.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték