Tisztelt Szakértő! A könyvelendő cég excel táblázatban adja meg a pénztárát, és nem használ kiadási és bevételi pénztárbizonylatot és pénztárnaplót. A könyvelőprogram szintén nem állít elő házipénztári nyomtatványt, így elfogadható-e a házipénztár? Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt. A bt. beltagja megfizeti a 25 ezer forint katát havonta. A bankból felveszi a pénzt, betesszük a pénztárba. Év végén azonban egy nagy összeg szerepel a pénzeszközök között, holott ő azt leadózta. A következő év elejét ezzel a pénzeszközzel nyitja? Hogyan kezeljük a pénzeszközöket ebben az esetben? A több éve felgyülemlett házipénztárban szereplő összeget 2018. évben kifizethetjük-e a tagok személyes közreműködéséért? Köszönöm a válaszát.
2017. január 1-jétől beléptünk a kiva hatálya alá. Az elszámoláskor levonhatom-e a 2017. évi nyitó házipénztárkészletet, mely 1 millió 954 ezer forint, vagy csak egy részét?
Egy kft. 2016. 01. 28-án a törvényi előírásoknak megfelelően határozott jegyzett tőkéje 500 ezer forintról 3 millió forintra emeléséről. A jegyzett tőke egy részét azonnal befizették, 2 millió forint befizetését azonban csak 2018.01.28-ig vállalták. Ez a határidő nemsokára lejár, a pénzt több részletben, készpénzben fizették be a házi kasszába. Szabályos-e ez így, és kell-e erről valamiféle igazolást küldeni a cégbíróságnak vagy a NAV-nak, vagy bármely más helyre?
Intézményünk gazdasági ellátó szervezet, ahol a gazdálkodási feladatkörben hozzánk tartozó intézmények házipénztára működik, intézményünk hétfőtől-péntekig van nyitva, ebből eredően a házipénztár is ezen időszakban üzemel. A hozzánk tartozó intézményeknél úgynevezett pénzbeszedő, pénzkezelő helyek működnek hétfőtől-vasárnapig (mozi, színházi jegyiroda stb.) Kérdés az lenne, hogy a házipénztárat minden egyes napra meg kell-e nyitni, ha a pénzbeszedő, pénzkezelő hely nyitva van, de a házipénztárnak helyet adó intézmény nem. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy 15 éve működő kkt. három éve kisadózó (egyszeres könyvvitelt vezet) ezt megelőző időszakban öt éven keresztül szintén egyszeres könyvvitelt vezető evás kkt. volt. Ez év június végén szeretnék végelszámolás alapján megszüntetni a céget. Nincs semmilyen tartozásuk. Nincsenek eszközök, csak 100 ezer forint alapítói vagyon (jegyzett tőke), illetve 50 ezer forint bankban lévő pénzeszköz. Kisadózóként házipénztárat nem vezetett, és nem tud kimutatni pontos készpénzösszeget, illetve szintén a kisadózásra tekintettel a kettő kkt.-tagnak jövedelmet sem számfejtettek. Alkalmazott nem volt. Vissza kell-e térniük a számviteli törvény hatálya alá, a kettős könyvvitelbe, szükséges-e mérleget készíteni? Kb. 8-9 évvel ezelőtt adták le az utolsó számvitel szerinti mérleget. A szíves válaszadásukat előre is köszönöm!
Ötszázezer forint törzstőkéjű kft. 2016-ban elkészíttette a szükséges ügyvédi iratokat, és saját forrásból a 2,5 millió forintot befizette a bankszámlára. Most szólt az ügyvéd, hogy a cégbíró elutasította a tőkeemelést, mert a pénzintézet a készpénzbefizetést vagyoni hozzájárulás befizetéseként rögzítette. Mi lehet ebben az esetben a helyes tőkeemelési módozat? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt szakértő! A cég a dolgozók által a cég nevére szóló, készpénzes számlára vásárolt, és megelőlegezett kifizetések összegét, a bankszámláról szeretné átutalni a dolgozóik saját bankszámlájára. Milyen módon teheti ezt meg?
Tisztelt Szakértő! A házipénztárból a pénztáros ellopott 2 millió Ft-ot 2016-ban, amit elismert. Rendőrségi feljelentést is tettünk, az eljárás még folyik, bírósági tárgyalás még nem volt kitűzve. A pénztárhiány egyéb ráfordításként könyvelendő a pénztárral szemben. De a feljelentés alapján a követelésünket előírhatom T 36 - K 96, még a 2016-os évre? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2016. áprilisban törzstőkéjét az 500 ezer forintról felemelte 3 millió forintra oly módon, hogy az eredménytartalékból 2 millió 98 ezer forintot fordítot erre a célra, és 402 ezer forintot befizetett a házipénztárba. Ezen tényt a cégbíróság módosításként rögzítette. Ezt követően a cég a törzstőkéje 49 százalékát, 1 millió 470 ezer forint összeget eladja, a vevő ezáltal bekerül, mint új tulajdonos a társaságba. Az üzletrész-adásvételi szerződés napján a házipénztárba megtörténik az egyösszegű befizetés. Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az átruházó tagnak, kell-e illetéket, szja-t, ehót fizetnie, és mikor? Erről a tényről kell-e bevallást tennie a vállalkozásnak? Köszönettel: B.É.
Katás egyéni vállalkozó taxiszolgáltatónak kell (kötelezett-e) havi házipénztár-jelentést vezetni a vállalkozás készpénzes forgalmáról? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa és személyesen közreműködő tagja elhunyt. A házipénztár tényleges pénzkészlete eltér a könyv szerinti pénzkészlettől. (A tényleges pénzkészlet nulla forint, könyv szerinti 15 millió forint.) Az ügyvezető erről nyilatkozik a könyvelés felé. Ez lesz a pénzfelvét bizonylata, követelésként fogjuk ezt az összeget nyilvántartani. Szíveskedjék eljárásunkat véleményezni, illetve javaslatával segíteni a legoptimálisabb megoldás megtalálásában. Köszönettel: Gecse Judit
Tisztelt Szakértő! Kft, aki jelenleg a társasági adó alá tartozik szeretne áttérni kiva adózás alá. A kérdést jól körbe jártuk, a feltételeknek megfelel, ami azonban nem egyértelmű számunkra, hogy a kft.-nek jelenleg magas a házipénztár egyenlege, több mint 10 millió forint, a mérlegfőösszege 32 millió forint, 2015-ben a nettó árbevétele 33 millió forint volt. A kérdésünk az lenne, hogy ez a magas pénztáregyenleg, mint nyitó pénzkészlet a kivában lehet-e? Vagy befolyásol-e esetleg valamit, vagy az induló pénztárkészlet nagysága nem befolyásolja az áttérést?
Tisztelt Szakértő! Kft. a kötelező törzstőkeemelést végrehajtotta a következő szerint. 2015. 12. 28-án elment az ügyvédhez, aki a dokumentumokat elkészítette. Még ezen a napon a társaság házipénztárába be is lett fizetve a törzstőke összege (2,5 millió forint) készpénzben (erről is vittük a bizonylatot az ügyvédhez). A cégbíróság bejegyezte a következő dátumokkal: változás időpontja: 2015/12/28; bejegyzés kelte: 2016/01/18; közzétéve: 2016/01/21; hatályos: 2015/12/28. Kérdésem az lenne, ezt hogyan kell 2015-ben és 2016-ban a könyvelésben szerepeltetni, mely főkönyvi számokra kell könyvelni? Illetve a 2015. évi beszámolóban hogyan kell kimutatni? Sürgős lenne! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A magánszemély tagok 3 millió forint törzstőkével alapítottak egy kft.-t, mely törzstőkeösszegnek egy része nem pénzbeni hozzájárulás, vagyoni értékű apport volt. A vagyon értékű jog a kft. számviteli nyilvántartásaiban, mint eszköz szerepel. 2016-ban a társasági szerződés módosításakor a tag befizette a fennmaradó készpénzt (vagyoni jog összegét) a társaság házipénztárába az általa az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátott apport (vagyoni értékű jog) megváltásaképpen. Kérdésem az lenne, hogy ennek a gazdasági eseménynek a könyvelése hogyan történik, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az apport "megváltása" után? Megtisztelő válaszukat köszönve: K. Ildikó
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték