Számviteli teendők felszámoláskor – 2. rész

Megosztás Tetszik

Előző írásunkban a felszámolási eljárás megindításának, kezdeti és közbenső szakaszának számviteli teendőit ismertettük, jelen cikkünkben pedig a befejező szakasz számviteli teendőit vesszük sorra.

Felszámolás befejezése, a felszámolási zárómérleg

A felszámolónak a felszámolás befejezéskor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot kell készítenie. A zárómérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül el kell küldeni a bíróságnak és az adóhatóságnak és a záró adóbevallás beküldésével egyidejűleg a adót is meg kell fizetni.

A zárómérlegben a gazdálkodó szervezet a vagyoni eszközeit piaci értéken és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott fordulónappal tartalmazza.

Vagyoni eszközök a felszámolási zárómérlegben

– felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken tartalmazza a felszámolási zárómérleg

– a pénzeszközöket könyv szerinti értéken kell a zárómérlegben megjeleníteni

– a vagyoni eszközöket piaci értéken kell értékelni és megjeleníteni a vagyonmérlegben,

– a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben tartalmazza a felszámolási zárómérleg

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a források felszámolási zárómérlegben történő elszámolására, a zárómérleg alapján készítendő nyitómérlegre, a speciális adózási szabályokrra, a vagyonfelosztási lehetőségekre vonatkozó tudnivalókat!