A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét, a július 15-étől hatályos új rendelkezés pedig eltörölte az ezzel kapcsolatos 500 millió forintos korlátot.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő és a 2021. évi költségvetést megalapozó salátatörvényekben szokatlanul kevés érinti a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit. Kimazsoláztuk a várható változásokat.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó május 20-ai adóbevallási határidő közeledtével érdemes áttekinteni azokat a szabályokat is, amelyek a tevékenységüket szüneteltetőkre vonatkoztak a 2019. évben.
Tisztelt Szakértő! Kft. 2016. évben képzett fejlesztési tartalékát figyelembe vehetem-e a 2020. évben, ha azt ingatlanvásárlására fordítaná (lakás, amit a későbbiekben bérbe szeretne adni) akkor, ha a használatbavételi engedélyt esetleg az építkezések csúszása miatt a 2020-as évben nem kapja meg? Ezzel kapcsolatosan áfát érintő kérdésem is van: az 5%-os áfát, valamint a berendezés 27%-os áfáját visszaigényelhetem-e akkor, ha ingatlanbérbeadás szempontjából bejelentkezik az áfa alá? Ez a lakás ingatlan-bérbeadás céljából bejelentkezne az áfa hatálya alá?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk "A" vidéki településen székhellyel, "B" településen (Budapesten) telephellyel rendelkezik. A komplex megosztási módszert alkalmazzuk. A székhelyen, telephelyen kívül foglalkoztatott munkavállalóink személyi jellegű ráfordításait a székhelyen vesszük figyelembe a megosztásnál, mivel irányításuk innen történik. AZ ezen munkavállalóink által használt személygépkocsikat szintén a székhelyen vesszük számításba, függetlenül a tárolási helyüktől. E személygépkocsik ugyanis a munkavállalók lakásán (B, C,D településeken) vannak tárolva, ezek körül csak B településen van telephelyünk. Helyes-e az eljárásunk? A fejlesztési tartalék felhasználással érintett tárgyi eszközöknél a felhasználás évében nem vesszük figyelembe a felhasználás összegét az eszközjellegű ráfordításoknál. Pl. egy székhelyen kívül vásárolt nagyértékű ingatlanhoz felhasznált többéves képzésű fejlesztési tartalék teljesen felborítaná a megosztást. Amikor a fejlesztésitartalék-felhasználással érintett eszköz a tao-ban 0 értékre fut, akkor a törvény mellékletének 1 . 2. pontja szerinti eszközértékkel számolunk (ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén 10%-a). Megfelelő-e ez az eljárás? Előre is köszönöm válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték