A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) több sajátos előírást fogalmaz meg a műemlékek, illetve az egyedi védelem alatt álló létesítmények társasági adóban történő kezelését illetően.
A 2019. évi társaságiadó-bevallás közeledtével aktuális a kérdés: mikor önellenőrizhető és mikor nem a fejlesztési tartalék, mivel számos adózó hagyja figyelmen kívül az előírások egy részét. Ennek az a következménye, hogy szándékuktól eltérően nem élhetnek a tartalékképzés adófizetést érintő hatásával.
Augusztus elején még bízni lehetett abban, hogy a koronavírus-járvány csillapodása után újraindul az élet. Mire kiadványunkat olvassák, már szinte biztos, hogy itt a második hullám, az azzal járó újabb szabályváltozások garmadájával. Az Adózóna szakértői folyamatosan igyekeznek gyors és alapos információkhoz juttatni az olvasókat mind a frissen kihirdetett előírásokról, mind a július 1-jével hatályba lépett jogszabályváltozások kapcsán felmerülő gyakorlati problémákról és megoldásukról.
A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét, a július 15-étől hatályos új rendelkezés pedig eltörölte az ezzel kapcsolatos 500 millió forintos korlátot.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő és a 2021. évi költségvetést megalapozó salátatörvényekben szokatlanul kevés érinti a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit. Kimazsoláztuk a várható változásokat.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték