08.16-án feltett kérdésemre 08. 27-én érkezett dr. Szeiler Nikolett válaszát megköszönve kérem, hogy az alábbi kérdésemre válaszolni sziveskedjenek. Az elhunyt tulajdonos eredménytartalékból (le nem adózott jövedelemből) növelt tőkét. Ennek az adóját ki fizeti meg és mikor? köszönöm
Kft. az eredménytartalékából emelte fel 500 ezer forintról 3 millóra a jegyzett tőkéjét. A két tulajdonos közül az egyik meghalt. Mi a teendő az elhunyt tulajdonos jegyzett tőkéjével? Van-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, kinek és mikor? Köszönöm szépen.
Tisztelt Adózóna! Egy kivás kft.-ből a külföldi tulajdonos (1/3 rész) tulajdoni részét eladja a másik két belföldi tulajdonosnak. A pozitív eredménytartalékból a ráeső részt is megkapja (kb.16 millió forint) . Ez hogyan érinti a kivát? Válaszukat előre is köszönöm! Jenei Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonosa havi 440 ezer forint bérjövedelmet kap (munkaviszonyból származó jövedelem). A kft.-ben osztalék felvételét tervezi. A cég jelenleg kivás, de a kiva időszak előtti eredménytartalék terhére veszi fel az osztalékot. Ha 2019. júliusban történik a kifizetés, akkor alkalmazhatják már a csökkentett, 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót? A tulajdonos jövedelme a tárgyévben várhatóan eléri a minimálbér összegének 24-szeresét. Adhat-e nyilatkozatot arról, hogy nem kéri emiatt a szociális hozzájárulási adó levonását az osztalékból? Válaszát előre is köszönöm!
Néhány éve eredménytartalékból történt a törzstőkeemelés. A cég végelszámolás alatt van. Kérdésem: az elkülönitett le nem adózott eredménytartalék zárás esetén kinek a kötelezettsége (cég, vagy a magánszemély) vallja,illetve teljesiti? Mindezek bevallása, hogyan történik? Válaszukat előre is köszönöm: Szakács Zsuzsanna adoszaki54@gmail.com
Bt. átalakul kft.-vé. A jegyzett tőke a bt.-ben 100 ezer Ft. A társaság 6 millió eredménytartalékkal rendelkezik. Rendezheti-e az átalakuláskor a saját tőkén belül (eredménytartalékból jegyzett tőke) a hiányzó összeget?
Tisztelt Szakértő! Irodánk átvette egy cég könyvelését 2018.01.01-től. Megkaptuk a nyitó főkönyvi kivonatot, a nyitó szállító-vevő listát, mindent. Ügyvezető e-mailben küldött egy engedményezési szerződést még 2018.12.30-ai időponttal, melyben a kft. egyik vevőjének követelését beszámították a kft. egyik szállítója felé fennálló tartozásba. Ahogy egyenlítettem ki a felsorolásban lévő számlákat, kiderült, hogy jóval többről szól az engedményezés, mint amennyi a szállító felé fennálló tartozás. Olyan, mintha túlkompenzálás történt volna. Valószínűleg valamikor kimaradhatott a kft. könyveléséből néhány számla. 2012-ig egyeztettük, addig biztos, hogy minden számla bekerült a könyvekbe, előtte történhetett valami, mert a 2012-es nyitó tartozásnál már nem egyezünk. De azok az iratok már nincsenek meg. Ön szerint helyesen tesszük, ha erről jegyzőkönyvet írunk, majd az eredménytartalékkal szemben könyveljük ezt az összeget? Hiszen nem tudom, melyik évet érinti. A cég egyébként mikrogazdálkodói beszámolót készít. Vagy mindenképpen szükséges a 3 oszlopos beszámoló? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő, a következőkben szeretném szakértői tanácsát kérni: vállalkozásunk 2015. 03. 31-én befejeződő üzleti évét követően (naptári évtől eltérő üzleti éves volt, üzleti év időszaka: 04.01-03.31.) képzett fejlesztési tartalékot tervezett jövőbeni beruházásaira. Sajnos a beruházások nem valósultak meg a törvény által meghatározott felhasználhatósági időben 2018.12.31-ig (2015.03.31 + 4 üzleti év:– időközben visszatért a vállalkozás a naptári év szerinti üzleti évre, így lett egy tört éve 1. év 2015.04.01-2016.03.31., 2.év 2016.04.01-2016.12.31. 3. év 2017.01.01-2017.12.31. 4. év pedig a 2018.01.01-2018.12.31. volt). Az összeget legkésőbb tehát 2018.12.31-éig befejeződő üzleti évében tudta volna feloldani, de nem történt beruházás. Kérdésem az lenne 1. Kell-e bármilyen bevallásban, beszámolóban egyéb módon valahol NAV felé feltüntetnünk a fejlesztési tartalék visszavezetését és ennek okán fizetendő taót , késedelmi pótlékot? 2. A könyvelésben milyen módon kell visszavezetnem eredménytartalékba az összeget? 3. Hogy számolom ki rá a fizetendő társasági adót (alkalmazandó árfolyam – mivel EUR a könyvelés devizaneme – tao-kulcs? 4. Milyen további késedelmi pótlékot és egyéb tételt kell fizetnie a vállalkozásnak a fel nem használt fejlesztési tartalék miatt, ezt mely időszakra kell számolni? 5. Milyen határidővel kell ezt a taót és késedelmi pótlékot stb. megfizetnie a vállalkozásnak? (A 2018 évi beszámoló még készül, nem került közzétételre.) Köszönöm a mielőbbi válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Bt. kettős könyvvitelt vezet, társasági adó hatálya alá tartozik. Évközben áttér a kata adózási módra. Mi a teendő a társasági adó hatálya alatt keletkezett, eredménytartalékban lévő előző évek nyereségével? Lehet-e otthagyni, vagy le kell róla adózni? Válaszukat köszönöm. Némethné T. Krisztina
Egy társaság két gazdasági társaság tulajdonosa. Részesedése L1 és L2 társaságokban 50-50%. L2 társaság beolvad L1-be. (Átértékelés nincs.) A részesedések könyv szerinti értéke a tulajdonos könyveiben: L1: 158 MFt, L2: 50 MFt. Részesedésekre jutó jegyzett tőke értéke: L1: 125 MFt, L2: 55 MFt. Végleges vagyonmérleg saját tőke értékeiből a tulajdonosra eső értékek: L1 jogelőd saját tőkéjéből 584 MFT, L2 beolvadó társaság saját tőkéjéből 60 MFt, jogutód társaság saját tőkéjéből 644 MFt. A beolvadás során a jogutód társaság jegyzett tőkéje eredménytartalékból megemelésre került, a társaság jogutódban meglévő részesedésére jutó jegyzett tőke 300 MFt. A tulajdonos részesedésének aránya jogutódban változatlanul 50%. A tulajdonos könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre: 1. Kivezetésre került a tulajdonos könyveiből a beolvadó (L2) társaságban lévő részesedés könyv szerinti értéke: T 973 Részesedések árf. nyer. -- K 171 részesedések 50 MFt 2. Tulajdonos társaságnál részesedés soron könyvelésre került – mint a kivezetett részesedésre eső érték – az L2 társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőkéből a tulajdonos társaságra eső saját tőke értéke: T 171 Részesedések – K 973 Részesedések árfolyamnyereség 60 MFt. 1.) kérdés: Helyesek-e ezek a könyvelési lépések és a könyvelt összegek? 2.) kérdés: Az ügylet eredményeként elszámolt 10 MFt árfolyamnyereség a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján figyelembe vehető-e tao-csökkentő tételként?
Tisztelt Szakértő! Kiva szerint adózunk 2018.01.01.-től. A kiva-bevallás készítésénél kérem segítségét, mi lesz a korrekció összege? Pénztár értéke 2018.01.01. 1036 e Ft Pénztár értéke 2018.12.31. 719 e Ft 2018. évi bevétel 111 526 e Ft- 5 % 5576 e Ft A pénztár mentesített értéke 5576 e Ft A pénztár tárgyévi csökkenése és a mentesített értéket meghaladó rész, ez a kérdés. Az 1036 e Ft és a 5576 e Ft különbözete, 4540 e Ft, mivel nem haladja meg a mentesített értéket, így nem kell a bevallás 9. sorában feltüntetnem? Cégünknél nincs lekötött tartalék, fejlesztési tartalék, elhatárolt veszteség. A korábbi évek gazdálkodása szerint jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Beruházásaink 2018-ban kis értékűek voltak, ezek szerepeltethetőek a bevallás 17. sorában? 2018-ban jóváhagytunk, fizettünk osztalékot, az előző évek eredménytartaléka terhére. Ezt nem kell szerepeltetni a bevallásban? Ha 2019-ben jóváhagyunk, fizetünk osztalékot a tao időszak alatt keletkezett eredmény terhére, ezt mikor kell szerepeltetni a kiva-bevallásban? Várom válaszát! Üdvözlettel: Kné Judit
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: Egy betéti társaság 6 évvel ezelőtt(ig) OEP által finanszírozott háziorvosi tevékenységet látott el. Az elmúlt 6 évben a cég ezen tevékenysége nem működött (kizárólag üzemorvosi bevételt realizált). Most a cégnek OEP-szerződés keretében újra van lehetősége OEP által finanszírozott háziorvosi praxis ellátására, emiatt a bt. szeretne megvásárolni egy háziorvosi praxisjogot, ugyanis van ehhez elegendő pénzeszköze és eredménytartaléka is. A munkát ellátó körzeti orvos egyben a bt. beltagja is. Lehetséges-e (illetve kivitelezhető-e) ez az elképzelés, vagyis az ügyletnek a cég könyvelésében való nyilvántartása/bevezetése? Ugyanis a doktornő, valakitől úgy halotta, hogy a praxisjogot kizárólag magánszemély veheti meg... Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! 2013..06. hóban egy kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével megalakult. A kötelező 3 millió forintos tőkeemelést az adózott eredményéből tette meg, természetesen cégbírósági bejegyzéssel. A 2,5 millió forint "csak" társasági adóval lett leadózva, így kerülhetett az eredménytartalékba, majd tőkeemeléssel a jegyzett tőkébe. A cég két tulajdonosa – tőkerésze arányában – eladja a 90%-át a tulajdonrészének 2019-ben. Kérdésem az, hogy az így kapott bevétel a magánszemélyeknél hogyan adózik, milyen bevallási kötelezettségük van a magánszemélyeknek ezáltal, illetve érinti-e bármilyen adózás a kft.-t, keletkeztet-e ez bevallási kötelezettséget a vállalkozásnál? A válaszát előre is köszönöm. SA
Tisztelt Szakértő! Az Adózóna 2019.03.21-ei cikkében leírtakkal kapcsolatban kérdezném: a tőkeemelés egyéb módjai között olyan lehetőség is szerepel, hogy a korábbi évek pozitív eredménytartalékából emel a társaság jegyzett tőkét? Ha igen, akkor ennek milyen következményei vannak a jövőre nézve? https://adozona.hu/tarsasagi_jog/Hasznos_tudnivalok_a_kft_tokeemelesenek_sza_AZBFNG Köszönettel! Szilágyi Ferenc
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken leírt kérdésemhez kérnék kicsit részletesebb választ és pontosítást: https://adozona.hu/kerdesek/2019_3_14_Potbefizetes_uzletresz_vasarlasna_drp Kizárólag az "A" cég számvitele és adózása érdekel. Tegyük fel, hogy a kérdésben leírt adatokkal meghatároztuk a vételárat 300 millió Ft-ban. Az üzletrész adásvételekor meg kell határozni, hogy a vételárból mennyi a követelésvásárlás, majd hogy a fennmaradó üzletrész értékéből mennyi a pótbefizetésre jutó rész? Az "A" cég befektetett eszközei között mi lesz a részesedés értéke, ha a vételár 300 millió Ft, azonban ebből 50 millió Ft követelésvásárlás, 100 millió Ft pedig "B" társaságnál pótbefizetésként szerepel? Hogyan könyveljük az "A" társaságnál az adásvételt? Amennyiben "A" cég majd kiveszi a pótbefizetést, azt a saját eredménytartalékával szemben kell könyvelnie, ha jól értem a válaszából. Ezek szerint a pótbefizetés "bekerülési értéke" nem lehet része a részesedés értékének, azt szintén lehet az eredménytartalékkal szemben könyvelni, mintha az új tulajdonos akkor fizette volna be? Lehet esetleg az adásvételi szerződést úgy meghatározni, mintha "A" cég az adásvétel keretében visszafizetné a pótbefizetést a tulajdonosoknak, és ezáltal "B" cégben a lekötött tartalékot átvezetnénk "A" céggel szemben kötelezettségre? Köszönettel, Laczkó Mónika
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték