Augusztus 1-jétől duplájára, azaz 500 millió forintról 1 milliárd forintra nő a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ (és az annak részét képező agrár célú Széchenyi Beruházási Hitel) maximális hitelösszege, valamint szintén duplájára, 200 millió forintról 400 millió forintra emelkedik a Széchenyi Lízingkonstrukcióban igényelhető maximális összeg – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
Jelen cikksorozatban két részre bontva elemezzük az áfatörvény változásait. Az első részben a jogutódlás eseteinek kiegészítését, illetve az EPR-rendszer áfaimplementálását mutatjuk be. A cikksorozat második részében az ezeken túli egyéb változásokat fogjuk megvizsgálni.
2023 júniusában az ipari termelői árak átlagosan 6,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 29,8 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 5,0 százalékkal mérséklődtek. A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi értékesítési árai jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az exportértékesítési árai már csökkentek. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni erősödése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 2,4, az exportértékesítésiek 0,7 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal mérséklődtek, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Az OECD 2021 decemberében hozta nyilvánosságra a globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. Ezt követően mind gazdasági szereplők, mind adótanácsadók részéről rengeteg értelmezési kérdés merült, és merül fel folyamatosan. Az OECD most újabb értelmezéssel kísérli meg a jogbizonytalanság eloszlatását. Ez vajon az eredeti szabályalkotás hiányosságainak elismerését jelenti? Az amerikai cégek haladékot kapnak a 15 százalékos minimumadó megfizetése alól? Ezeket a kérdéseket járják körbe a Deloitte szakemberei.
Míg a különböző technológiákon alapuló, illetve változatos eszközök segítségével létrehozott elektronikus aláírások jó ideje részesei a gazdasági életnek, a magyar lakosság tagjai az elektronikus aláírások közül leggyakrabban kézzel írt, azaz érintőképernyőn digitális tollal létrehozott elektronikus aláírással találkoznak a mindennapjaik során. Ez változik meg 2024 februárjától, amikoris életbe lép az a jogszabály, amely a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát: az új ingatlan-nyilvántartási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete előírja, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással kell hitelesíteni – foglalja össze a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda.
Minden rendszernek voltak és lesznek is potyautasai, a kérdés az, hogy mennyien. Átvitt értelemben egy kötelezettség esetében azokat nevezzük így, akik nem akarják teljesíteni a kirótt kötelezettséget, de a szolgáltatást igénybe veszik. Az új (kiterjesztett gyártói felelősség) EPR-díjat azért kell fizetni a társaságoknak, mert az állam, vagy rajta keresztül a koncesszor kezeli a hulladékunkat. Aki nem regisztrált az új EPR-rendszerbe, és ezáltal nem is fog EPR-díjat fizetni, de hulladékot termel, valamint EPR-köteles terméket hoz forgalomba, az a rendszer potyautasának tekinthető. Ugyanis az EPR-rendszerben a díj fizetésével kollektív teljesítés keretében finanszírozzuk a hulladékgazdálkodás új rendszerét, a hulladékkal kapcsolatos koncesszori feladatokat, írja honlapján megjelent elemzésében az RSM Hungary.
A visszaélés-bejelentési rendszer felállításához a cégnek (választása szerint) egy pártatlan személyt kell kijelölnie a beérkező panaszok kivizsgálására. A kijelölt személy adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak minősül? – kérdezte olvasónk, dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt rá.
Számos kérdés merül fel arra vonatkozóan, hogy újraszámítható-e a korábban megállapított nők kedvezményes öregségi nyugdíja, ha az adott személy betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárát, vagy ha valaki az öregségi nyugdíja folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatott, illetve van-e bármilyen lehetőség a korábban megállapított nyugdíjak újraszámítására.
Cégünk nagykereskedőként importál nem EPR-kötelezett termékeket, amelyek a belföldi rendelés volumenétől függően vagy változatlan csomagolásban vagy kisebb egységekre csomagolva értékesít. A lebontott nagy kartonokat félretesszük, és későbbi időpontban belföldön gyártatott termékek csomagolásához használjuk fel. Ez esetben elkerülhető a kettős díjfizetés? Lebontást követően tarthatjuk készleten a kartonokat díjfizetés nélkül addig, amíg újracsomagolásként értékesítésre kerülnek? – kérdezte olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolta meg a kérdéseket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték