Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy szülés előtt álló, hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nem főállású egyéni vállalkozó kismama hogyan veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat (csedet, gyedet), mit tekintenek nála az ellátás alapjának. A kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Sokszor felmerül a kérdés, milyen korlátok mellett lehet keresőtevékenységet folytatni csecsemőgondozási díj, hallgatói, nevelőszülői gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt. Mást foglal magába a keresőtevékenység fogalma egészségbiztosítási ellátás (azaz csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj), illetve családtámogatási ellátás (azaz gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás) esetén. Cikkünkben nemcsak a két különböző keresőtevékenység fogalmát mutatjuk be, hanem azt is, hogy az eltérő meghatározás milyen következményekkel jár.
Olvasónk gyeddel kapcsolatban kérdezett: „Jelenleg Szerbiában, magyar állampolgárként (férfi), teljesen bejelentve dolgozom immár tavaly április óta. Terveim között szerepel a szerbiai munkaviszonyom megszüntetése és magyarországi átalányadózói egyéni vállalkozói jogviszony létesítése. Feleségem továbbra is Szerbiában dolgozna. Gyermekvállalást tervezünk, és a magyarországi gyedet vennénk igénybe a szerbiai helyett. Lakcímünk mindkét országban van. Életvitelszerűen Szerbiában élünk, de én a későbbiekben Magyarországon dolgoznék egyéni vállalkozóként, vagy lennék nappali tagozatos hallgató. Kérdésem: igénybe vehetjük-e a magyarországi gyedet? Ha igen, le kell mondani a szerbiairól? Ha jogosult leszek gyedre, lehetek doktorandusz hallgató és mellette kaphatok magyar gyedet? Ha igen, akkor a gyermek születése utáni 169. naptól vagy az előtt? Ha a gyed alatt megszűnik a munkahelyem/vállalkozói státuszom, de mondjuk 2 éven belül újabb gyermekem születik, az előző gyed alapján igényelhető az újabb (második gyermek után)? Ha diplomás gyedet vennék igénybe, de maradnék nappalis hallgató, gyed csak a gyermek születése utáni 169. naptól jár? A kérdésem lényege az, hogy mindenképpen a magyarországi gyedet vennénk igénybe a nagyobb anyagi biztonság miatt. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm! Egyéb információ: Szerbiában 1 évig jár az ottani "gyed", a 4. hónaptól igénybe veheti az apa is, de csak korlátozásokkal.” A kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Ha egy várandós kismama egy munkahelyen dolgozik már régóta, és ez a jogviszony fennáll a gyermek születésekor is, akkor nem kérdés, hogy jogosult lesz gyermeknevelési ellátásokra. Ha azonban munkahelyet váltott, és az új hely nem vált be, ha lejárt a határozott idejű szerződése, ha egy ideje nem talál állást, passzív jogon kapta az ellátásait, akkor könnyen előfordulhat, hogy várandósság esetén nem lesz jogosult igénybe venni egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat. Cikkünkben azt járjuk körbe, milyen lehetőségek lehetnek ilyen helyzetben az érintetteknek, figyelemmel azok esetleges költségoldalára is.
A tapasztalatok alapján még mindig sokan nem tudják, hogy nem minden ellátás mellett lehet bölcsődébe adni a gyermeket, ha közben nem végzünk keresőtevékenységet. Ennek eredményeképpen többen veszik jogosulatlanul igénybe adott ellátást úgy, hogy nem is tudnak róla, s mindez csak később derülhet ki. Érdemes tisztában lenni ezekkel a szabályokkal, és bérszámfejtőként, tb-ügyintézőként ennek megfelelően támogatni a kismamákat.
Olvasónk azért fordult az Adózóna oldalához, hogy megtudja, milyen ellátásokra számíthat az az anyuka, aki első gyermekével jelenleg passzív jogon kap gyedet, és tervezi a második baba érkezését. A kérdést Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolta meg.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték