Milliókat tart cége házipénztárában? Nagyon ráfaraghat

Megosztás Tetszik

Mennyi pénz lehet egy magyarországi kft. házipénztárában, lehet-e ennek összege 10, vagy akár 20 millió forint is, ami nagyjából egy évig parkolna a cégnél? Ha igen, milyen körülmények között szükséges tárolni a pénzt, hogy azt az adóellenőrök is elfogadják? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.

Az lenne a kérdésem, hogy egy magyar kft. házipénztárában mennyi lehet maximum? Azt tudom, hogy a számviteli törvényben lehet szabályozni, de lehet-e mondjuk 10 millió vagy 20 millió a házipénztárban? Ha igen, milyen körülmények között szükséges tárolni, hogy az adóellenőrök is elfogadják? A 10 millió, vagy esetleg a 20 millió maximum egy évnyi időtartamra vonatkozna.

A kft. havi nettó árbevétele 11 millió forint. Egy tagnak adott 40 millió forint kölcsön a probléma, amire 2012 októberétől folyamatosan ketyeg a kamat, emiatt halmozódott fel nagy összeg a cég házipénztárában. A kölcsön visszafizetése 2014-ben elkezdődik osztalékokból, egyéb jövedelemből – ecsetelte olvasónk.

A pénzkezelésről a számviteli törvény előírása szerint a számviteli politika keretében kell rendelkezni. Ebben kell többek között meghatározni a napi készpénz-záróállomány maximális mértékét, amelyet a vállalkozó maga határozhat meg.

A kérdésből nem derül ki egyértelműen, miért kell ilyen nagy összeget a pénztárban tartani. A következőkre kell felhívni a figyelmet:

1.  Az idei évben az adóhivatal kiemelt ellenőrzési területként kezeli a magas pénztárállománnyal rendelkező társaságokat. A célellenőrzés oka az, hogy véget vessenek annak az adóelkerülést célzó kedvelt gyakorlatnak, mely szerint a cégből már kivont pénzeket nem írják ki a pénztárból. Ilyen esetben a pénztárnyilvántartás magas pénzállományt mutat, a valóságban azonban ez a pénz ott nem található, mert már elköltötték.

2. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó

– a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni,

– adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként és havonta legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást,

– ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesített kifizetés egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak minősül, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra (Art. 38. § (3), (3a) és (3b) bekezdés),

– az előző előírás megsértése esetén az 1,5 millió forintot meghaladó rész után 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot kell fizetni a fizetőnek, és a jogosult, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, ugyancsak 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot fizet az 1,5 millió forintot meghaladó rész után (Art. 172. § (20f) bekezdés).

Mindezekből az következik, hogy alaposan indokolni kell a 10 millió forintos pénztári állomány szükségességét, továbbá ugyanazon vállalkozásnak havonta 1,5 millió forintnál nagyobb összeg készpénzben csak szankcióval fizethető ki. Ezért nem látszik célszerűnek ilyen összeget a házipénztárban tartani.

3. A készpénzben történő fizetésről az adóhatóság úgy tájékozódik, hogy a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.(Art. 17. § (9) bekezdés).