Ha a vállalkozásnak nincs önálló pénztárosa, a készpénzes vásárlásoknál szerepelnie kell-e a számlán a vásárlásokat lebonyolító személy azonosító adatait? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
A vállalkozásnál nincs munkakörileg önálló pénztáros, mert az első számú vezető látja el a pénzkezelést, és a pénzkezelési szabályzatban rögzítettek szerint pénztárkiadási, illetve -bevételi bizonylatot akkor kötelező kiállítani, ha nincs alapbizonylat. A készpénzes vásárlások esetében a számlán szerepelnie kell-e az értékesítő=pénzátvevő aláírásának és személyi igazolvány számának, tekintve, hogy a pénztári kiadások tekintetében a pénz átvevőjét azonosítani szükséges?
Tisztelt Szakértő! Milyen feladatokat kell sorba venni – időrendi sorrendben – egy egyszerűsített eljárás során a betéti társaság megszűnése esetén? A társaságnak nincs tartozása, gyakorlatilag csak a házipénztári készpénzállománya és a jegyzett tőkéje van, amelyről számot kell adnia. Köszönettel takacskonyv@freemail.hu
Mi a teendő akkor, ha a cég pénztárából korábbi időszakra vonatkozó számlát kell kifizetni? Előfordult már többhónapos csúszás, mert akkor került elő a számla az ügyvezető "zsebéből". A számviteli törvény azt írja, hogy a pénzmozgással egyidejűleg kell rögzíteni, márpedig a pénzmozgás a pénztárban a tényleges kifizetés napja lesz. Továbbá mit tehet a könyvelő, ha a készpénzes számla megérkezett, de nincs elég pénz a pénztárban, tagi kölcsönt pedig nem szeretne a tulajdonos betenni a könyvelésbe?
Tisztelt Szakértő! Cégünk (kft.) pénztár záróegyenlegét kérdezném, hogy 2011. évben és 2012. évben milyen módon, hogyan kellett meghatározni? Konkrétan a napi záróegyenleg kiszámításának módját kérdezném! Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségüket kérném az következő esetben: adott egy bt. egy nyugdíjas beltaggal – aki személyesen közreműködik – és egy kültaggal. A jegyzett tőke összege 40 000 forint. A tevékenység biztosítási szolgáltatás. A bt. főkönyvi kivonata alapján a bt. által tartósan adott kölcsönök összege 7 900 000 forint, a pénzeszközök 335 284 forint, ami pénztár, kamatok aktív időbeli elhatárolása 3 894 793 forint, eredménytartalék 4 591 507 forint, alapítókkal szembeni kötelezettségek 4 700 000 forint, a és NAV tartozás jelenleg 750 000 forint. A bt. biztosítási szolgáltatásból árbevételt ért el, a pénzt kölcsönszerződéssel kölcsönadta a bt. a beltagnak (a pénztár egyenlege így nem haladja meg az 500 000 forintot) a kölcsön után a jegybanki alapkamat + 5 % kamat lett aktív időbeli elhatárolásként elszámolva, és az előző évek beszámolója alapján 4 700 000 forint osztalékot is jóváhagytak.A beltag a kölcsönadott pénzt nem tudja visszafizetni (nincs meg), a NAV felé a tartozását sem tudja rendezni, és a bt.-t meg szeretné szüntetni. Milyen lehetőségei vannak, hogyan kell eljárni ebben az esetben?Hogyan kell lekönyvelni a kölcsön és a kamatának visszafizetését? Előre is köszönöm a segítséget: Kné
Tisztelt Szakértő! Egy cégnél a telephelyen nyugtás bevételek vannak forintban és euróban (utazási iroda, nem kell pénztárgép). Vezetik naponta a pénztárjelentéseket, minden nyugtát darabonként a befizetéskor azonnal felvezetnek. Mellette külön analitika van a nyugtás bevételekről. Én a könyvelésben megtehetem, hogy hó végi tételként egyösszegben könyvelem a nyugtás bevételeket és csatolom a részletes nyugtaanalitikát mellé? Az említett cégnél megvalósul a törvény szerinti azonnali pénzmozgás könyvelése az általuk vezetett pénztárjelentésekben. Válaszát előre is köszönöm. Páll Miklós
Kedves Szakértő! Kétszemélyes kft.-t működtetünk, nincs külön pénztáros, az ügyvezető kezeli a házipénztárt. Kérdésünk az lenne, hogy kötelező-e a cégnek, tehát ez esetben az ügyvezetőnek vezetni a házipénztárt, vagy megállapodás alapján és a számviteli politikában is rögzítve a könyvelő is vezetheti-e? A vezetés módja hogyan célszerű és szakszerű: kézzel vagy számítógéppel történjen? Köszönjük a választ.
Kedves Szakértő! Egyszemélyes kft.-t könyvelek, ahol nincs külön pénztáros, az ügyvezető kezeli a házi pénztárt. A cégnél a számviteli politikában, illetve a pénzkezelési szabályzatban azt rögzítettük, hogy a készpénzfizetési számlákhoz kiadási-bevételi pénztárbizonylatot külön nem írunk, hanem azt a pénztárral szemben a számla alapján költségként és bevételként elszámoljuk. Véleményünk szerint szükségtelen és értelmetlen a pénztárbizonylat vezetése, hisz nincs is, aki például utalványozza azt. Helyes-e ez a gyakorlat, ugyanis egyes könyvelők szerint minden készpénzes számlához kiadási-bevételit kell írni? Köszönjük a választ.
Mennyi az a készpénz, ami lehet a házipénztárban?
Az alábbi kérdésekben kérném segítségét: 1. Alapítvány esetében a pénztárban mennyi pénz lehet? 2. Az alapítvány adhat-e kölcsönt? Várom válaszát!
Mennyi pénz lehet egy magyarországi kft. házipénztárában, lehet-e ennek összege 10, vagy akár 20 millió forint is, ami nagyjából egy évig parkolna a cégnél? Ha igen, milyen körülmények között szükséges tárolni a pénzt, hogy azt az adóellenőrök is elfogadják? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.
Tisztelt Szakértők! Az lenne a kérdésem, hogy egy magyar kft. házipénztárában mennyi lehet maximum? Azt tudom, hogy a számviteli törvényben lehet szabályozni, de lehet-e mondjuk 10 millió vagy 20 millió a házipénztárban? Ha igen, milyen körülmények között szükséges tárolni, hogy az adóellenőrök is elfogadják? A 10 millió, vagy esetleg a 20 millió maximum egy évnyi időtartamra vonatkozna. A cégnek egyébként havi nettó árbevétele 11 millió fforint Igazából egy tagnak adott 40 millió forint kölcsön a probléma, mivel ketyeg folyamatosan a kamat 2012 októberétől. A kölcsön visszafizetése 2014-ben elkezdődik osztalékokból, egyéb jövedelemből. Ha lehet, jogszabályhivatkozást is kérnék. Köszönöm a segítséget.
Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték