305 találat a(z) felszámolás cimkére

Csökkent a könyvkiadók száma és árbevételük Cikk

Az elmúlt 5 évben a magyarországi könyvkiadói piac szereplőinek száma és az általuk elért nettó árbevétel is folyamatosan csökkent. A 2016-os évre vonatkozó pénzügyi beszámolók vizsgálata szerint a negatív trend tavaly sem tudott megfordulni – nyilatkozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Társasági adó megállapítása Kérdés

A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor

Táppénz Kérdés

Lányom 17 év svájci tartózkodás után 2016. július 31-ével felmondta munkaviszonyát és hazajött. Itthon 2016. szeptember 5-én munkába állt 600 000 forintos bruttó bérért (nettó 399 000). Jelenleg a cég felszámolás alatt van. Az első turnus június 30-án fejezi be a munkát. Lányom 1 hónap végkielégítést kap. Tehát, ha belekerül az első turnusba, július 31-én lejár a munkaviszonya. Érdemes-e kérni ebben az estben, hogy szeptember 5-éig tartsák meg? Számít a táppénznél, ha 1 éves a munkaviszonya szerintem. Azért fontos, mert 40 éves és az orvos szerint 99%, hogy beültetéses babája lehet, mert már Svájcban súlyos beteg lett. Akkor viszont biztos az azonnali táppénz. Ha munkanélküli lesz, akkor már nem mehet táppénzre, mert nem munkaviszony. Még az lehet, hogy azonnal munkába áll, ha felmondanak neki? Azt sem tudom, hogy a végkielégítés alatt kell-e dolgozni, vagy lehet felmentést kapni munkavégzés alól? Továbbá a szabadság hogyan számít, hosszabbítja a munkaviszonyt? Remélem, mindent jól fogalmaztam és kapok önöktől tanácsot. Köszönöm és üdvözlöm önöket!

Felszámolt cég követelésének magánszemélyre áthárítása Kérdés

Egy kft. 2017. 01. 23-ai végzéssel megszűnt. Az ügyvezetője tartozott a kft.-nek 5 millió forinttal, ezt a volt kft. hitelezőinek mint engedményes hitelezőknek megítélte a bíróság (természetesen részösszegek). Először is: ezt a hitelező kft. hogyan tudja könyvelni (neki 1,5 milliót ítélt a törvényszék 7 milliós követelésre), ha ezt a követelését már 100%-ban értékvesztette? Az is biztos, hogy a magánszemélytől se fog pénzt látni. Ugyanezzel kapcsolatban még azt kérdezném, hogy ha a kft. felszámolása 2017. 01. 23., akkor a 2016. évben már a hitelező kft.-nek el kell számolni behajthatatlan követelésként a különbözetet (7-1,5 millió), vagy csak 2017-ben? Remélem, sikerült érthetően leírni ezt a számomra bonyolult dolgot!

Felszámolás megszüntetése Kérdés

Egy bt. több éve felszámolás alatt volt. A felszámolás megszűnt, a bíróság határozata alapján, egyezség miatt a cég tovább működhet. A felszámoló átadta az iratanyagot és a 2017. márciusi főkönyvi kivonatot és analitikákat. A kérdés az, hogy nem kellett volna-e a felszámolónak zárómérleget is készítenie, illetve így az átadott főkönyv alapján megnyitva a 2017-es évet tovább könyvelhető-e a cég, van-e bármilyen bejelentési kötelezettség vagy ezt a felszámolónak kell bejelentenie?

Brutálisan magas összegről mondott le tavaly a NAV Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több mint 637 milliárd forint követelésről mondott le tavaly.

Egyezség felszámolásban Kérdés

Egy ügyfelünk a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényéről az egyezségi tárgyaláson lemondott. Az így behajthatatlan követelés összege növeli-e a társasági adó alapját?

Követelés értékvesztésének visszaírása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy mikrogazdálkodói beszámolót választó cég 2014-ben a 365 napon túli lejárt fizetési határidejű, egymillió forint összegű követelésére értékvesztést számolt el egyéb ráfordításként. A társaságiadó-alapját pedig megnövelte ezen összeggel, viszont a 20 százalékos adóalap-csökkentéssel nem élt sem 2014-ben, sem 2015-ben. Az adós cég ellen felszámolási eljárás volt folyamatban és esély volt rá, hogy a mikro cég visszakapja követelését. 2016-ban megszületett a felszámolási ügyben a végzés, mely még 2016 novemberében jogerőre is emelkedett. A végzés szerint a mikro cég követelésének 2/3 részére lett fedezet, melyet 2017 év elején a mérlegkészítésig át is utaltak a bankszámlájára. A követelés 1/3 része behajthatatlanná vált. Kérdésem, hogy az értékvesztés visszaírását, és a behajthatatlan követelés elszámolását milyen dátumon kell könyvelni, a felszámolási végzés jogerőre emelkedésének napján? A 2016. évi társaságiadó-bevallásban már megjelennek az értékvesztés visszaírásának és a behajthatatlan követelés elszámolásának adóalapmódosító tételei? Előre is köszönöm válaszát!

Új adóslistákat közölt a NAV Cikk

Legalább fél éve folyamatosan nagy összegű adóval tartozó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozások, valamint nem magánszemély adózók legfrissebb listáit közölte ma honlapján a NAV.

Felszámolás alatti adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két kérdést szeretnék feltenni: 1.) Egy kft. felszámolása befejeződött. A felszámolás zárásakor megmaradt vagyonelemek (tárgyi eszköz, telek, készlet) átadásra kerülnek magánszemélyeknek, illetve cégeknek. Van-e a felszámolás alatt lévő cégnek ez esetben bármilyen adózási kötelezettsége (áfa, illeték)? Az átadott eszközökről kell-e számlát kiállítani? 2. Ha a felszámolás zárásakor követelést engedményeznek magánszemélyek részére, akkor a cégnek kell-e bármilyen adót fizetnie (szja, eho), illetve a magánszemélynek? Köszönettel.

Bt.-t megszüntetik vagy felszámolás várható? Kérdés

Több mint 20 éve alapított bt. nem igényelt adószámot, mivel nem kezdett el működni. Egy bel- és egy kültagja volt. A kültag több éve meghalt. Semmi hivatali bejelentés nem történt, és a cégbíróság most adószám benyújtását kéri. Milyen következményekre lehet számítani, illetve melyik a várhatóan legkisebb költséggel járó út: adószám igénylése, és új kültag bevonásával a bt. működővé tétele, vagy a megszüntetésre várás? A beltag milyen bírságra számíthat a különböző esetekben?

Módosítaná a csődtörvényt a kormány Cikk

A csődtörvény módosítását indítványozza tegnap benyújtott javaslatában a kormány.

Értékvesztés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.

Katás egyéni vállakozás indítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérésben szeretném szíves segítségét kérni. Magánszemély, aki katás bt. beltagja volt, adó nemfizetése miatt "felszámolásba vitte" a céget, amit nem is tervez "megmenteni" (talán már törölték is az adószámot). A konkrét kérdés az lenne, hogy indíthat-e most katás egyéni vállalkozást, abban az esetben, ha a kata követelményeinek egyébként megfelel (nincs adótartozása, nem bérbeadási tevékenységet végez majd stb...)? Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel!

Tao-törvény 17. § (13).bekezdés értelmezése Kérdés

A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink