Tisztelt Szakértő! Adószámmal nem rendelkező angol cég fuvarozást végez magyar adóalanynak. Az angol cég most alakult, nem kapott adószámot, így VAT számot sem. Azt írta, hogy náluk ez helyes. Kérdezem, hogy a számlát mentesen lekönyvelhetem? Az áfabevallásban a 18., illetve a 67. sorban szerepeltethetem? A 16A60-as bevallásban hogyan szerepeltethetem? Üdvözlettel: Bruzsa Katalin
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi fuvarozást végzünk furgonnal (3,5 tonna alatti járművel). A gépkocsivezetőnek adómentesen adható-e a 60 euró napidíj? Ha nem, akkor az adott napidij 30 százaléka, maximum 15 euró adómentes. Ez a napidíj kötődik-e munkabérhez? Fuvarozók lapjában jelent meg, hogy a napidíj nem lehet több, mint a kiküldetésre elszámolt bér 30 százaléka. Mária
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk belföldi és nemzetközi árufuvarozással foglalkozik. Két kérdésben várom állásfoglalásukat: 1. Fuvarfeladataink egy része nemzetközi fuvarozás, amit a határtól nem nagy távolságra végzünk, így naponta akár 3-5 alkalommal is elhagyják a járművek (gépkocsivezetők) az országot. Mivel a külföldön tartózkodás nem éri el a 8 órát, ezért külföldi napidíjat nem számolunk el. Kérdésem, hogy az ilyen munkát végző gépkocsivezető részére elszámolható-e a belföldi napidíj? 2. Belföldi fuvarfeladataink egy része olyan, hogy a lerakodás cégünk székhelyének városában van (természetesen nem cégünk székhelyén), így 6 órán belül akár többször is rakodnak a járművek a székhely városában. Kérdésem, hogy ilyen esetben elszámolható-e a gépkocsivezetők részére a belföldi napidíj? Előre is köszönöm válaszukat! Pintér Csaba
Tisztelt Szakértő! Közúti árufuvarozással foglalkozunk, kizárólag 3,5 tonna össztömeg alatti kistehergépjárművel. Van olyan teherautónk, amit expressz szállítás céljából használunk (például Peugeot Partner). Ezek a munkáink alkalmi jellegűek, általában havonta 8-9 napot dolgozunk így. Fix állandó gépkocsivezetőt erre a munkára sajnos alkalmazni nem tudunk, ezért is történt eddig, hogy alkalmi munkavállalóként bejelentve foglalkoztattuk őket. A többi teherautón fix embereink dolgoznak, 8 órás szerződéssel, négyhavi munkaidőkeretben. A kérdésem az lenne, hogy az említett kisteherautón foglalkoztatott egy embert lehet-e 4 órás munkaidőben, ugyancsak 4 havi munkaidőkeretben foglalkoztatni. Dolgozhat-e a sofőr ez esetben is napi maximum 12 órát? Munkaviszonyban foglalkoztatott sofőrnek havi 100 000 forintig üzemanyag-megtakarítás számolható el, az e feletti rész adóköteles..., a kérdésem: 4 órában bejelentett sofőrre is ez igaz? Vagy csak 50 000 forint üzemanyag-megtakarítás számolható el? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Norbert
A nemzetközi ügyletek közül talán a legnehezebb azon értékesítési láncok forgalmi adózási megítélésének kialakítása, amelyben több termékértékesítés egyetlen szállítással jár együtt. A könnyebb eligazodás érdekében összefoglaljuk a láncügyletek minősítésének főbb szempontjait.
Tisztelt Szakértő! Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Köszönettel.
Fuvarozással foglalkozó cég közösségi adóalanytól raklaphasználati díjról számlát kapott december hóban. Majd február hóban ezt a raklaphasználati díjat az eredeti számlára hivatkozva sztornózták, de nevezhetjük jóváírásnak is. Indok: a fuvarozáshoz a közösségi adóalany adott a magyar fuvarozással foglalkozó adóalanynak 33 raklapot, amit szolgáltatásként számlázott decemberben. A fuvarozó cég visszaadta februárban a raklapokat, így a korábban leszámlázott szolgáltatásról jóváíró, mínuszos számlát kapott. Kérdés: jó ez így? A közösségi lejelentésben december és február hóban hogyan állítom be a számlákat? Költség szempontjából először lekönyvelem igénybevett szolgáltatásként, utána meg csökkentem a szolgáltatást?
Kedves Szakértők! Azt szeretném kérdezni, ha egy fuvarozó céggel úgy állapodtunk meg, hogy a hónapok különböző napjain, amikor épp kérem, hogy szállítson (volt mondjuk 01. 05., 01. 08. ,01. 25., 01. 30.) ne minden egyes szállításkor, hanem hónap végén összegyűjtve a 01.havi szállításait számoljunk el egymással, akkor mi lesz a számlájának a TELJESÍTÉSI ideje? Az alábbi lehetőségek közül melyik a jó? 1.) Számla kelte: 2016. 01. 30.; teljesítési időpont: 2016. 01. 30.; fizetési határidő: 2016. 02. 15. 2.) Számla kelte 01.30.; s mind a teljesítési időpont, mind pedig a fizetési határidő: 2016. 02. 15. Várom megtisztelő válaszát!
Egy közúti árufuvarozással foglalkozó kft. az üzemanyag beszerzését a sofőröknek átadott, gépkocsira, rendszámra kiállított üzemanyagkártya segítségével bonyolítja. Az üzemanyagot értékesítő cég havonta két számlát állít ki, az elsőt az elszámolási időszak 15-én, a másodikat az elszámolási időszak utolsó napján. A beérkező számla dátumai: például január hónapban az első számla kelte 01. 15., elszámolás dátuma (ez a megnevezés szerepel a számlán) 01. 15., fizetési határidő 30 nap. A második számlánál a számla kelte 01. 31., az elszámolás dátuma 01. 31., a fizetési határidő pedig 30 nap. A számlabefogadó kft. havi áfabevalló, melyik időszakban állíthatja be a fenti két számla áfatartalmát levonható áfaként?
Tisztelt Szakértő! A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII.28.) kormányrendelet 5. §-a szerint a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3 000 forint. A fenti jogszabály társaságunknál történő alkalmazhatóságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalásukat kérni: Hatvani székhelyű társaságunk szerződéses járatokkal munkásszállítást végez hatvani és jászfényszarusi székhelyű multinacionális vállalatok részére a települések 100 kilométeres vonzáskörzetéből. Autóbuszvezetőink munkaszerződésében az szerepel, hogy a munkavállaló tudomásul veszi, a munkaköréhez kapcsolódó munkáját, feladatait szokásosan a székhelyen/telephelyen kívül végzi. Buszvezetőink osztott munkakörben dolgoznak, a társaságunk székhelyén és telephelyén csak ritkán, adminisztratív teendőik és gépkocsijavítás miatt tartózkodnak. Dolgozóink egy része az adott napon a reggeli (munkaidő: 4-8 óráig), déli (munkaidő: 12-15 óráig) és éjszakai (munkaidő: 20-23 óráig) be- és hazaszállítást úgy végzik, hogy az osztott munkavégzések közötti pihenőidőt a járat indulási helyén (ami nem társaságunk székhelye) töltik. A fenti munkavégzés megfelel-e a fenti rendeletben megfogalmazott kiküldetésnek? Ebben az esetben dolgozóink munkaideje meghaladja a 6 órát. A fenti munkarend szerint dolgozó buszvezetőink megfelelnek-e a 6 órát meghaladó kiküldetésnek, és adható-e részükre adómentesen a 3 000 forintos napidíjátalány? Dolgozóink másik része a reggeli, délutáni és éjszakai be- és hazaszállítást úgy végzik, hogy az osztott munkavégzések közötti pihenőidőt a lakásukon töltik. Az ő esetükben is bár megszakításokkal, de összességében meghaladja a munkaidejük az adott napon a 6 órát. Ezen munkarend szerint dolgozó autóbuszvezetőink napi 6 órát meghaladó munkaidejét lehet-e 6 órát meghaladó kiküldetésként értelmezni, és részükre a 3 000 forintos napidíjátalányt adómentesen kifizetni, vagy a napi 6 órát meghaladó kiküldetést csak egybefüggően lehet értelmezni?
Belföldi közúti árufuvarozást végző társaság munkavállalói esetében a munkaszerződésben meghatározott munkavégzés helye változó. Naponta több fuvart is lebonyolítanak a munkavállalók "kiküldetésben", azonban a távollétek egyike sem haladja meg a hat órát. Együttesen naponta meghaladják azt. A változó munkahely miatt járhat-e nekik belföldi napidíj, és ha csak együtt számolva éri el a távollét időtartama a napi hat órát, kaphatnak-e napidíjat..
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű társaság nemzetközi áruszállítást végez Norvégia, Svédország területén. Magyarországon nem fuvaroz. Négy alkalmazottja van, mind a négyen magyar állampolgárok. Ezek közül három főt magyar biztosítási szabályok alapján jelent be. A negyedik főt egy szlovák cégtől veszi kölcsön. Ő dolgozik a svéd-norvég vonalon. A dolgozó, aki bérelve van, igazolhatóan kb. 9-10 hónapot dolgozik külföldön, és csak a szabadságát tölti Magyarországon. Ez így volt 2015. október 31-éig. De a belföldi székhelyű társaság 2015. november 2-ától más országokba történő fuvarozással bízta meg, de ezeknek a munkáknak az elvégzése során többször érintette Magyarországot (felrakott, illetve lerakott). A szlovák cégtől kölcsönzött egy főn kívül a három fő Magyarországon bejelentett dolgozó is kap juttatást a szlovák cégtől. A szlovák cég a szlovák szabályok szerinti adózást, járulékfizetést szabályosan rendezi. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: A szlovák cégtől kölcsönzött dolgozót be kell-e jelenteni a magyar szabályok szerint? Kell-e utánuk járulékot fizetni, azt is figyelembe véve, hogy Magyarország területén nem végeznek munkát? A magyar szabályok szerint bejelentett dolgozók részére a szlovák cég által kifizetett juttatások Magyarországon adó (szja) -kötelesek-e? Köszönjük, és várjuk mielőbbi válaszukat!
Kiterjedt hazai, illetve európai uniós normarendszer szabályozza a közlekedésben, ezen belül a közúti közlekedésben dolgozók munka- és pihenőidejét. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a fuvarozásban tevékenykedőkre vonatkozó előírásokat.
Tisztelt Szakértő! Magyar megbízó Kínából származó vámáru fuvarozásával bízott meg belföldi székhelyű fuvarozó céget belföldi viszonylatra (Zalaegerszeg-Vecsés között). A megbízó azt kérte, hogy a belföldi fuvarozó cég áfamentesen számlázzon neki. Kérdésem az lenne, hogy mikor járok el helyesen a számlázásnál? Köszönöm a válaszát.
Szeretném megkérdezni, hogy ha vásárolok árut, és azt belföldön fuvaroztatom egy fuvarozó céggel, amely áfás számlát állít ki, annak levonhatom az áfáját, de ha külföldről hozatom be az árut, akkor hiába állít ki áfás számlát, én ezt nem helyezhetem áfalevonásba, ezt jól tudom?
Kocsis Zoltán
közgazdász
Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték